Már csak Tarantinóban bízhatunk, ha ő nem gurít valamit, vége a mozinak, s győztek az alsógatyát kívül hordó szuperhősök

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 29.

Mikrofilm

A Volt egyszer egy Hollywoodnak kell megvédeni az eredeti filmek becsületét.

Ezer éve már annak, hogy egy olyan filmet övezett országos várakozás, melyhez a Disney-nek, vagy legnagyobb riválisának, a Netflixnek semmi köze sincs – most azonban pont ez a helyzet Quentin Tarantino legújabb alkotásával. A mozipénztárak csúcsán jelen pillanatban Az oroszlánkirály ül; a klasszikus animációs film remake-je 192 millió dolláros hétvégi bevétellel mutatkozott be – ez valószínűleg több mint amit a Volt egyszer egy Hollywood egész mozis pályafutása alatt összeszed majd Amerikában. Nincs ebben semmi meglepő: ahogy évek óta, úgy most is szuperprodukciók, folytatások és képregény-filmek uralták a nyári mozi szezont, elsősorban olyan filmek, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Toy Story 4, a Pókember: Idegenben vagy épp az Aladdin.

Mindössze maroknyi eredeti film akadt idén, amely képes volt tisztességes eredményt elérni az óriások árnyékában: a Fehér éjszakák, a Yesterday, a Rocketman, és főleg a Mi, amely 175 millió dollárral zárt a tengerentúlon. Egy Tarantino-film persze mindig eseményszámba megy, most azonban még több forog kockán: a Volt egyszer…-nek nemcsak az eredeti filmek (tehát nem folytatás, remake vagy képregény-adaptáció) becsületét igyekszik megvédeni, de azt is bizonyítania kell, hogy van még értelme ilyen filmeket készíteni és moziba küldeni.

Tarantino és Bertrand Tavernier filmrendezők

Tarantino és Bertrand Tavernier filmrendezők

 

Egyre több, Tarantinóhoz hasonló, eredeti hangú rendező teszi le ugyanis voksát a streamingplatformok mellett: Cuarón Romája, Noah Baumbach The Meyerowitz Storiesa vagy épp Scorsese The Irishmanje csak néhány példa arra, hogyan szívta fel a Netflix napjaink legfelkapottabb alkotóit. A Volt egyszer… is könnyedén kiköthetett volna a streaming-óriásnál – a Sony stúdió fejese azonban elkötelezett volt a film mellett, így sikerült nemcsak a Netflixet, de a Warner Bros.-t és a Paramountot is legyőzve megállapodniuk Tarantinóval – a hírek szerint utóbbi nemcsak teljes kreatív szabadságot, de jelentős, bevételek utáni részesedést is kapott, ráadásul a film jogai is visszaszállnak hozzá 30 év elteltével.

A Sony nagy nyári hazárdjátéka – így nevezte a filmet a Los Angeles Times, és nem is ok nélkül. A Volt egyszer egy Hollywood majdnem három órás, a legszigorúbb korhatárkarikával sújtott művészfilm, amely ráadásul érzékeny témát is érint: Sharon Tate meggyilkolását és Charles Manson bandájának ámokfutását. „Én lobbiztam a filmért – ha nem jön be, az is rajtam szárad majd” – nyilatkozta a Sonyt vezető Tom Rothman. A stúdió filmjei nem teljesítettek rosszul az utóbbi időben – a tavalyi Venom meglepően nagy siker lett, csak úgy, mint a legújabb Pókember nemrég –, pár hete azonban a Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül hatalmasat hasalt a kasszáknál. A Volt egyszer… jogait azután szerezhette meg a stúdió, hogy Tarantino filmjeinek állandó forgalmazóját, Harvey Weinsteint elsodorták a szexuális zaklatással kapcsolatban napvilágra került vádak, vállalata pedig rövid úton csődbe ment. A film körülbelül 90 millió dollárból készült, ami egy eredeti mozihoz képest szép összeg – egy Disney-filmnek a marketingje is többet kóstál.

A filmet hosszú huzavona után végül Cannes-ban mutatták be, ahol ugyan megmentette az öregedő filmfesztivál becsületét és általános tetszést aratott, de nem nyert egyetlen díjat sem – így Tarantino egyetlen Arany Pálma-díját még mindig a Ponyvaregény jelenti, mely máig legismertebb filmjének számít.

A legnagyobb bevételt azonban a 2012-es Django elszabadullal (184 millió dollár), valamint a 2009-es Becstelen brigantykkal (145 millió dollár) érte el – mostani filmjével is hasonló számokra célozna; legutóbbi filmje, a 2015-ös Aljas nyolcas ugyanis mindössze 57 millió dollárt gyűjtött össze Amerikában. Az azonban még a Volt egyszer…-nél is inkább rétegfilmnek számított, amit a Djangóval szemben nem coolnak és egyedinek, hanem épp régi vágású westernnek igyekeztek eladni – Tarantino pont a Netflix kedvéért vágta nemrég újra a mozit.

false

Saját sikerei mellett a Dunkirk szolgálhat követendő példának a Volt egyszer… számára: szintén egy múltban játszódó, eredeti forgatókönyvből készült film a nyári blockbuster-tengerben, melyet egy elismert rendező készített, a kritikusok pedig odáig voltak tőle. Christopher Nolan mozija végül Amerikában 189 milliós bevétel felett zárt. A Volt egyszer… -től az elemzők 30-35 milliós nyitóhétvégét és 120 millió körüli tengerentúli bevételt várnak – de ha a közönség felkapja a filmet, ezt simán túlszárnyalhatja.

Kevés olyan rendező van ugyanis, aki képes akkora buzzt generálni, mint Tarantino – ha pedig hihetünk a kritikusoknak, a Volt egyszer…-t igenis látni kell. A rengeteg egy kaptafára készült nyári mozi között ráadásul felüdülést jelent végre valami olyat látni, ahol nem a százmilliós fény- és hangeffektek jelentik a film egyetlen értékét. Nem szabad lebecsülnünk a film castingját sem: Brad Pitt és Leonardo DiCaprio a világ talán két legismertebb színésze, azok a fajta A-kategóriás sztárok, akikből egyre kevesebb maradt. Pitt az elmúlt években inkább válása miatt került be a hírekbe, és a 2015-ös A nagy dobás óta nem volt jelentősebb szerepe igazán jó filmben. DiCapriót az Oscart érő A visszatérő óta egyáltalán nem láthattuk a vásznon – pedig a The Hollywood Reporter portréja úgy ír róla, mint Holywood utolsó mozisztárjáról. Ma ugyanis már nem színészekre, hanem franchise-okra ülünk be a moziba, és valóban alig akad sztár, aki magában a nevével tömegeket vonz – egy DiCaprio-film azonban képes erre. Margot Robbie szintén remekül csengő névnek számít, az Én, Tonya óta pedig azt is tudjuk, hogy drámai szerepben is képes helyt állni.

Az első számok mindenesetre bíztatóak: a hírek szerint bár Az oroszlánkirályt nem nyomták le DiCaprióék, de a konzervatív becslésnek számító 30 milliót akár egy tízessel is megtoldhatja nyitóhétvégéjén a film – azaz maradt még remény az eredeti filmek számára.

A Volt egyszer egy Hollywoodot Magyarországon augusztus 15-én mutatják be.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.