Először beszélt Jada Pinkett Smith férje Oscar-díj átadón kiosztott pofonjáról

  • narancs.hu
  • 2022. június 2.

Mikrofilm

Will Smith pofonja semmit nem változtatott a közöttük lévő kapcsolaton.

Will Smith pofonja mindent egyebet elhalványított – értékeltül az idei Oscar-gálát. A Kaliforniai álom-Holdfény-fiaskó óta nem beszéltek annyit a ceremóniáról, mint most.

Mint ismert, az egyik díjat prezentáló Chris Rock elsütött egy viccet Will Smith feleségén, Jada Pinkett Smithen élcelődve, aki alopecia nevű autoimmun-betegsége miatt borotválta le a haját. Will Smith a színpadra viharzott és lekevert egy pofont a komikusnak, majd üvöltve és káromkodva figyelmeztette, hogy többet ne merje a szájára venni a felesége nevét.

Az események után Smith lemondott amerikai filmakadémiai tagságáról; tíz évre eltiltották őt a gáláról. Az a Richard Williams is elhatárolódott tőle, akinek eljátszásáért a díjat kapta. Miután pedig egy másik standupost, Dave Chapelle-t is megtámadták a színpadon, vitatémává vált, hogyan lehetne megvédeni a komikusokat – na meg a szólásszabadságot, és meddig fér bele a másikon való viccelődés. Smith maga már a gála alatt bocsánatot kért minden jelenlévőtől, Rocktól azonban csak később, online formában. Rock fellépéseire szinte minden jegy elkelt, ő maga azonban egyelőre csak annyit ígért, egy későbbi műsorában dolgozza majd fel a történteket. A botrány harmadik főszereplője, Jada Pinkett Smith azonban eddig nem szólalt meg – most saját Facebookon futó műsorában, a Red Table Talkban törte meg a jeget.

„Ez a gyógyulás ideje, és én készen állok rá” – írta pár nappal a díjátadó után egy Instagram-posztban, műsorában azonban most bővebben is szót ejtett az eseményekről. Mint elmondta, egészsége és az Oscaron történtek miatt több ezren osztották meg vele saját történetüket – neki pedig az a legfőbb kívánsága, hogy Rock és Smith is feldolgozhassák a dolgot. „Abban reménykedem, hogy ennek a két intelligens férfinak lehetősége lesz a gyógyulásra, a megbeszélésre és a kibékülésre. A világ mai állapotában mindkettejükre szükségünk van. És valójában mindannyiunknak nagyobb szükségünk van egymásra, mint valaha” – fogalmazott.

A Smith-szel való kapcsolatáról elmondta: semmi sem változott közöttük. „Továbbra is azt csináljuk, amit az elmúlt 28 évben, és megpróbálják együtt megoldani ezt az életnek nevezett dolgot” – jelentette ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.