Elek Judit 18 filmjét vetítik Rotterdamban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 26.

Mikrofilm

A hollandiai nemzetközi filmfesztivál közönsége ismerkedhet a hetvenes évek vidéki Magyarországával.

A Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál átfogó retrospektív sorozattal tiszteleg a 85 éves Elek Judit munkássága előtt. A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró 18 alkotását vetítik a hollandiai fesztiválon.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) csütörtöki közleménye szerint a nagy presztízsű rotterdami fesztivál évről évre radikális, tabudöntő filmkészítők és vizuális művészek inspiráló munkásságát állítja reflektorfénybe. Az idén 53. alkalommal megrendezett, február 5-ig tartó fesztivál egyik kiemelt témája a 85. születésnapját tavaly ősszel ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar játék- és dokumentumfilm rendező, Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága.

„A Focus program remek alkalmat nyújt számunkra, hogy olyan filmkészítők munkáját ünnepelhessük, akik nem mindig kapták meg azt a figyelmet, amelyet érdemelnének. Mint mindig, elkötelezettek vagyunk a rendhagyó témák figyelemmel kísérése mellett, legyen szó a hetvenes évek vidéki Magyarországát ábrázoló dokumentumfilmről, kiterjesztett moziról, vagy vad, szabadszellemű japán animéről. A váratlan mindig fényesen tündököl a rotterdami fesztiválon” – idézi az összegzés a válogatásról Vanja Kaludjercicet, a fesztivál igazgatóját.

Elek Judit alkotásai gyakran érintenek olyan érzékeny témákat, mint a politikai elnyomás vagy a zsidóság sorsa; filmjei váltakozva együttérzéssel, gyengéden vagy dühösen közelítik meg a témát. A programban szerepel többek között az 1980-as Majd holnap című játékfilm, amely élesen és kíméletlenül ábrázolja a haldokló kapcsolatokat; a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című 1981-es szarkasztikus történelmi allegória; valamint a holokauszt emlékezetének egyik alapműve, a Mondani a mondhatatlant: Elie Wiesel üzenete című dokumentumfilm 1996-ból.

A közlemény szerint a rotterdami retrospektív válogatásban Elek Judit 18 filmjét mutatják be, ebből kilencet az NFI restaurált és biztosít a fesztivál számára. A program különlegessége, hogy a Mondani a mondhatatlant., az Ébredés, valamint A hét nyolcadik napja című filmeket 35 milliméteres filmkópiáról vetítik le.

A rendező személyesen jelen lesz a rendezvényen, hogy ismertesse és dedikálja a munkásságáról szóló kiadványt, amely a rotterdami fesztivál megbízásából készült – írják a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra is, hogy Elek Judit több alkotása is felújítva tekinthető meg az NFI streaming-platformján, a FILMIO-n.

Leadkép: Elek Judit filmrendező interjút ad a Magyar Távirati Irodának budapesti otthonában.  Fotó: MTI/ Kallos Bea

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.