Elek Judit 18 filmjét vetítik Rotterdamban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 26.

Mikrofilm

A hollandiai nemzetközi filmfesztivál közönsége ismerkedhet a hetvenes évek vidéki Magyarországával.

A Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál átfogó retrospektív sorozattal tiszteleg a 85 éves Elek Judit munkássága előtt. A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró 18 alkotását vetítik a hollandiai fesztiválon.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) csütörtöki közleménye szerint a nagy presztízsű rotterdami fesztivál évről évre radikális, tabudöntő filmkészítők és vizuális művészek inspiráló munkásságát állítja reflektorfénybe. Az idén 53. alkalommal megrendezett, február 5-ig tartó fesztivál egyik kiemelt témája a 85. születésnapját tavaly ősszel ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar játék- és dokumentumfilm rendező, Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága.

„A Focus program remek alkalmat nyújt számunkra, hogy olyan filmkészítők munkáját ünnepelhessük, akik nem mindig kapták meg azt a figyelmet, amelyet érdemelnének. Mint mindig, elkötelezettek vagyunk a rendhagyó témák figyelemmel kísérése mellett, legyen szó a hetvenes évek vidéki Magyarországát ábrázoló dokumentumfilmről, kiterjesztett moziról, vagy vad, szabadszellemű japán animéről. A váratlan mindig fényesen tündököl a rotterdami fesztiválon” – idézi az összegzés a válogatásról Vanja Kaludjercicet, a fesztivál igazgatóját.

Elek Judit alkotásai gyakran érintenek olyan érzékeny témákat, mint a politikai elnyomás vagy a zsidóság sorsa; filmjei váltakozva együttérzéssel, gyengéden vagy dühösen közelítik meg a témát. A programban szerepel többek között az 1980-as Majd holnap című játékfilm, amely élesen és kíméletlenül ábrázolja a haldokló kapcsolatokat; a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című 1981-es szarkasztikus történelmi allegória; valamint a holokauszt emlékezetének egyik alapműve, a Mondani a mondhatatlant: Elie Wiesel üzenete című dokumentumfilm 1996-ból.

A közlemény szerint a rotterdami retrospektív válogatásban Elek Judit 18 filmjét mutatják be, ebből kilencet az NFI restaurált és biztosít a fesztivál számára. A program különlegessége, hogy a Mondani a mondhatatlant., az Ébredés, valamint A hét nyolcadik napja című filmeket 35 milliméteres filmkópiáról vetítik le.

A rendező személyesen jelen lesz a rendezvényen, hogy ismertesse és dedikálja a munkásságáról szóló kiadványt, amely a rotterdami fesztivál megbízásából készült – írják a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra is, hogy Elek Judit több alkotása is felújítva tekinthető meg az NFI streaming-platformján, a FILMIO-n.

Leadkép: Elek Judit filmrendező interjút ad a Magyar Távirati Irodának budapesti otthonában.  Fotó: MTI/ Kallos Bea

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.