Háromfős versennyé szűkült az Oscar-harc

Mikrofilm

A jövő héten teszik közzé az Oscar-jelöléseket, de már beindult az esélylatolgatás, és nagyon úgy néz ki, hogy megvan az a három film, amelyek közül kikerülhet a Legjobb film kategória győztese.

Idén március 10-én rendezik meg az Oscar-díjátadót, melynek jelöltjeit január 23-án hirdetik ki. A maratoni hosszúságú díjszezon miatt azonban általában ekkorra már elég tisztán lehet látni az esélyeket, még ha az Akadémia a jelöltekkel rendszerint okoz is néha kisebb meglepetéseket. Ugyan a Legjobb film díjára 10 filmet jelöltek, a szakértők szerint erre valójában három film pályázik valós esélyekkel – na nem feltétlenül a nemrég kiosztott Golden Globe, hanem a filmes céhek pár napja kihirdetett jelöltjei miatt.

A tagsága alapján legnagyobbnak számító, tavaly történelmi sztrájkot tartó Színészek Céhe (SAG) az alábbi filmeket jelölte fődíjára (az összes jelölt itt böngészhető):

  • American Fiction
  • Barbie
  • Bíborszín
  • Megfojtott virágok
  • Oppenheimer

A Rendezők Céhénél (DGA) közülük kerülnek ki idén a nyerők (az összes jelölt itt található):

  • Téli szünet (Alexander Payne)
  • Oppenheimer (Christopher Nolan)
  • Barbie (Greta Gerwig)
  • Megfojtott virágok (Martin Scorsese)
  • Szegény párák (Jorgosz Lanthimosz)

A Producerek Céhe (PGA) pedig őket emelte ki (az összes jelölt itt olvasható):

  • American Fiction
  • Barbie
  • Egy zuhanás anatómiája
  • Előző életek
  • Maestro
  • Megfojtott virágok
  • Oppenheimer
  • Szegény párák
  • Téli szünet
  • Érdekvédelmi övezet

A tapasztalat szerint az Oscar-sikerhez három dolgot kell bezsákolni: Golden Globe-győzelem, DGA-, valamint SAG-jelölést.

Három film van, amelynek mindez sikerült: a Barbie, az Oppenheimer és a Megfojtott virágok.

Az Oppenheimerről már tavaly novemberről kijelentették, hogy az Oscar legfőbb esélyesének számít, Nolan filmje pedig azóta is tartja magát. Világszintű közel 1 milliárd dolláros bevétele minden várakozást felülmúlt, kevesen gondolták volna, hogy a COVID-ot követően, amikor mindenki temetni kezdte a mozikat, egy három órás történelmi dráma képes lesz ennyi embert mozgósítani – a Barbenheimer-őrület azonban az egész világot megfertőzte. A film vélhetően jó pár Oscar-jelölést is begyűjt majd, hiszen a színészi (elsősorban Cillian Murphy, Robert Downey Jr. és Emily Blunt) felhozatal mellett a technikai kategóriákban is a legfőbb befutónak számít.

OPPENHEIMER

 
Cillian Murphy az Oppenheimerben
Fotó: Melinda Sue Gordon/Universal Pic
 

Persze az utóbbi években akadt jó pár példa arra, hogy egy film kevés jelöléssel is elvigye a fődíjat (a CODA-t három díjra jelölték, de meg is nyerte mindet), de egy mozi esélyeit a győzelemre még mindig javítja az, ha szépen ki van dekorálva díjakkal. Ugyancsak fontos tényező a Nolan-faktor: napjaink egyik legnépszerűbb rendezőjét eddig 5 Oscarra jelölték, de egyszer sem győzött – most azonban szinte érezni a levegőben, hogy eljött az ő ideje. Hasonló történt annak idején a régóta díjra áhítozó Leonardo DiCaprio (A visszatérő) vagy épp Martin Scorsese (Megfojtott virágok) esetében – mindenki úgy érezte, hogy kijár már nekik az elismerés, és egyszer csak beérett a várakozás. Ha a film tehát nem is nyer, Nolan díjazása szinte már borítékolható.

Ha már Scorsese: a Megfojtott virágokat ugyan az Apple finanszírozta, ennek ellenére a cég a streaming helyett moziba küldte a méregdrága, több mint 3 órás mozit – ha mindez pénzügyileg nem is térült meg, arra jó volt, hogy hírét vigye a filmnek (erről itt írtunk bővebben). A film mellett szól, hogy az elmúlt években Hollywoodban egyre népszerűbbek az őslakosok történeteit feldolgozó filmek és sorozatok (ilyen volt például A rezervátum kutyái), a témája pedig Scorsese nevével együtt akár díjat is érhetne, de valószínűleg nem elég vonzó széles tömegek számára: az ilyen hosszú és összetett mozik, melyek valós türelmet és odafigyelést várnak el a nézőktől, ritkán tudnak győzni az Oscaron.

A Barbie azonban épp ezért lehet nyerő: ez volt az év legsikeresebb filmje, színes-szagos, vicces és önironikus, épp annyi mondanivalóval, amit még bárki képes dekódolni. Ami ellene szólhat, hogy hiába szed össze valószínűleg egy rakat jelölést, egyik kategóriában sem számít a legesélyesebbnek: a női főszereplőknél Margot Robbie helyett inkább Lily Gladstone (Megfojtott virágok) és Emma Stone (Szegény párák) között dőlhet el a verseny, a rendezőknél pedig Greta Gerwig helyett Nolan és Scorsese is esélyesebb.

A stúdió eredetileg a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriáját célozta meg vele, és az Írók Céhe (WGA) is annak minősítette, az Akadémia azonban meglepő módon úgy döntött, csak az adaptáltak között indulhat a szkript, ugyanis egy babán, azaz egy már létező karakteren alapul. Az Oscar hasonló metódus szerint minden folytatás és remake forgatókönyvét automatikusan adaptáltnak minősíti. Az eredetiek között a Barbie az elsőszámú jelöltnek számított volna, az adaptáltak között viszont olyanokkal kell megküzdenie, mint az Oppenheimer, a Megfojtott virágok vagy a Szegény párák.

 
 
Leonardo DiCaprio és Lily Gladstone a Megfojtott virágokban

Kevesebb szó esik róluk, ám a három fő esélyes mögött közvetlenül ott található a Téli szünet és a Szegény párák is. Meglepetésre a Golden Globe-ot a Téli szünet nyerte, ráadásul főszereplője, Paul Giamatti akár Cillian Murphyt is meglepheti a férfi főszereplők között, a Szegény párák pedig a technikai kategóriák mellett főleg Emma Stone-ban bízhat, akinek Lily Gladstone-t (Megfojtott virágok) kell legyőznie.

Mindkét film esetében hiányzik azonban a kulcsfontosságú SAG-jelölés. A céh díjának 1995-ös alapítása óta mindössze 5 olyan film nyert Oscart, amelyet nem jelöltek erre: A rettenthetetlen, A víz érintése, a Zöld könyv – Útmutató az élethez és A nomádok földjén. Ott van viszont a SAG jelöltjei között Cord Jefferson forgatókönyvíró első rendezése, az American fiction, amely egyedül a DGA-jelölést nem kapta meg, ugyanakkor az eddigi díjkiosztókon bár gyakran nominálták, nyerni csak elvétve nyert. A Percival Everett regényét adaptáló, önreflektív mozi valószínűleg túl furcsa és megosztó ahhoz, hogy valódi esélye legyen a fődíjra.

A PGA jelöltjeire azért érdemes odafigyelni, mert a szervezet az Oscar egyik legpontosabb előrejelzőjének számít: az elmúlt 20 évben 15-ször az nyert ott, aki náluk. Könnyen lehet, hogy 10 jelöltje egy az egyben az a 10 film lesz, amit az Akadémia is jelölni fog majd. 

A Narancs szubjektív listáját 2023 legjobb filmjeiről itt olvashatják:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.