Bukdácsol a Marvel legújabb szuperhősmozija

Mikrofilm

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia nem nyűgözte le a kritikusokat és a bevételei is csalódást keltőek. Repedezik a Marvel-univerzum, vagy csak pillanatnyi megingás történt?

Megérkezett a mozikba A Hangya és a Darázs: Kvantumánia, amely a Hangya-sorozat harmadik felvonása, összességében a Marvel-moziuniverzum 31. filmje. A Kvantumánia azért is kiemelt fontosságú a Marvelnél, mert ez nyitja meg a ötödik fázist, a Fekete özveggyel kezdődő Multiverzum-saga második felvonását. A Marvel ugyanis egyszerű filmek vagy filmsorozatok helyett fázisokban gondolkodik, amelyek végül sagákba állnak össze: az első ilyen a három fázisból álló Végtelen-saga volt, amely a 2008-as Vasemberrel kezdődött, és a 2019-es Pókember: Idegenbennel végződött. Nagy teher nyomta tehát az apró szuperhős, Hangya vállát, a hatalmas várakozásoknak pedig nem is sikerült teljesen megfelelnie: a Kvantumánia ha nem is bukott hatalmasat, de elődeihez képest legalábbis bukdácsolt.

Minden a film fogadtatásával kezdődött: a kritikusok nem voltak odáig a kvantumvilágban játszódó kalandért, amit a kritikákat összesítő Rottentomatoes oldal 48%-os összpontszáma is jelez. (A site a 60% alatti filmeket „rotten”, azaz „romlott” pecséttel „látja el”; ezt eddig egyedül a 2021-es Örökkévalók kapta meg, amit ironikus módon az Oscar-díjas Chloé Zhao rendezett). A bajok azonban csak ezután kezdődtek.

A forgatókönyvet jegyző Jeff Loveness teljesen kikészült a rossz fogadtatás miatt, a film látványvilágával pedig az azon dolgozó VFX-szakemberek is elégedetlenek voltak: teljesíthetetlen határidőket, fizetetlen túlórákat emlegettek. Kiemelték, hogy mindezek miatt látszódnak is a spórolás és a befejezetlen munka jelei: néhány jelenetet mintha rosszul vágtak volna meg, több helyen pedig a félkész effekteket kitakarták.

Peyton Reed mozija első hétvégéjén mindezek ellenére több min 106 millió dollár bevételt szedett össze; első 2023-as filmként tudta meghaladni bemutatójakor a 100 milliót. A második hétre azonban kijózanítóan nagyot zuhantak a bevételek: ekkor már csak 32 millió dollár értékben váltottak rá jegyek. Ez 69%-os zuhanást jelent, ami negatív rekord a Marvel-filmek történelmében. Összehasonlításként: az egyik legnagyobb sikernek számító 2018-as Fekete párduc esése a második hétre 44% volt, míg a kevésbé nagyot szóló, a pandémiával is sújtott Fekete özvegyé 67,8%. Beszédes azonban, hogy a közelmúltban bemutatott szuperhősmozik szintén 60% feletti zuhanást mutattak be: így tett a Thor: Szerelem és mennydörgés, a Doktor Strange az őrület multiverzumában és a Pókember: Nincs hazaút is.

„Az esés némileg erősebb, mint várható volt, de nem kell a bolhából elefántot csinálni. A Marvel-filmek évek óta egyre inkább előtérbe kerülnek, ráadásul tetézi a dolgot, hogy a mozik manapság több pénzt kérnek a premierfilmek jegyeiért, mint amennyit pár nappal vagy héttel később” – magyarázta Shawn Robbins, a BoxOffice.com elemzője. Más szakértők szerint eleve azért beszélhetünk nagy esésről, mert már a film nyitánya is nagy volt – azaz magasról lehet nagyot zuhanni.

A számokat szintén magyarázhatja, hogy a Marvel-filmeket egyszerűen máshogy fogyasztják az emberek: a spoilerek elkerülése érdekében a rajongók igyekeznek minél hamarabb, már az első héten megnézni őket.

Persze a második heti esés nem jelent automatikusan pénzügyi bukást. A már említett, hasonlóan nagyot zuhanó filmek végül egész szép summát tehettek zsebre: a Szerelem és mennydörgés világszinten 760 millió, a Doctor Strange több min 950 millió, a Nincs hazaút pedig közel 2 milliárd dollárnál állt meg.

A Marvel-filmek tehát még mindig a legjövedelmezőbbek közé tartoznak, abban azonban a szakértők is egyetértenek, hogy a siker fénye mintha az utóbbi években csökkent volna: több mint 30 film után nehéz becsatlakozni a sorozatba, igazán nagyot pedig csak a jól bejáratott szuperhősök vagy azok tudnak szakítani, akik valami kiugró újdonságot mutatnak. Látható, hogy az elmúlt években a szuperhősfilmek már kevésbé érintenek meg nézőket a rajongókon kívül; ez a rajongói bázis viszont még mindig olyan hatalmas, hogy csak az ő támogatásuk elég ahhoz, hogy a széria még jó pár évig vígan gyűjtögesse a dollárszázmilliókat. „A lojális fanok számára mindegy, mi történik, így is, úgy is elmennek megnézni a filmet” – magyarázta Robbins.

Ahhoz, hogy a második hétre megfogyatkoztak a nézők, az is hozzájárulhatott, hogy a Hangya kapott egy meglepő vetélytársat: ekkor mutatták be a Kokainmedvét, mely a képregénymozihoz hasonlóan elsősorban a fiatalabb férfi nézőket hozta izgalomba. Az igaz történeten alapuló horror-vígjáték végül a várakozásokra rácáfolva több mint 20 millió dolláros bevétellel nyitott.

Azt, hogy a Marvel egy ideje inkább csak a saját ligájában játszik, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bukdácsoló Kvantumánia a jövő hétre várhatóan meg is dönti a rivális DC stúdió nagy dobásának, a Dwayne Johnsonnal felálló Black Adam című képregényfilmnek a teljes mozis bevételét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.