Az Oscar-díjas Ellen Burstyn Mundruczó Kornélról: a Fehér isten mélyen meghatott

Mikrofilm

Közös filmjükbe Scorsese is beszállt, Exkluzív interjú!

Nyert Oscar-, Emmy- és Tony-díjat, felkarolta Scorsese-t, színészközpontot vezet Al Pacinóval, most pedig Mundruczó Kornél filmjében játszik – a Pieces of a Woman nagy sikerrel szerepelt a Velencei Filmfesztiválon. A színésznőt New York-i otthonában értük el telefonon.

Az interjút Köves Gábor készítette - a teljes szöveg a csütörtökön megjelent Magyar Narancs legfrissebb számban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: Al Pacinónak csak nemrég jött össze, hogy Martin Scorsese-vel dolgozhasson, ön viszont már a hetvenes években főszerepet játszott nála. Igaz, hogy ön választotta ki az akkor még pályakezdő maestrót az Alice már nem lakik itt megrendezésére?

Ellen Burstyn: Igen. A filmet én vittem a Warnerhez, a stúdió meg is vette, majd megkérdeztek, kit szeretnék rendezőnek. Francis Ford Coppolától kértem tanácsot, egy új és izgalmas rendezőt akartam, mire Francis azt mondta, van itt egy film, Aljas utcák a címe, nézd meg. Imádtam! Egy bökkenő volt csak: nőszemszögű filmet akartam, de fogalmam sem volt, hogy az Aljas utcák rendezője képes-e ilyesmire? Kértem hát egy találkozót tőle, Marty be is jött az irodába. Megkérdeztem, tud-e bármit is a nőkről, mire azt felelte: „Nem, de szeretnék tanulni.” Ennél jobb választ nem is kaphattam volna. Ismeretlen rendező volt, az Aljas utcákat még be sem mutatták akkor, de felvettük. Életem legjobb húzása volt.

false

 

Fotó: MTI

MN: Scorsese-t kérte meg, hogy ha az Alice-ért ön kapja az Oscart, vegye át a díjat, mert színházi kötelezettségei miatt nem tud ott lenni az átadón. Miben játszott aznap este?

EB: A Jövőre veled ugyanittben a Broadway-n. Lement az aznapi előadás, felugrottam egy barátomhoz és megnéztem a tévében, ahogy Marty átveszi a díjamat. És most újra összehozott minket egy film. Amikor Marty megnézte a Pieces of a Womant, annyira tetszett neki, hogy beszállt executive producerként. Kornél nagyszerű rendező, a Fehér isten mélyen meghatott.

Részlet a Pieces of a Womanből:

A teljes interjút elolvashatják a legfrissebb Magyar Narancsban, vagy online, ha előfizetnek a lapra digitálisan!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.