Forrong az internet: miért nem kapott Oscar-jelöléseket a Barbie bizonyos kategóriákban?

Mikrofilm

Mint minden évben, most is akadnak nagy hiányzók, fájó kimaradók és váratlan meglepetések – idén szinte mindegyik a rózsaszín plasztikbaba filmjéhez kapcsolódik. Két veterán azonban rekordot döntött.

Kihirdették a 2024-es Oscar-díj jelöltjeit, akik között, mint mi is megírtuk, egy magyar is akadt: Mihalek Zsuzsa berendezőt a Szegény párák című filmért jelölték. Jorgosz Lantimosz bizarr meséje 11 jelölésével a második helyen áll: ott van minden fontosabb kategóriába a loegjobb filmtől kezdve a rendezésen és forgatókönyvön át a vágásig. Legnagyobb esélye a technikai kategóriákban van, így könnyen lehet, hogy a Dűne 2022-es legjobb díszlet díja után, amikor Sipos Zsuzsanna is Oscart kapott, idén újabb magyar győztesnek örülhetünk a kategóriában. Emellett nagy harc várható még a legjobb női főszereplők között, ahol jelen állás szerint Emma Stone (Szegény párák) Lily Gladstone-nal (Megfojtott virágok) csap majd össze. Utóbbi máris történelmet írt: ő az első amerikai őslakos, akit Oscarra jelöltek.

Múlt héten, a jelölések kihirdetése előtt még arról számoltunk be, hogy háromfős versennyé szűkült az Oscar-harc az Oppenheimer, a Barbie és a Megfojtott virágok között. A nominációkkal gyakorlatilag el is dőlt a verseny: az Oppenheimer minden más mozinál több jelölést, szám szerint 13-at gyűjtött össze. E mellett minden jelentősebb kategóriában ott van a legnagyobb esélyesek között: egyértelműen neki áll a zászló a filmek, Christopher Nolan révén a rendezés, valamint a fényképezés és a vágás terén is. Aki azonban ilyen korán az élre áll, arra jellemzően gyorsan felkerül a célkereszt: máris egy sor, a filmet támadó cikk jelent meg; az Independent kolumnistája például amellett érvel, hogy a Barbie ugyan nem férfiellenes, az Oppenheimer azonban nagyon is hímsoviniszta.

A legjobb férfi mellékszereplők kategóriában sokáig élesnek tűnt a verseny, ám mára itt is tisztult a kép: Robert Downey Jr. az Oppenheimerért elnyerte a Golden Globe-ot és a Critic Choice Awardot, azaz a kritikusok díját. Hamarosan, még az Oscar előtt hozzácsaphatja a Színészek Céhe (SAG) és a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését is; márpedig soha nem fordult elő ebben a kategóriában, hogy ezeknek a birtokában valaki kikapott az Oscaron. A legnagyobb kérdésnek az tűnt, kit választ az Akadémia mellé. A Szegény párákból ketten is esélyesek voltak: Willem Defoe és Mark Ruffallo is szorgosan gyűjtögették az elismeréseket, végül csak utóbbi fért be az öt jelölt közé. Némileg meglepő, hogy a jelöltek között ott van a Rólunk szólért és az American Crime Storyért is Emmyt nyerő Sterling K. Brown, akit az American Fictionért jelöltek. Robert Downey Jr. legnagyobb ellenfelének azonban nem őt, hanem Ryan Goslingot tartják, aki sokáig tartotta is vele a lépést, ám mára alaposan lemaradt a versenyben. Esélyeit azonban némiképp javíthatja a Barbie Oscar-jelölése körüli felháborodás.

Greta Gerwig mozija az év legnagyobb bevételt hozó filmjévé vált, köszönhetően a Barbenheimer-jelenségnek. A filmet végül 8 Oscarra jelölték, többek között ott van a legjobb filmek között is –

az internet mégis felrobbant, amiért kihagyták Gerwiget a rendezők, Margot Robbie-t pedig a női főszereplők közül.

Előbbi esetén ismét felvetődött, hogy az Akadémia mennyire más elbírálásban részesíti a női rendezőket: a díj 96 éves története során mindössze hét női rendezőt jelöltek Oscarra (köztük Gerwiget korábban a Lady Birdért), akik közül mindössze hárman győztek. Idén is akad azonban női jelölt Justin Triet (Egy zuhanás anatómiája) révén, ráadásul soha nem fordult még elő, hogy a legjobb film jelöltek közül hármat is nő jegyzett volna (A zuhanás anatómiája és a Barbie mellett az Előző életek is ide tartozik). Az azonban jogos észrevételnek tűnik, miért csak egy nőt jelöl az Akadémia, amikor idén akár mindhárom film rendezője odaférhetett volna.

Hasonlóan nagy felháborodást váltott ki hogy a címszereplőt, azaz a Barbie-t alakító Margot Robbie kimaradt, míg a Kent játszó Ryan Gosling befért a jelöltek közé. Mint arra sokan rámutatnak, ez nagyjából össze is foglalja a Barbie-film mondanivalóját a patriarchátusról. Maga Gosling közleményében így fogalmazott: „Nincs Ken Barbie nélkül, és nincs Barbie-film Greta Gerwig és Margot Robbie nélkül.” Az ő mellőzésük azt mutatja, az Akadémiánál annyira mégsem nyerő a film, hogy esélye legyen a fődíjra; az is ezt támasztja alá, hogy kimaradt a legjobb vágás jelöltjei közül is, márpedig enélkül alig egy marék film van, amelyik valaha győzni tudott. Az egyik legnagyobb meglepetés szerint azonban jelölést kapott America Ferrara a legjobb női mellékszereplők között – a nomináció az elemzések szerint elsősorban annak a filmbeli monológjának szólt, amelyben a nők nehéz helyzetéről panaszkodik, ez az, ami sok szavazóval rezonálhatott. Emellett Ferrara közkedvelt színésznő, akit eddig elsősorban tévés szerepei (Betty, a csúnya lány; Superstore) miatt ismerhettünk.

Mint mindig, idén is akad jó pár hiányzó a jelöltek között. A May December mindössze a forgatókönyve miatt lett jelölt, de nincsenek ott színésznői (Natalie Portman, Julianne Moore), illetve a jelölésre leginkább esélyes Charles Melton sem került be a férfi mellékszereplők közé.

Ugyancsak ignorálták Leonardo DiCapriót a férfi főszereplők között, miközben színésztársai (Robert DeNiro, Lily Gladstone) bekerültek.

De fájóan hiányozhat a Megfojtott virágoknak az is, hogy nem jelölték a legjobb adaptált forgatókönyvek között. Több film is akadt, ami később csatlakozott az Oscar-versenyben, valószínűleg emiatt nem is tudott elég szavazazot gyűjteni: a Bíborszín új, musicales remake-je a karácsonyi időszak egyik nagy slágere volt az amerikai mozipénztáraknál, ám mindössze Danielle Brooks jutott nominációhoz a női mellékszereplők között. Szintén karácsonykor tarolta le az internetet az Ígéretes fiatal nő Oscar-díjas rendezőjének új, megbotránkoztató drámája, a Saltburn, de ez sem volt elég a jelöléshez. Hiába reménykedett az All of us strangers című romantikus dráma is, amely egy jelölést sem kapott.

A már emlegetettek mellett is akadtak azonban meglepetések. A rekorddöntögető távúszóról szóló Nyad mindkét főszereplője ott van a jelöltek között: Anette Bening a női fő-, míg Jodie Foster a mellékszereplők között szerepel. Meglepően jól szerepelt az Érdekvédelmi terület című, az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokáról, Rudolf Hössről szóló dráma is: 5 Oscarra, köztük a legjobb film és a legjobb rendezés díjára is jelölték, ráadásul ez az alkotás számít a legnagyobb esélyesnek a külföldi filmek között. Utóbbi kategóriába végül nem jutott be A szenvedély íze, amit a franciák a cannes-i Arany Pálma-győztes A zuhanás anatómiája helyett választottak – míg utóbbi önmaga jogán is jelölést szerzett a filmek és a rendezés terén is.

A rekorddöntések sem maradtak el: a 81 éves Scorsese a Megfojtott virágokért kapott legjobb rendezői jelölésével nemcsak a legidősebb jelöltté vált a kategóriában (megdöntve a 79 éves John Huston rekordját, akit 1985-ben A prizzik becsületéért jelöltek), de a legtöbb nominációval rendelkező élő rendezővé. A 9 jelöléssel felálló Steven Spielberget hagyta le, és minden esélye megvan rá, hogy az abszolút rekordot is beállítsa: azt Williem Wyler tartja 12 nominációval. Hasonló rekordokat állított be John Williams zeneszerző is legfrissebb jelölésével, amit az Indiana Jones és a végzet tárcsájáért kapott: 91 évesen ő minden idők legidősebb Oscar-jelöltje, emellett 54 nominációjával ő a legtöbb jelöléssel rendelkező élő alkotó. Az abszolút rekordot itt maga Walt Disney tartja 59 jelöléssel.

Az összes jelölés ide kattintva böngészhető. Az Oscar-díjakat március 10-én adják majd át, a házigazda ezúttal is Jimmy Kimmel komikus lesz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.