Bőrfejűek merő balhéból megölnek egy fiút. A tetteseket elítélni azonban nem lehet (a gyilkosságot rögzítő biztonsági kamera működtetésére nem volt engedély), és nem is merik (az amúgy is korrupt hatóságok félnek a neonácikat „foglalkoztató” maffiától). Az áldozat apja, a tipikus kisember próbál meg tehát fellépni – nemcsak a bűnözőkkel, de immár az ellene forduló állami szervekkel szemben is (amelyek játszmáiba csak belezavar az okvetetlenkedő állampolgár). Perfekt kiinduló helyzet egy feszült politikai thrillerhez, Amerikában egy Mark Ruffalo, Európában egy Olivier Gourmet vagy Toni Servillo játszaná valamelyik Oscar-kompatibilis profinál a meggyötörten lázadó apát. De ez egy kelet-európai film, szlovák konkrétan, ebben feltűnően rosszarcú, elhasznált emberek élik és halják szomorúan beszűkült életüket. Nincs fordulatos nyomozás, csak kínos amatörizmus, és nincsenek feltárva politikai összefonódások. Csak célozgatás meg durcás odamondogatás van, lelkiismeret-furdalásról elővezetett, pszichologizáló közhelyek meg egy tévés sorozatsztár, akinek filmográfiájában a legnagyobb szám a végtelenül kínos Die Hard 6. egyik (orosz) mellékszerepe. Roman Luknár teátrális apjával egy pillanatig nem lehet azonosulni.
Pedig több mint bicskanyitogató a megtörtént eset, az egyetemista Daniel Tupý meggyilkolásának ügye, amelyet feldolgoz a részleteket a kelleténél jobban átíró Éles késsel. Húsbavágó az általános probléma felvetése is: hogy tudniillik az álhumanista törvény a bűnöző jogait érvényesíti az áldozatéival szemben.
Elérhető az HBO-n
