Győztes filmterveket kaszált el a Döntőbizottság

  • narancs.hu
  • 2023. március 8.

Mikrofilm

A zsűri által kiválasztott öt közül háromra nem adnak pénzt – indoklás nincs.

Hetven pályázat érkezett a pályakezdő filmesek számára kiírt Inkubátor Programra legutóbb, közülük ötöt választott ki a zsűri a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Ez eddig azt jelentette, hogy ezek a pályázók számíthattak arra, hogy beadhatják a gyártási pályázatot, megvalósul a filmjük. Most azonban kiderült: Berényi Andor Könnyű Álom, Rudolf Olivér Anyám, a szörny és Hernádi Ambrus A gondozó című művét nem javasolja a Filmszakmai Döntőbizottság a gyártási pályázatra. Ez azt jelenti, hogy a forgatásra nem kapnak állami támogatást – írja a 24.hu.

A döntés még karácsony előtt megszületett, de február elején tájékoztatták az alkotókat róla. Valószínűleg ez összefügg azzal, hogy az  Inkubátor Program újonnan megjelent pályázati kiírásába beleírták, filmgyártási pályázat akkor nyújtható be, „amennyiben az illetékes Döntőbizottság a pályázat benyújtását támogatja”. Ez a pont korábban nem volt benne a gyártási pályázatban.

A hírportál emlékeztet, hogy az Inkubátor Program 2015-ben indult, azzal a céllal, hogy segítse a tehetséges fiatalokat és az aktuális témák feldolgozását. A program sikeres volt, eddig 34 elsőfilmet segített, ebből 18 készült el, közöttük díjazott alkotások is. 

Az elutasított három film alkotói nem értik a dolgot, azt különösen nem, hogy a döntést nem indokolták. Az érintettek panaszt tettek az eljárás miatt, amely ezek szerint menet közben változott.

Két film producerei és a Döntőbizottság egyik tagja nemrég személyesen is találkozott, de akkor sem derült ki, mi volt a döntés oka. Akik döntöttek, nem kötelezhetők arra, hogy megindokolják a határozatukat a pályázók vagy a nyilvánosság előtt. A döntőbizottsági tag sajnálta, hogy nem szóltak időben az alkotóknak a határozatról. 

Rudolf Olivér azt írta a lapnak, hogy több éve dolgoztak a filmterven, másfél éve az Inkubátor Program keretében, az utóbbi kilenc hónapban pedig azzal a tudattal, hogy nyertesek, és így biztos le tudják forgatni a művet.  

Berényi Andor szerint szakmai konzultációra lenne szükség Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal, aki a magyar filmek finanszírozásáért felel, de nem csak az ő három filmjükről, hanem az elsőfilmesek támogatásáról és az Inkubátor Programról is. Ha ugyanis át akarják alkítani a rendszert, azt célszerű lenne a szakmában érintett szervezetek bevonásával megtenni. 

A Nemzeti Filmintézet a hírportál kérdésére sem indokolta, miért épp ezt a három filmtervet utasították el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.