Elek Judit 18 filmjét vetítik Rotterdamban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. január 26.

Mikrofilm

A hollandiai nemzetközi filmfesztivál közönsége ismerkedhet a hetvenes évek vidéki Magyarországával.

A Rotterdami Nemzetközi Filmfesztivál átfogó retrospektív sorozattal tiszteleg a 85 éves Elek Judit munkássága előtt. A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró 18 alkotását vetítik a hollandiai fesztiválon.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) csütörtöki közleménye szerint a nagy presztízsű rotterdami fesztivál évről évre radikális, tabudöntő filmkészítők és vizuális művészek inspiráló munkásságát állítja reflektorfénybe. Az idén 53. alkalommal megrendezett, február 5-ig tartó fesztivál egyik kiemelt témája a 85. születésnapját tavaly ősszel ünneplő, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar játék- és dokumentumfilm rendező, Elek Judit fél évszázadon átívelő munkássága.

„A Focus program remek alkalmat nyújt számunkra, hogy olyan filmkészítők munkáját ünnepelhessük, akik nem mindig kapták meg azt a figyelmet, amelyet érdemelnének. Mint mindig, elkötelezettek vagyunk a rendhagyó témák figyelemmel kísérése mellett, legyen szó a hetvenes évek vidéki Magyarországát ábrázoló dokumentumfilmről, kiterjesztett moziról, vagy vad, szabadszellemű japán animéről. A váratlan mindig fényesen tündököl a rotterdami fesztiválon” – idézi az összegzés a válogatásról Vanja Kaludjercicet, a fesztivál igazgatóját.

Elek Judit alkotásai gyakran érintenek olyan érzékeny témákat, mint a politikai elnyomás vagy a zsidóság sorsa; filmjei váltakozva együttérzéssel, gyengéden vagy dühösen közelítik meg a témát. A programban szerepel többek között az 1980-as Majd holnap című játékfilm, amely élesen és kíméletlenül ábrázolja a haldokló kapcsolatokat; a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című 1981-es szarkasztikus történelmi allegória; valamint a holokauszt emlékezetének egyik alapműve, a Mondani a mondhatatlant: Elie Wiesel üzenete című dokumentumfilm 1996-ból.

A közlemény szerint a rotterdami retrospektív válogatásban Elek Judit 18 filmjét mutatják be, ebből kilencet az NFI restaurált és biztosít a fesztivál számára. A program különlegessége, hogy a Mondani a mondhatatlant., az Ébredés, valamint A hét nyolcadik napja című filmeket 35 milliméteres filmkópiáról vetítik le.

A rendező személyesen jelen lesz a rendezvényen, hogy ismertesse és dedikálja a munkásságáról szóló kiadványt, amely a rotterdami fesztivál megbízásából készült – írják a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra is, hogy Elek Judit több alkotása is felújítva tekinthető meg az NFI streaming-platformján, a FILMIO-n.

Leadkép: Elek Judit filmrendező interjút ad a Magyar Távirati Irodának budapesti otthonában.  Fotó: MTI/ Kallos Bea

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.