Film

Ella Fitzgerald − Just One of Those Things

Mikrofilm

Kockázatos az 1996-ban elhunyt énekesnő éle­téről dokumentumfilmet készíteni, mivel életében nincsenek sötét titkok. Persze neki is nehéz sorsa volt, de nem volt részese olyan krimiknek, mint például Miles Davis. Kisgyerekként jutott árvaságra, a rokonoktól, az intézetből is megszökött, de miután 15 évesen elénekelt egy számot a harlemi Apollo Theatre tehetségkutatóján, a zenekarvezető Chick Webb a szárnyai alá vette, és ő lett Ella, akit a fél világ csak a keresztnevén emlegetett. És aki még akkor is egyszerűnek és közvetlennek tűnt, miközben a legmeredekebb bebop szólókat produkálta elképesztő invencióval.

Leslie Woodhead pergő ritmusú, érdekfeszítő filmjében az a legjobb, hogy megáll a bulvár határán, s nem kezdi buldogként rángatni azt, amire ráharapott. Az érett, világhírű, elvált Fitzgerald magánya kapcsán például elfogadja, hogy a közönség volt a szerelme, semmi és senki nem dobogtatta meg úgy a szívét, mint a taps. Meglepetésnek egyedül azt a publikálatlan rádióinterjút tekinthetjük, amelyben Fitzgerald a faji megkülönböztetést említi, noha erről máskor nem beszélt.

Ha újdonságokat nem is tudunk meg, az archív felvételek és a ma is élő kortársakkal készült interjúk sokat hozzátesznek az énekesnőről alkotott képhez, egyedül azt sajnálhatjuk, hogy a jeles zongoristáról, Tommy Flanaganről, aki európai turnéinak, így az 1970-es budapesti koncertjének is fontos közreműködője volt, nem tesznek említést. De a Fitzgerald-katalógus gazdagságát ismerve valószínűleg nem csak ő maradt ki.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

 

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.