Folytatódhat minden idők legtökösebb akciófilmje: ötödik részt még soha nem vártunk ennyire

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 30.

Mikrofilm

Még az is lehet, hogy fekete-fehér lesz!

A folytatások ritkán érnek fel az első rész szintjére – szól az örök mozis igazság, mely után rögtön érkeznek is a kivételek: Star Wars, Alien, Keresztapa stb. De mondjanak még egy sorozatot, ami nemcsak a negyedik részre éri el a tetőpontját, de olyan magasra teszi a lécet, hogy akciófilm legyen a talpán, ami képes megugrani.

A Mad Max egy kulttá nemesedett első rész után a második epizódra forrt ki igazán (tehát ezen a téren is szabályt erősítő kivételnek számít), hogy egy gyengécske harmadik rész után 20 évre lepihenjen. 2015-ben aztán

érkezett A harag útja, és ledobta az atombombát:

a filmet már most minden idők egyik legjobb akciófilmjeként ünnepeljük; ráadásul siker volt a pénztáraknál és műfajától egészen szokatlan módon 10 Oscarra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjára – nyerni sajnos csak a technikai kategóriákban nyert.

George Miller

George Miller

Fotó: Wikipédia

A filmet az Indiewire nemrég beválasztotta az évtized legjobb filmjei közé – csak úgy mint Tarr Béla A torinói lovát –, ennek okán pedig fel is hívták a rendezőt, hogy meséljen nekik a moziról. A harag útjáról azt tartják, hogy a mai napig rendezők és filmesek tucatjai elemzik jeleneteit, azt találgatva, hogyan is készültek – George Miller ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a lehető legkevesebb számítógépes effektet használjanak, így minden őrült trükk, ugrás és kaszkadőrmutatvány valóban megtörtént; a járművek, a kosztümök, a mindent belepő kosz és homok szintén valódi.

A rendező mégis azt nyilatkozta, élete legnehezebb vállalkozása az első Mad Max volt: kezdő és zöldfülű volt még, és úgy érzi, ez a filmen is látszik. Neki magának jó 10 évbe telt, mire újra tudta nézni saját alkotását – de ugyanilyen hiányérzete van A harag útjával kapcsolatban is, ami csak maximalizmusát bizonyítja.

Kérdezték a rendezőt azzal kapcsolatban is, hogyan érinti az az elképesztő rajongás, ami a filmet övezi – Edgar Wright, a Haláli hullák hajnala és a Nyomd, bébi, nyomd rendezője például kijelentette, hogy soha nem készült ettől tökéletesebb akciómozi. Miller szerint filmkészítés közben csak reménykedni tud, hogy műve hatással lesz a közönségre – ez azonban csak akkor derül ki, mikor már elkészült az alkotás.

A filmre érkezett reakciók közül  talán az a podcast tette rá a legnagyobb hatást, amelyik percről percre elemzi A harag útját – ez ugyanis azt bizonyítja, hogy igenis megérte minden apró részletre odafigyelni. Ezen felül azonban ő maga túl szerény, hogy saját filmje sikeréről beszéljen, ezért inkább beavatta az olvasókat, hogyan méri fel, mennyire hatásos egy-egy alkotás: csak megfigyeli, meddig marad vele a film. Van, hogy

a moziból távozva már a parkolóban elfelejti,

máskor hosszú ideig képtelen kilépni a hatása alól. Ugyanezt a mércét használta akkor is, amikor a Cannes-i Filmfesztiválon ő volt a zsűri elnöke – ezek szerint Ken Loach drámája hosszú ideig vele maradhatott, némi meglepetésre ugyanis abban az évben az Én, Daniel Blake nyerte el az Aranypálmát.

false

Miller azt is megmagyarázta, miért készített a filmből egy fekete-fehér változatot is: még annak idején látta, hogy a hangkeveréssel foglalkozó szakemberek a stúdióban a Mad Max 2 egy kezdetleges, fekete-fehér kópiáján dolgoztak, őt pedig lenyűgözte, mennyire jól áll a filmnek ez a durva és kezeletlen kinézet. Akkor határozta el, hogy egyszer még csinál egy Mad Max filmet, ami szintén fekete-fehér lesz – végül ugyan A harag útja színesben forgott, de utólag igyekezett teljesíteni álmát.

Egy akkora sikernél, mint A harag útja, a stúdiók igyekeznek minél hamarabb berendelni a folytatást. A harag útjánál mégsem ez történt – a hírek szerint Miller jogi vitába keveredett a Warner Bros. stúdióval, így egy jó ideig fel sem merülhetett az ötödik rész gondolata. A Time Warner és az AT&T óriáscégek összeolvadásával azonban úgy tűnik, ez a dolog is megoldódhat – a rendező szerint már tisztulni látszik a káosz, ami azelőtt a stúdiót jellemezte, és ő is csupa pozitív visszajelzéseket kapott a fejesektől a folytatást illetően.

false

Épp ezért nem is egy, hanem mindjárt két Mad Max-filmen gondolkodik, amelyből az egyik kifejezetten Charlize Theron karakterére, Furiosára koncentrálna. Miller azonban egyelőre még óvatos a jövőt illetően – mindez érthető is, A harag útját ugyanis saját bevallása szerint csak negyedik nekifutásra sikerült összehozni. Viszont addig sem unatkozott: nyert például egy Oscart a Táncoló talpakért – egy olyan animációs filmért, ami nem is állhatna távolabb a Mad Max posztapokaliptikus nihiljéről.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.