Tévésorozat

Des

Mikrofilm

A Netflixnek hála virágkorát éli a true crime, amelynek darabjai főként a sorozatgyilkosok iránti perverz kíváncsiságot elégítik ki. Még ha elegendő figyelmet is kap az elkövető, illetve az áldozatok családi háttere vagy a társadalmi környezet, a véres részletek azért kellő szemléletességgel tárulnak elénk. Az ITV Des című sorozata épp ellentétes utat követ: szinte csak szavakkal írja le a tárgyául szolgáló gyomorforgatóan groteszk gyilkosságsorozatot.

A skót exrendőr, Dennis Nilsen 1978 és 1983 között legalább tizenkét fiatal férfit gyilkolt meg Londonban. A 80-as évek lakhatási krízisének legsérülékenyebb áldozatai közül válogatott, hajléktalan droghasználókat és melegeket csalt fel a lakására, ahol megfojtotta őket, a holttestek darabjait pedig elégette vagy a vécén húzta le. Évekig észrevétlenül ölt, egy dugulás buktatja le, ő pedig nem különösebben tiltakozik letartóztatása ellen – ezzel indul a sorozat is. David Tennant vérfagyasztó fegyelmezettséggel játssza Nilsent, akit látszólag hidegen hagy a nyomozás, de titokban szomjazza a figyelmet. Az ő meleg, empatikus tükörképe Daniel Mays, aki az ügyet felderítő nyomozóként keserves lassúsággal hullik darabokra. Az írók Brian Masters Nilsen-életrajza alapján dolgoztak (ő maga is megjelenik becsvágyó Capote-aspiránsként), a könyv maga is érzékeny a társadalmi nüanszokra (Thatcher részvétlensége bűnsegéd a gyilkosságokban) és a kor homofób reflexei­re. A Des feszült, lidérces dráma, alkotóit mégis jobban érdekli az áldozatok iránti részvét, mint a gyilkos torz lelke.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.