Nagyot robbant a rózsaszín atombomba

Mikrofilm

A "Barbenheimer" az év mozis eseményének bizonyult: hiába hozott több bevételt a plasztikbabáról szóló mozi, a valódi győztes a mozik és persze mi, nézők lettünk.

Felemásan indult az idei nyári moziszezon, a legtöbb kasszasikernek szánt mozi besült, vagy nem hozta a számokat – épp ezért a legtöbben óriási várakozásokkal tekintettek az év mozis eseményeként emlegetett "Barbenheimer", vagyis a Barbie és az Oppenheimer filmek egyazon napon történő bemutatása elé. A nyár legnagyobb dobásának szánt Barbie-Oppenheimer párost ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

A szokatlan páros bemutató pedig nemcsak, hogy nem okozott csalódást, de jócskán rá is cáfolt az előrejelzésekre. A Barbie-tól előzetesen 80 millió dollár körüli nyitányt vártak, majd az előzetes jegyfoglalásokat látva a szakértők gyorsan fel is emelték a lécet 100 millió fölé. Greta Gerwig mozija ezt is kacagva túlszárnyalta: a bemutatója hétvégéjén 155 milliót kaszált, ami az év eddigi legjobb eredménye. Hasonlóan jól muzsikált az Oppenheimer is: 40-50 millióra taksálták, ehhez képest 80,5 milliót hozott.

Két, egyidőben bemutatott film rendszerint egymás elől happolja el a nézőket – a Barbenheimerben viszont épp ez a különleges, hogy nem ez történt. „Egyértelműen remek hétvége volt ez a mozizáshoz. A Barbie és az Oppenheimer a pénztáraknál nem egymás ellen versenyeztek, inkább kiegészítették egymást” – hívta fel a figyelmet a filmes tanácsadó céget vezető David A. Gross.

Az internetet elárasztó mémeknek, és a dupla moziélményt hirdető tweeteknek tehát megvolt az eredménye: a Barbenheimer-hétvége nemcsak a pandémia óta eltelt időszak legjobb számait hozta, de minden idők negyedik legjobb box office-hétvégéjét – jellemző, hogy az első három helyen olyan filmek állnak, melyek ugyan maguk hoztak ilyen bevételt, de mind egy franchise folytatásai voltak (Bosszúállók: Végjáték, Bosszúállók: Végtelen háború, Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő). A Barbenheimerben pedig épp az a vonzó, hogy eredeti – vagy legalábbis annak tűnik.

A Barbie ugyan a világ legismertebb játékáról, tehát egy már létező szellemi tulajdonról szól, de a forgatókönyvet a függetlenfilmes szcénából érkező Greta Gerwig (Lady Bird, Kisasszonyok) és Noah Baumbach (Frances Ha, Házassági történet) jegyzik; az Oppenheimer pedig ugyan Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös American Prometheus című regényén alapszik, de a forgatókönyvet korunk egyik legismertebb rendezője, az eredetiségéről ismert Christopher Nolan (A sötét lovag, Eredet, Csillagok között) írta.

A „szuperhős-fáradtság” pedig nagyon is létező jelenség: a Marvel és a DC legutóbbi filmjeinek teljesítménye is jelzi, az emberek kezdenek belefáradni a több mint két évtizede egyeduralkodó képregényfilmekbe – sőt, a Star Wars gyenge teljesítménye, vagy épp az új Indiana Jones bukdácsolása azt bizonyítja, tágabb értelemben véve egyre több embernek van elege a vég nélküli filmsorozatokból. Vagyis abból, hogy a stúdiók ilyen-olyan rebootok, sequelek és prequelek formájában ugyanazt akarják újra és újra lenyomni a torkunkon. Ezt erősíti meg az amerikai mozitulajdonosok szövetségének nevében nyilatkozó Michael O’Leary is: „A stúdiók két, egyedülálló és eltérő, okos és eredeti történetet kínáltak a nézőknek, melyeket nagyvásznon kell látni. Az emberek pedig felismerték, hogy valami különleges dolog történik a mozikban, és részesei akartak lennie ennek”.

A Barbie költségvetése 145 millió dollár, a bemutatót megelőző hatalmas marketingkampány alapján a reklámköltség is hasonló lehet. Nemcsak Amerikában haraptak rá azonban a nézők a rózsaszín plasztikvilágra: a világ többi részén 182 milliót hozott, így világszinten máris 337 milliónál jár a számláló. Immár ez minden idők legjobb nyitóhétvégéjét produkáló, nő által rendezett mozija is: a korábbi rekordot a Marvel kapitány, valamint a Wonder Women tartotta – előbbinek csak társrendezője volt nő (Anna Boden), míg utóbbit Patty Jenkins egymaga dirigálta.

Hiába szorult a toplista második helyére, az Oppenheimernek sincs miért panaszkodnia: a 100 millióból készült mozi világszintén már 174 milliónál jár, ami egy háromórás, speciális effektusok nélküli drámához képest több, mint kiugró eredmény.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.