Folytatódhat minden idők legtökösebb akciófilmje: ötödik részt még soha nem vártunk ennyire

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 30.

Mikrofilm

Még az is lehet, hogy fekete-fehér lesz!

A folytatások ritkán érnek fel az első rész szintjére – szól az örök mozis igazság, mely után rögtön érkeznek is a kivételek: Star Wars, Alien, Keresztapa stb. De mondjanak még egy sorozatot, ami nemcsak a negyedik részre éri el a tetőpontját, de olyan magasra teszi a lécet, hogy akciófilm legyen a talpán, ami képes megugrani.

A Mad Max egy kulttá nemesedett első rész után a második epizódra forrt ki igazán (tehát ezen a téren is szabályt erősítő kivételnek számít), hogy egy gyengécske harmadik rész után 20 évre lepihenjen. 2015-ben aztán

érkezett A harag útja, és ledobta az atombombát:

a filmet már most minden idők egyik legjobb akciófilmjeként ünnepeljük; ráadásul siker volt a pénztáraknál és műfajától egészen szokatlan módon 10 Oscarra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjára – nyerni sajnos csak a technikai kategóriákban nyert.

George Miller

George Miller

Fotó: Wikipédia

A filmet az Indiewire nemrég beválasztotta az évtized legjobb filmjei közé – csak úgy mint Tarr Béla A torinói lovát –, ennek okán pedig fel is hívták a rendezőt, hogy meséljen nekik a moziról. A harag útjáról azt tartják, hogy a mai napig rendezők és filmesek tucatjai elemzik jeleneteit, azt találgatva, hogyan is készültek – George Miller ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a lehető legkevesebb számítógépes effektet használjanak, így minden őrült trükk, ugrás és kaszkadőrmutatvány valóban megtörtént; a járművek, a kosztümök, a mindent belepő kosz és homok szintén valódi.

A rendező mégis azt nyilatkozta, élete legnehezebb vállalkozása az első Mad Max volt: kezdő és zöldfülű volt még, és úgy érzi, ez a filmen is látszik. Neki magának jó 10 évbe telt, mire újra tudta nézni saját alkotását – de ugyanilyen hiányérzete van A harag útjával kapcsolatban is, ami csak maximalizmusát bizonyítja.

Kérdezték a rendezőt azzal kapcsolatban is, hogyan érinti az az elképesztő rajongás, ami a filmet övezi – Edgar Wright, a Haláli hullák hajnala és a Nyomd, bébi, nyomd rendezője például kijelentette, hogy soha nem készült ettől tökéletesebb akciómozi. Miller szerint filmkészítés közben csak reménykedni tud, hogy műve hatással lesz a közönségre – ez azonban csak akkor derül ki, mikor már elkészült az alkotás.

A filmre érkezett reakciók közül  talán az a podcast tette rá a legnagyobb hatást, amelyik percről percre elemzi A harag útját – ez ugyanis azt bizonyítja, hogy igenis megérte minden apró részletre odafigyelni. Ezen felül azonban ő maga túl szerény, hogy saját filmje sikeréről beszéljen, ezért inkább beavatta az olvasókat, hogyan méri fel, mennyire hatásos egy-egy alkotás: csak megfigyeli, meddig marad vele a film. Van, hogy

a moziból távozva már a parkolóban elfelejti,

máskor hosszú ideig képtelen kilépni a hatása alól. Ugyanezt a mércét használta akkor is, amikor a Cannes-i Filmfesztiválon ő volt a zsűri elnöke – ezek szerint Ken Loach drámája hosszú ideig vele maradhatott, némi meglepetésre ugyanis abban az évben az Én, Daniel Blake nyerte el az Aranypálmát.

false

Miller azt is megmagyarázta, miért készített a filmből egy fekete-fehér változatot is: még annak idején látta, hogy a hangkeveréssel foglalkozó szakemberek a stúdióban a Mad Max 2 egy kezdetleges, fekete-fehér kópiáján dolgoztak, őt pedig lenyűgözte, mennyire jól áll a filmnek ez a durva és kezeletlen kinézet. Akkor határozta el, hogy egyszer még csinál egy Mad Max filmet, ami szintén fekete-fehér lesz – végül ugyan A harag útja színesben forgott, de utólag igyekezett teljesíteni álmát.

Egy akkora sikernél, mint A harag útja, a stúdiók igyekeznek minél hamarabb berendelni a folytatást. A harag útjánál mégsem ez történt – a hírek szerint Miller jogi vitába keveredett a Warner Bros. stúdióval, így egy jó ideig fel sem merülhetett az ötödik rész gondolata. A Time Warner és az AT&T óriáscégek összeolvadásával azonban úgy tűnik, ez a dolog is megoldódhat – a rendező szerint már tisztulni látszik a káosz, ami azelőtt a stúdiót jellemezte, és ő is csupa pozitív visszajelzéseket kapott a fejesektől a folytatást illetően.

false

Épp ezért nem is egy, hanem mindjárt két Mad Max-filmen gondolkodik, amelyből az egyik kifejezetten Charlize Theron karakterére, Furiosára koncentrálna. Miller azonban egyelőre még óvatos a jövőt illetően – mindez érthető is, A harag útját ugyanis saját bevallása szerint csak negyedik nekifutásra sikerült összehozni. Viszont addig sem unatkozott: nyert például egy Oscart a Táncoló talpakért – egy olyan animációs filmért, ami nem is állhatna távolabb a Mad Max posztapokaliptikus nihiljéről.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.