Felemásan indult az idei nyári moziszezon, a legtöbb kasszasikernek szánt mozi besült, vagy nem hozta a számokat – épp ezért a legtöbben óriási várakozásokkal tekintettek az év mozis eseményeként emlegetett "Barbenheimer", vagyis a Barbie és az Oppenheimer filmek egyazon napon történő bemutatása elé. A nyár legnagyobb dobásának szánt Barbie-Oppenheimer párost ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.
A szokatlan páros bemutató pedig nemcsak, hogy nem okozott csalódást, de jócskán rá is cáfolt az előrejelzésekre. A Barbie-tól előzetesen 80 millió dollár körüli nyitányt vártak, majd az előzetes jegyfoglalásokat látva a szakértők gyorsan fel is emelték a lécet 100 millió fölé. Greta Gerwig mozija ezt is kacagva túlszárnyalta: a bemutatója hétvégéjén 155 milliót kaszált, ami az év eddigi legjobb eredménye. Hasonlóan jól muzsikált az Oppenheimer is: 40-50 millióra taksálták, ehhez képest 80,5 milliót hozott.
Két, egyidőben bemutatott film rendszerint egymás elől happolja el a nézőket – a Barbenheimerben viszont épp ez a különleges, hogy nem ez történt. „Egyértelműen remek hétvége volt ez a mozizáshoz. A Barbie és az Oppenheimer a pénztáraknál nem egymás ellen versenyeztek, inkább kiegészítették egymást” – hívta fel a figyelmet a filmes tanácsadó céget vezető David A. Gross.
Az internetet elárasztó mémeknek, és a dupla moziélményt hirdető tweeteknek tehát megvolt az eredménye: a Barbenheimer-hétvége nemcsak a pandémia óta eltelt időszak legjobb számait hozta, de minden idők negyedik legjobb box office-hétvégéjét – jellemző, hogy az első három helyen olyan filmek állnak, melyek ugyan maguk hoztak ilyen bevételt, de mind egy franchise folytatásai voltak (Bosszúállók: Végjáték, Bosszúállók: Végtelen háború, Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő). A Barbenheimerben pedig épp az a vonzó, hogy eredeti – vagy legalábbis annak tűnik.
A Barbie ugyan a világ legismertebb játékáról, tehát egy már létező szellemi tulajdonról szól, de a forgatókönyvet a függetlenfilmes szcénából érkező Greta Gerwig (Lady Bird, Kisasszonyok) és Noah Baumbach (Frances Ha, Házassági történet) jegyzik; az Oppenheimer pedig ugyan Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös American Prometheus című regényén alapszik, de a forgatókönyvet korunk egyik legismertebb rendezője, az eredetiségéről ismert Christopher Nolan (A sötét lovag, Eredet, Csillagok között) írta.
A „szuperhős-fáradtság” pedig nagyon is létező jelenség: a Marvel és a DC legutóbbi filmjeinek teljesítménye is jelzi, az emberek kezdenek belefáradni a több mint két évtizede egyeduralkodó képregényfilmekbe – sőt, a Star Wars gyenge teljesítménye, vagy épp az új Indiana Jones bukdácsolása azt bizonyítja, tágabb értelemben véve egyre több embernek van elege a vég nélküli filmsorozatokból. Vagyis abból, hogy a stúdiók ilyen-olyan rebootok, sequelek és prequelek formájában ugyanazt akarják újra és újra lenyomni a torkunkon. Ezt erősíti meg az amerikai mozitulajdonosok szövetségének nevében nyilatkozó Michael O’Leary is: „A stúdiók két, egyedülálló és eltérő, okos és eredeti történetet kínáltak a nézőknek, melyeket nagyvásznon kell látni. Az emberek pedig felismerték, hogy valami különleges dolog történik a mozikban, és részesei akartak lennie ennek”.
A Barbie költségvetése 145 millió dollár, a bemutatót megelőző hatalmas marketingkampány alapján a reklámköltség is hasonló lehet. Nemcsak Amerikában haraptak rá azonban a nézők a rózsaszín plasztikvilágra: a világ többi részén 182 milliót hozott, így világszinten máris 337 milliónál jár a számláló. Immár ez minden idők legjobb nyitóhétvégéjét produkáló, nő által rendezett mozija is: a korábbi rekordot a Marvel kapitány, valamint a Wonder Women tartotta – előbbinek csak társrendezője volt nő (Anna Boden), míg utóbbit Patty Jenkins egymaga dirigálta.
Hiába szorult a toplista második helyére, az Oppenheimernek sincs miért panaszkodnia: a 100 millióból készült mozi világszintén már 174 milliónál jár, ami egy háromórás, speciális effektusok nélküli drámához képest több, mint kiugró eredmény.
