Elek Judit 18 filmjét vetítik Rotterdamban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 26.

Mikrofilm

A hollandiai nemzetközi filmfesztivál közönsége ismerkedhet a hetvenes évek vidéki Magyarországával.

A Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál átfogó retrospektív sorozattal tiszteleg a 85 éves Elek Judit munkássága előtt. A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró 18 alkotását vetítik a hollandiai fesztiválon.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) csütörtöki közleménye szerint a nagy presztízsű rotterdami fesztivál évről évre radikális, tabudöntő filmkészítők és vizuális művészek inspiráló munkásságát állítja reflektorfénybe. Az idén 53. alkalommal megrendezett, február 5-ig tartó fesztivál egyik kiemelt témája a 85. születésnapját tavaly ősszel ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar játék- és dokumentumfilm rendező, Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága.

„A Focus program remek alkalmat nyújt számunkra, hogy olyan filmkészítők munkáját ünnepelhessük, akik nem mindig kapták meg azt a figyelmet, amelyet érdemelnének. Mint mindig, elkötelezettek vagyunk a rendhagyó témák figyelemmel kísérése mellett, legyen szó a hetvenes évek vidéki Magyarországát ábrázoló dokumentumfilmről, kiterjesztett moziról, vagy vad, szabadszellemű japán animéről. A váratlan mindig fényesen tündököl a rotterdami fesztiválon” – idézi az összegzés a válogatásról Vanja Kaludjercicet, a fesztivál igazgatóját.

Elek Judit alkotásai gyakran érintenek olyan érzékeny témákat, mint a politikai elnyomás vagy a zsidóság sorsa; filmjei váltakozva együttérzéssel, gyengéden vagy dühösen közelítik meg a témát. A programban szerepel többek között az 1980-as Majd holnap című játékfilm, amely élesen és kíméletlenül ábrázolja a haldokló kapcsolatokat; a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című 1981-es szarkasztikus történelmi allegória; valamint a holokauszt emlékezetének egyik alapműve, a Mondani a mondhatatlant: Elie Wiesel üzenete című dokumentumfilm 1996-ból.

A közlemény szerint a rotterdami retrospektív válogatásban Elek Judit 18 filmjét mutatják be, ebből kilencet az NFI restaurált és biztosít a fesztivál számára. A program különlegessége, hogy a Mondani a mondhatatlant., az Ébredés, valamint A hét nyolcadik napja című filmeket 35 milliméteres filmkópiáról vetítik le.

A rendező személyesen jelen lesz a rendezvényen, hogy ismertesse és dedikálja a munkásságáról szóló kiadványt, amely a rotterdami fesztivál megbízásából készült – írják a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra is, hogy Elek Judit több alkotása is felújítva tekinthető meg az NFI streaming-platformján, a FILMIO-n.

Leadkép: Elek Judit filmrendező interjút ad a Magyar Távirati Irodának budapesti otthonában.  Fotó: MTI/ Kallos Bea

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."