Győztes filmterveket kaszált el a Döntőbizottság

  • narancs.hu
  • 2023. március 8.

Mikrofilm

A zsűri által kiválasztott öt közül háromra nem adnak pénzt – indoklás nincs.

Hetven pályázat érkezett a pályakezdő filmesek számára kiírt Inkubátor Programra legutóbb, közülük ötöt választott ki a zsűri a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Ez eddig azt jelentette, hogy ezek a pályázók számíthattak arra, hogy beadhatják a gyártási pályázatot, megvalósul a filmjük. Most azonban kiderült: Berényi Andor Könnyű Álom, Rudolf Olivér Anyám, a szörny és Hernádi Ambrus A gondozó című művét nem javasolja a Filmszakmai Döntőbizottság a gyártási pályázatra. Ez azt jelenti, hogy a forgatásra nem kapnak állami támogatást – írja a 24.hu.

A döntés még karácsony előtt megszületett, de február elején tájékoztatták az alkotókat róla. Valószínűleg ez összefügg azzal, hogy az  Inkubátor Program újonnan megjelent pályázati kiírásába beleírták, filmgyártási pályázat akkor nyújtható be, „amennyiben az illetékes Döntőbizottság a pályázat benyújtását támogatja”. Ez a pont korábban nem volt benne a gyártási pályázatban.

A hírportál emlékeztet, hogy az Inkubátor Program 2015-ben indult, azzal a céllal, hogy segítse a tehetséges fiatalokat és az aktuális témák feldolgozását. A program sikeres volt, eddig 34 elsőfilmet segített, ebből 18 készült el, közöttük díjazott alkotások is. 

Az elutasított három film alkotói nem értik a dolgot, azt különösen nem, hogy a döntést nem indokolták. Az érintettek panaszt tettek az eljárás miatt, amely ezek szerint menet közben változott.

Két film producerei és a Döntőbizottság egyik tagja nemrég személyesen is találkozott, de akkor sem derült ki, mi volt a döntés oka. Akik döntöttek, nem kötelezhetők arra, hogy megindokolják a határozatukat a pályázók vagy a nyilvánosság előtt. A döntőbizottsági tag sajnálta, hogy nem szóltak időben az alkotóknak a határozatról. 

Rudolf Olivér azt írta a lapnak, hogy több éve dolgoztak a filmterven, másfél éve az Inkubátor Program keretében, az utóbbi kilenc hónapban pedig azzal a tudattal, hogy nyertesek, és így biztos le tudják forgatni a művet.  

Berényi Andor szerint szakmai konzultációra lenne szükség Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal, aki a magyar filmek finanszírozásáért felel, de nem csak az ő három filmjükről, hanem az elsőfilmesek támogatásáról és az Inkubátor Programról is. Ha ugyanis át akarják alkítani a rendszert, azt célszerű lenne a szakmában érintett szervezetek bevonásával megtenni. 

A Nemzeti Filmintézet a hírportál kérdésére sem indokolta, miért épp ezt a három filmtervet utasították el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.