Nagyot robbant a rózsaszín atombomba

Mikrofilm

A "Barbenheimer" az év mozis eseményének bizonyult: hiába hozott több bevételt a plasztikbabáról szóló mozi, a valódi győztes a mozik és persze mi, nézők lettünk.

Felemásan indult az idei nyári moziszezon, a legtöbb kasszasikernek szánt mozi besült, vagy nem hozta a számokat – épp ezért a legtöbben óriási várakozásokkal tekintettek az év mozis eseményeként emlegetett "Barbenheimer", vagyis a Barbie és az Oppenheimer filmek egyazon napon történő bemutatása elé. A nyár legnagyobb dobásának szánt Barbie-Oppenheimer párost ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

A szokatlan páros bemutató pedig nemcsak, hogy nem okozott csalódást, de jócskán rá is cáfolt az előrejelzésekre. A Barbie-tól előzetesen 80 millió dollár körüli nyitányt vártak, majd az előzetes jegyfoglalásokat látva a szakértők gyorsan fel is emelték a lécet 100 millió fölé. Greta Gerwig mozija ezt is kacagva túlszárnyalta: a bemutatója hétvégéjén 155 milliót kaszált, ami az év eddigi legjobb eredménye. Hasonlóan jól muzsikált az Oppenheimer is: 40-50 millióra taksálták, ehhez képest 80,5 milliót hozott.

Két, egyidőben bemutatott film rendszerint egymás elől happolja el a nézőket – a Barbenheimerben viszont épp ez a különleges, hogy nem ez történt. „Egyértelműen remek hétvége volt ez a mozizáshoz. A Barbie és az Oppenheimer a pénztáraknál nem egymás ellen versenyeztek, inkább kiegészítették egymást” – hívta fel a figyelmet a filmes tanácsadó céget vezető David A. Gross.

Az internetet elárasztó mémeknek, és a dupla moziélményt hirdető tweeteknek tehát megvolt az eredménye: a Barbenheimer-hétvége nemcsak a pandémia óta eltelt időszak legjobb számait hozta, de minden idők negyedik legjobb box office-hétvégéjét – jellemző, hogy az első három helyen olyan filmek állnak, melyek ugyan maguk hoztak ilyen bevételt, de mind egy franchise folytatásai voltak (Bosszúállók: Végjáték, Bosszúállók: Végtelen háború, Csillagok háborúja VII: Az ébredő Erő). A Barbenheimerben pedig épp az a vonzó, hogy eredeti – vagy legalábbis annak tűnik.

A Barbie ugyan a világ legismertebb játékáról, tehát egy már létező szellemi tulajdonról szól, de a forgatókönyvet a függetlenfilmes szcénából érkező Greta Gerwig (Lady Bird, Kisasszonyok) és Noah Baumbach (Frances Ha, Házassági történet) jegyzik; az Oppenheimer pedig ugyan Kai Bird és Martin J. Sherwin 2005-ös American Prometheus című regényén alapszik, de a forgatókönyvet korunk egyik legismertebb rendezője, az eredetiségéről ismert Christopher Nolan (A sötét lovag, Eredet, Csillagok között) írta.

A „szuperhős-fáradtság” pedig nagyon is létező jelenség: a Marvel és a DC legutóbbi filmjeinek teljesítménye is jelzi, az emberek kezdenek belefáradni a több mint két évtizede egyeduralkodó képregényfilmekbe – sőt, a Star Wars gyenge teljesítménye, vagy épp az új Indiana Jones bukdácsolása azt bizonyítja, tágabb értelemben véve egyre több embernek van elege a vég nélküli filmsorozatokból. Vagyis abból, hogy a stúdiók ilyen-olyan rebootok, sequelek és prequelek formájában ugyanazt akarják újra és újra lenyomni a torkunkon. Ezt erősíti meg az amerikai mozitulajdonosok szövetségének nevében nyilatkozó Michael O’Leary is: „A stúdiók két, egyedülálló és eltérő, okos és eredeti történetet kínáltak a nézőknek, melyeket nagyvásznon kell látni. Az emberek pedig felismerték, hogy valami különleges dolog történik a mozikban, és részesei akartak lennie ennek”.

A Barbie költségvetése 145 millió dollár, a bemutatót megelőző hatalmas marketingkampány alapján a reklámköltség is hasonló lehet. Nemcsak Amerikában haraptak rá azonban a nézők a rózsaszín plasztikvilágra: a világ többi részén 182 milliót hozott, így világszinten máris 337 milliónál jár a számláló. Immár ez minden idők legjobb nyitóhétvégéjét produkáló, nő által rendezett mozija is: a korábbi rekordot a Marvel kapitány, valamint a Wonder Women tartotta – előbbinek csak társrendezője volt nő (Anna Boden), míg utóbbit Patty Jenkins egymaga dirigálta.

Hiába szorult a toplista második helyére, az Oppenheimernek sincs miért panaszkodnia: a 100 millióból készült mozi világszintén már 174 milliónál jár, ami egy háromórás, speciális effektusok nélküli drámához képest több, mint kiugró eredmény.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.