Folytatódhat minden idők legtökösebb akciófilmje: ötödik részt még soha nem vártunk ennyire

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 30.

Mikrofilm

Még az is lehet, hogy fekete-fehér lesz!

A folytatások ritkán érnek fel az első rész szintjére – szól az örök mozis igazság, mely után rögtön érkeznek is a kivételek: Star Wars, Alien, Keresztapa stb. De mondjanak még egy sorozatot, ami nemcsak a negyedik részre éri el a tetőpontját, de olyan magasra teszi a lécet, hogy akciófilm legyen a talpán, ami képes megugrani.

A Mad Max egy kulttá nemesedett első rész után a második epizódra forrt ki igazán (tehát ezen a téren is szabályt erősítő kivételnek számít), hogy egy gyengécske harmadik rész után 20 évre lepihenjen. 2015-ben aztán

érkezett A harag útja, és ledobta az atombombát:

a filmet már most minden idők egyik legjobb akciófilmjeként ünnepeljük; ráadásul siker volt a pénztáraknál és műfajától egészen szokatlan módon 10 Oscarra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjára – nyerni sajnos csak a technikai kategóriákban nyert.

George Miller

George Miller

Fotó: Wikipédia

A filmet az Indiewire nemrég beválasztotta az évtized legjobb filmjei közé – csak úgy mint Tarr Béla A torinói lovát –, ennek okán pedig fel is hívták a rendezőt, hogy meséljen nekik a moziról. A harag útjáról azt tartják, hogy a mai napig rendezők és filmesek tucatjai elemzik jeleneteit, azt találgatva, hogyan is készültek – George Miller ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a lehető legkevesebb számítógépes effektet használjanak, így minden őrült trükk, ugrás és kaszkadőrmutatvány valóban megtörtént; a járművek, a kosztümök, a mindent belepő kosz és homok szintén valódi.

A rendező mégis azt nyilatkozta, élete legnehezebb vállalkozása az első Mad Max volt: kezdő és zöldfülű volt még, és úgy érzi, ez a filmen is látszik. Neki magának jó 10 évbe telt, mire újra tudta nézni saját alkotását – de ugyanilyen hiányérzete van A harag útjával kapcsolatban is, ami csak maximalizmusát bizonyítja.

Kérdezték a rendezőt azzal kapcsolatban is, hogyan érinti az az elképesztő rajongás, ami a filmet övezi – Edgar Wright, a Haláli hullák hajnala és a Nyomd, bébi, nyomd rendezője például kijelentette, hogy soha nem készült ettől tökéletesebb akciómozi. Miller szerint filmkészítés közben csak reménykedni tud, hogy műve hatással lesz a közönségre – ez azonban csak akkor derül ki, mikor már elkészült az alkotás.

A filmre érkezett reakciók közül  talán az a podcast tette rá a legnagyobb hatást, amelyik percről percre elemzi A harag útját – ez ugyanis azt bizonyítja, hogy igenis megérte minden apró részletre odafigyelni. Ezen felül azonban ő maga túl szerény, hogy saját filmje sikeréről beszéljen, ezért inkább beavatta az olvasókat, hogyan méri fel, mennyire hatásos egy-egy alkotás: csak megfigyeli, meddig marad vele a film. Van, hogy

a moziból távozva már a parkolóban elfelejti,

máskor hosszú ideig képtelen kilépni a hatása alól. Ugyanezt a mércét használta akkor is, amikor a Cannes-i Filmfesztiválon ő volt a zsűri elnöke – ezek szerint Ken Loach drámája hosszú ideig vele maradhatott, némi meglepetésre ugyanis abban az évben az Én, Daniel Blake nyerte el az Aranypálmát.

false

Miller azt is megmagyarázta, miért készített a filmből egy fekete-fehér változatot is: még annak idején látta, hogy a hangkeveréssel foglalkozó szakemberek a stúdióban a Mad Max 2 egy kezdetleges, fekete-fehér kópiáján dolgoztak, őt pedig lenyűgözte, mennyire jól áll a filmnek ez a durva és kezeletlen kinézet. Akkor határozta el, hogy egyszer még csinál egy Mad Max filmet, ami szintén fekete-fehér lesz – végül ugyan A harag útja színesben forgott, de utólag igyekezett teljesíteni álmát.

Egy akkora sikernél, mint A harag útja, a stúdiók igyekeznek minél hamarabb berendelni a folytatást. A harag útjánál mégsem ez történt – a hírek szerint Miller jogi vitába keveredett a Warner Bros. stúdióval, így egy jó ideig fel sem merülhetett az ötödik rész gondolata. A Time Warner és az AT&T óriáscégek összeolvadásával azonban úgy tűnik, ez a dolog is megoldódhat – a rendező szerint már tisztulni látszik a káosz, ami azelőtt a stúdiót jellemezte, és ő is csupa pozitív visszajelzéseket kapott a fejesektől a folytatást illetően.

false

Épp ezért nem is egy, hanem mindjárt két Mad Max-filmen gondolkodik, amelyből az egyik kifejezetten Charlize Theron karakterére, Furiosára koncentrálna. Miller azonban egyelőre még óvatos a jövőt illetően – mindez érthető is, A harag útját ugyanis saját bevallása szerint csak negyedik nekifutásra sikerült összehozni. Viszont addig sem unatkozott: nyert például egy Oscart a Táncoló talpakért – egy olyan animációs filmért, ami nem is állhatna távolabb a Mad Max posztapokaliptikus nihiljéről.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.