Elkaszálták Scorsese elátkozott projektjét

  • narancs.hu
  • 2023. március 9.

Mikrofilm

Annyi a The Devil in the White Citynek: sem tévébe, sem moziba, sem DiCaprióval, sem Keanu Reevesszel nem készül el.

Kevés elátkozottabb produkció létezik, mint a The Devil in the White City. Erik Larson 2003-ban megjelent történelmi dokumentumregénye az 1893-as chicagói világkiállítást mutatja be, amelyet Columbus Újvilágba érkezésének 400. évfordulója alkalmából rendeztek meg. Larson az eseményt novellisztikus formában, a szervezők szemszögéből tárja az olvasók elé, emellett fontos szerepet játszik könyvében H. H. Holmes figurája, akit az első modern sorozatgyilkosnak tartanak.

Először Tom Cruise és cége csapott le a jogokra, majd azok a Paramount stúdióra szálltak. 2015-ben aztán belépett a képbe Martin Scorsese, aki természetesen Leonardo DiCaprióval az oldalán álmodta volna vászonra a könyvet. A produkció fejlesztése azonban elakadt, pár évvel később már mozifilm helyett sorozatról szóltak a hírek, amiben a Scorsese-DiCaprio páros producerként vett volna részt – helyüket pedig Todd Field rendező és Keanu Reeves vette volna át. Később azonban Field is kiesett, Reeves pedig őt követve szintén lelépett, hiszen a szerződésében is kikötötte: csak a Tár és A hálószobában rendezőjével a kamera mögött hajlandó részt venni a dologban.

A jogokat jelenleg a Hulu nevű streaming birtokolja, a források szerint viszont a cég nem tervez további pénzt áldozni az elátkozott adaptációra; megpróbálhatják viszont eladni a jogokat egy másik streamingnek. A Scorsese-rajongóknak sincs okuk azonban csüggedni, a Mester következő, Killers of the Flower Moon című moziját várhatóan még idén bemutatják. Mondanunk sem kell, hogy a főszerepet Leonardo DiCaprio alakítja benne.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.