Folytatódhat minden idők legtökösebb akciófilmje: ötödik részt még soha nem vártunk ennyire

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 30.

Mikrofilm

Még az is lehet, hogy fekete-fehér lesz!

A folytatások ritkán érnek fel az első rész szintjére – szól az örök mozis igazság, mely után rögtön érkeznek is a kivételek: Star Wars, Alien, Keresztapa stb. De mondjanak még egy sorozatot, ami nemcsak a negyedik részre éri el a tetőpontját, de olyan magasra teszi a lécet, hogy akciófilm legyen a talpán, ami képes megugrani.

A Mad Max egy kulttá nemesedett első rész után a második epizódra forrt ki igazán (tehát ezen a téren is szabályt erősítő kivételnek számít), hogy egy gyengécske harmadik rész után 20 évre lepihenjen. 2015-ben aztán

érkezett A harag útja, és ledobta az atombombát:

a filmet már most minden idők egyik legjobb akciófilmjeként ünnepeljük; ráadásul siker volt a pénztáraknál és műfajától egészen szokatlan módon 10 Oscarra jelölték, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díjára – nyerni sajnos csak a technikai kategóriákban nyert.

George Miller

George Miller

Fotó: Wikipédia

A filmet az Indiewire nemrég beválasztotta az évtized legjobb filmjei közé – csak úgy mint Tarr Béla A torinói lovát –, ennek okán pedig fel is hívták a rendezőt, hogy meséljen nekik a moziról. A harag útjáról azt tartják, hogy a mai napig rendezők és filmesek tucatjai elemzik jeleneteit, azt találgatva, hogyan is készültek – George Miller ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a lehető legkevesebb számítógépes effektet használjanak, így minden őrült trükk, ugrás és kaszkadőrmutatvány valóban megtörtént; a járművek, a kosztümök, a mindent belepő kosz és homok szintén valódi.

A rendező mégis azt nyilatkozta, élete legnehezebb vállalkozása az első Mad Max volt: kezdő és zöldfülű volt még, és úgy érzi, ez a filmen is látszik. Neki magának jó 10 évbe telt, mire újra tudta nézni saját alkotását – de ugyanilyen hiányérzete van A harag útjával kapcsolatban is, ami csak maximalizmusát bizonyítja.

Kérdezték a rendezőt azzal kapcsolatban is, hogyan érinti az az elképesztő rajongás, ami a filmet övezi – Edgar Wright, a Haláli hullák hajnala és a Nyomd, bébi, nyomd rendezője például kijelentette, hogy soha nem készült ettől tökéletesebb akciómozi. Miller szerint filmkészítés közben csak reménykedni tud, hogy műve hatással lesz a közönségre – ez azonban csak akkor derül ki, mikor már elkészült az alkotás.

A filmre érkezett reakciók közül  talán az a podcast tette rá a legnagyobb hatást, amelyik percről percre elemzi A harag útját – ez ugyanis azt bizonyítja, hogy igenis megérte minden apró részletre odafigyelni. Ezen felül azonban ő maga túl szerény, hogy saját filmje sikeréről beszéljen, ezért inkább beavatta az olvasókat, hogyan méri fel, mennyire hatásos egy-egy alkotás: csak megfigyeli, meddig marad vele a film. Van, hogy

a moziból távozva már a parkolóban elfelejti,

máskor hosszú ideig képtelen kilépni a hatása alól. Ugyanezt a mércét használta akkor is, amikor a Cannes-i Filmfesztiválon ő volt a zsűri elnöke – ezek szerint Ken Loach drámája hosszú ideig vele maradhatott, némi meglepetésre ugyanis abban az évben az Én, Daniel Blake nyerte el az Aranypálmát.

false

Miller azt is megmagyarázta, miért készített a filmből egy fekete-fehér változatot is: még annak idején látta, hogy a hangkeveréssel foglalkozó szakemberek a stúdióban a Mad Max 2 egy kezdetleges, fekete-fehér kópiáján dolgoztak, őt pedig lenyűgözte, mennyire jól áll a filmnek ez a durva és kezeletlen kinézet. Akkor határozta el, hogy egyszer még csinál egy Mad Max filmet, ami szintén fekete-fehér lesz – végül ugyan A harag útja színesben forgott, de utólag igyekezett teljesíteni álmát.

Egy akkora sikernél, mint A harag útja, a stúdiók igyekeznek minél hamarabb berendelni a folytatást. A harag útjánál mégsem ez történt – a hírek szerint Miller jogi vitába keveredett a Warner Bros. stúdióval, így egy jó ideig fel sem merülhetett az ötödik rész gondolata. A Time Warner és az AT&T óriáscégek összeolvadásával azonban úgy tűnik, ez a dolog is megoldódhat – a rendező szerint már tisztulni látszik a káosz, ami azelőtt a stúdiót jellemezte, és ő is csupa pozitív visszajelzéseket kapott a fejesektől a folytatást illetően.

false

Épp ezért nem is egy, hanem mindjárt két Mad Max-filmen gondolkodik, amelyből az egyik kifejezetten Charlize Theron karakterére, Furiosára koncentrálna. Miller azonban egyelőre még óvatos a jövőt illetően – mindez érthető is, A harag útját ugyanis saját bevallása szerint csak negyedik nekifutásra sikerült összehozni. Viszont addig sem unatkozott: nyert például egy Oscart a Táncoló talpakért – egy olyan animációs filmért, ami nem is állhatna távolabb a Mad Max posztapokaliptikus nihiljéről.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.