Dwayne Johnson a DC-képregénybirodalmat is bekebelezte volna, de csúnyán felsült

Mikrofilm

A színész egója két szuperhősfilmet is tönkrethetett.

A pankrátorból lett színész, Dwayne "The Rock" Johnson pár éve már nem csak Hollywood elsőszámú akcióhősének, de a világ egyik legjobban fizetett színészének számít. Volt év, amikor film nélkül is ő állt a bevételi lista első helyén. Johnson igyekszik a rajongók előtt is jó színben feltűnni: Twittere és Instája is tele van közvetlenlen, motivációs üzenetekkel, meg persze gyúrós videókkal. A rivaldafény mögött viszont a jelek szerint közel sem ilyen pozitív, jófejeskedő ember; legalábbis a legutóbbi hírek inkább mérhetetlen egójára engednek következtetni.

Johnson még 2014-ben jelentette be, hogy beszál a képregényuniverzumba: az uralkodó Marvel helyett viszont a rivális DC szekerét tolja majd. Hamarosan kiderült, hogy az antihős Black Adamet alakítja, akit a Shazam (eredetileg Captain Marvel, de ezt a nevet a Marvel stúdió miatt meg kellett változtatni) ellenfelének szántak. Johnson viszont túl nagy sztár volt ahhoz, hogy mellékszereplőnek, használják épp ezért külön filmet kapott. A Shazam! című filmet így nélküle mutatták be 2019-ben, ő pedig a Black Adam című moziban tavaly debütált.

„Lépésről lépésre építek új franchise-t” – tweetelte Johsnon 2022 decemberében, azt állítva, hogy a film 52-72 millió dollár profitot hozott. A szakértők ezt azonnal megcáfolták: a Variety számításai szerint például

inkább 50-100 millió dollár közötti összeget bukott a Black Adam, hiszen olyan sokba került, hogy 425 milliós bevétel jelentett volna számára nullszaldót;

végül világszinten 391 milliónál állt meg a számláló. Csak összehasonlításként: a nagyokhoz képest bukdácsolónak számító legújabb Marvel-mozi, A Hangya és a Darázs: Kvantumánia pár hét alatt vidáman túlszárnyalta ezt az összeget.

A Black Adam tehát megbukott, a hírek szerint azonban Johnson aktív szerepet játszott abban, hogy a DC legutóbbi mozija is ugyanígy járjon. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a múlt év végén rendhagyó módon egy aktív filmkészítő, James Gunn került a stúdió élére. (A sors fintora, hogy pár hónap múlva érkezik majd a mozikba legutóbbi filmje, A galaxis őrzői 3., amit még a rivális Marvelnak rendezett.) Gunn alkotói szemléletet és a Marvelhez hasonló, gondosabb tervezést ígért, első filmje a 2025-re tervezett Superman: Legacy lesz. Addig is azonban akad egy csomó DC-film, ami még az előző vezetéshez illő kapkodásban, cél vagy vízió nélkül, sokszor egyenesen kaotikus körülmények között készült.

Ilyen a most bemutatott Shazam! Az istenek haragja, amelytől a jól teljesítő első rész után mindenki nagy bevételt remélt, ám csalódást keltően még elődjét sem tudta felülmúlni 30,5 millió dolláros nyitóbevételével. A bukás mögött sok tényező állhat: ahogy a Kvantumánia is bizonyítja, mintha a nézők kezdenének ráunni a hetente érkező szuperhősfilmekre, a DC-nél pedig ember legyen a talpán, aki követni képes még hogy hanyadik rebootnál, soft-rebootnál, prequelnél és sequelnél járunk.

A jelek szerint azonban akad egy másik ok is a bukta mögött: maga Dwayne Johsnon.

A színész ugyanis a háttérben mindent megtett azért, hogy az egész DC-univerzumot a saját képére formálja: a Black Adamet nemcsak szenvedélyprojektjeként kezelte, de meg volt róla győződve, hogy nincs a stúdióban ennél fontosabb film, ezért elkezdett stúdióigazgatóként viselkedni. Például az akkori vezető, Walter Hamada feje fölött átnyúlva igyekezett bebiztosítani egy Henry Cavill-féle Superman-cameót a Black Adambe.

Johnson ugyanis szent céljának tartotta, hogy a leghatalmasabb és legnépszerűbb szuperhőssé – azaz szuperellenséggé – kell válnia, akinek nem is lehet más ellenfele a vásznon, mint maga Superman. Nem érdekelte, más filmek és hősök sorsa hogyan alakul, egyedül az izgatta, hogy összehozza a Black Adam-Superman párharcot.

Ezzel viszont alávágott a legújabb Shazam-filmnek, amelynek végefőcím utáni jelenetében a tervek szerint a Zachary Levy alakította Shazamot meghívták volna a Justice Society of America nevű szuperhősegyletbe, akik hol Black Adammel az oldalukon, hol épp ellene küzdenek a képregényfüzetekben. A jelenetet – és ezzel Shazam belépését a nagyok ligájába – Johnson állítólag letiltatta, még Peter Safran producer, a stúdió egyik jelenlegi fejesének kérése ellenére is. Sőt, Johnson ahhoz sem járult hozzá, hogy Shazam feltűnjön a Black Adam stáblista utáni jelenetében – őt ugyanis egyedül az érdekelte, hogy megágyazzon saját karaktere és Superman harcának. Ezzel viszont elvette a lehetőséget, hogy Shazam is megkapja a maga rivaldafényét; sokak szerint épp ezért teljesített alul a folytatás. Gondoljunk csak bele, melyik szuperhős érdekli jobban az embereket: az, amelyik ott van a legnagyobbak között (hívjuk őket Igazság Ligájának, Bosszúállóknak, vagy épp Justice Society of Americának), vagy amelyik csak a saját kis mozifilmjeiben számít főszereplőnek?

„Dwayne igyekszik úgy eladni magát, mint aki nagyobb, mint maga a film. Azon kevés emberek közé tartozik, aki azt hiszi, hogy minden szituációban és helyen ő a legfontosabb személy” – nyilatkozta egy magasrangú stúdióvezető. Az immár James Gunn-irányította stúdió azonban úgy néz ki, máshogy gondolja: nem számolnak Henry Cavill Supermanjével, és egyelőre Black Adam-folytatásban sem gondolkodnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.