Bukdácsol a Marvel legújabb szuperhősmozija

Mikrofilm

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia nem nyűgözte le a kritikusokat és a bevételei is csalódást keltőek. Repedezik a Marvel-univerzum, vagy csak pillanatnyi megingás történt?

Megérkezett a mozikba A Hangya és a Darázs: Kvantumánia, amely a Hangya-sorozat harmadik felvonása, összességében a Marvel-moziuniverzum 31. filmje. A Kvantumánia azért is kiemelt fontosságú a Marvelnél, mert ez nyitja meg a ötödik fázist, a Fekete özveggyel kezdődő Multiverzum-saga második felvonását. A Marvel ugyanis egyszerű filmek vagy filmsorozatok helyett fázisokban gondolkodik, amelyek végül sagákba állnak össze: az első ilyen a három fázisból álló Végtelen-saga volt, amely a 2008-as Vasemberrel kezdődött, és a 2019-es Pókember: Idegenbennel végződött. Nagy teher nyomta tehát az apró szuperhős, Hangya vállát, a hatalmas várakozásoknak pedig nem is sikerült teljesen megfelelnie: a Kvantumánia ha nem is bukott hatalmasat, de elődeihez képest legalábbis bukdácsolt.

Minden a film fogadtatásával kezdődött: a kritikusok nem voltak odáig a kvantumvilágban játszódó kalandért, amit a kritikákat összesítő Rottentomatoes oldal 48%-os összpontszáma is jelez. (A site a 60% alatti filmeket „rotten”, azaz „romlott” pecséttel „látja el”; ezt eddig egyedül a 2021-es Örökkévalók kapta meg, amit ironikus módon az Oscar-díjas Chloé Zhao rendezett). A bajok azonban csak ezután kezdődtek.

A forgatókönyvet jegyző Jeff Loveness teljesen kikészült a rossz fogadtatás miatt, a film látványvilágával pedig az azon dolgozó VFX-szakemberek is elégedetlenek voltak: teljesíthetetlen határidőket, fizetetlen túlórákat emlegettek. Kiemelték, hogy mindezek miatt látszódnak is a spórolás és a befejezetlen munka jelei: néhány jelenetet mintha rosszul vágtak volna meg, több helyen pedig a félkész effekteket kitakarták.

Peyton Reed mozija első hétvégéjén mindezek ellenére több min 106 millió dollár bevételt szedett össze; első 2023-as filmként tudta meghaladni bemutatójakor a 100 milliót. A második hétre azonban kijózanítóan nagyot zuhantak a bevételek: ekkor már csak 32 millió dollár értékben váltottak rá jegyek. Ez 69%-os zuhanást jelent, ami negatív rekord a Marvel-filmek történelmében. Összehasonlításként: az egyik legnagyobb sikernek számító 2018-as Fekete párduc esése a második hétre 44% volt, míg a kevésbé nagyot szóló, a pandémiával is sújtott Fekete özvegyé 67,8%. Beszédes azonban, hogy a közelmúltban bemutatott szuperhősmozik szintén 60% feletti zuhanást mutattak be: így tett a Thor: Szerelem és mennydörgés, a Doktor Strange az őrület multiverzumában és a Pókember: Nincs hazaút is.

„Az esés némileg erősebb, mint várható volt, de nem kell a bolhából elefántot csinálni. A Marvel-filmek évek óta egyre inkább előtérbe kerülnek, ráadásul tetézi a dolgot, hogy a mozik manapság több pénzt kérnek a premierfilmek jegyeiért, mint amennyit pár nappal vagy héttel később” – magyarázta Shawn Robbins, a BoxOffice.com elemzője. Más szakértők szerint eleve azért beszélhetünk nagy esésről, mert már a film nyitánya is nagy volt – azaz magasról lehet nagyot zuhanni.

A számokat szintén magyarázhatja, hogy a Marvel-filmeket egyszerűen máshogy fogyasztják az emberek: a spoilerek elkerülése érdekében a rajongók igyekeznek minél hamarabb, már az első héten megnézni őket.

Persze a második heti esés nem jelent automatikusan pénzügyi bukást. A már említett, hasonlóan nagyot zuhanó filmek végül egész szép summát tehettek zsebre: a Szerelem és mennydörgés világszinten 760 millió, a Doctor Strange több min 950 millió, a Nincs hazaút pedig közel 2 milliárd dollárnál állt meg.

A Marvel-filmek tehát még mindig a legjövedelmezőbbek közé tartoznak, abban azonban a szakértők is egyetértenek, hogy a siker fénye mintha az utóbbi években csökkent volna: több mint 30 film után nehéz becsatlakozni a sorozatba, igazán nagyot pedig csak a jól bejáratott szuperhősök vagy azok tudnak szakítani, akik valami kiugró újdonságot mutatnak. Látható, hogy az elmúlt években a szuperhősfilmek már kevésbé érintenek meg nézőket a rajongókon kívül; ez a rajongói bázis viszont még mindig olyan hatalmas, hogy csak az ő támogatásuk elég ahhoz, hogy a széria még jó pár évig vígan gyűjtögesse a dollárszázmilliókat. „A lojális fanok számára mindegy, mi történik, így is, úgy is elmennek megnézni a filmet” – magyarázta Robbins.

Ahhoz, hogy a második hétre megfogyatkoztak a nézők, az is hozzájárulhatott, hogy a Hangya kapott egy meglepő vetélytársat: ekkor mutatták be a Kokainmedvét, mely a képregénymozihoz hasonlóan elsősorban a fiatalabb férfi nézőket hozta izgalomba. Az igaz történeten alapuló horror-vígjáték végül a várakozásokra rácáfolva több mint 20 millió dolláros bevétellel nyitott.

Azt, hogy a Marvel egy ideje inkább csak a saját ligájában játszik, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bukdácsoló Kvantumánia a jövő hétre várhatóan meg is dönti a rivális DC stúdió nagy dobásának, a Dwayne Johnsonnal felálló Black Adam című képregényfilmnek a teljes mozis bevételét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.