Háromfős versennyé szűkült az Oscar-harc

Mikrofilm

A jövő héten teszik közzé az Oscar-jelöléseket, de már beindult az esélylatolgatás, és nagyon úgy néz ki, hogy megvan az a három film, amelyek közül kikerülhet a Legjobb film kategória győztese.

Idén március 10-én rendezik meg az Oscar-díjátadót, melynek jelöltjeit január 23-án hirdetik ki. A maratoni hosszúságú díjszezon miatt azonban általában ekkorra már elég tisztán lehet látni az esélyeket, még ha az Akadémia a jelöltekkel rendszerint okoz is néha kisebb meglepetéseket. Ugyan a Legjobb film díjára 10 filmet jelöltek, a szakértők szerint erre valójában három film pályázik valós esélyekkel – na nem feltétlenül a nemrég kiosztott Golden Globe, hanem a filmes céhek pár napja kihirdetett jelöltjei miatt.

A tagsága alapján legnagyobbnak számító, tavaly történelmi sztrájkot tartó Színészek Céhe (SAG) az alábbi filmeket jelölte fődíjára (az összes jelölt itt böngészhető):

  • American Fiction
  • Barbie
  • Bíborszín
  • Megfojtott virágok
  • Oppenheimer

A Rendezők Céhénél (DGA) közülük kerülnek ki idén a nyerők (az összes jelölt itt található):

  • Téli szünet (Alexander Payne)
  • Oppenheimer (Christopher Nolan)
  • Barbie (Greta Gerwig)
  • Megfojtott virágok (Martin Scorsese)
  • Szegény párák (Jorgosz Lanthimosz)

A Producerek Céhe (PGA) pedig őket emelte ki (az összes jelölt itt olvasható):

  • American Fiction
  • Barbie
  • Egy zuhanás anatómiája
  • Előző életek
  • Maestro
  • Megfojtott virágok
  • Oppenheimer
  • Szegény párák
  • Téli szünet
  • Érdekvédelmi övezet

A tapasztalat szerint az Oscar-sikerhez három dolgot kell bezsákolni: Golden Globe-győzelem, DGA-, valamint SAG-jelölést.

Három film van, amelynek mindez sikerült: a Barbie, az Oppenheimer és a Megfojtott virágok.

Az Oppenheimerről már tavaly novemberről kijelentették, hogy az Oscar legfőbb esélyesének számít, Nolan filmje pedig azóta is tartja magát. Világszintű közel 1 milliárd dolláros bevétele minden várakozást felülmúlt, kevesen gondolták volna, hogy a COVID-ot követően, amikor mindenki temetni kezdte a mozikat, egy három órás történelmi dráma képes lesz ennyi embert mozgósítani – a Barbenheimer-őrület azonban az egész világot megfertőzte. A film vélhetően jó pár Oscar-jelölést is begyűjt majd, hiszen a színészi (elsősorban Cillian Murphy, Robert Downey Jr. és Emily Blunt) felhozatal mellett a technikai kategóriákban is a legfőbb befutónak számít.

OPPENHEIMER

 
Cillian Murphy az Oppenheimerben
Fotó: Melinda Sue Gordon/Universal Pic
 

Persze az utóbbi években akadt jó pár példa arra, hogy egy film kevés jelöléssel is elvigye a fődíjat (a CODA-t három díjra jelölték, de meg is nyerte mindet), de egy mozi esélyeit a győzelemre még mindig javítja az, ha szépen ki van dekorálva díjakkal. Ugyancsak fontos tényező a Nolan-faktor: napjaink egyik legnépszerűbb rendezőjét eddig 5 Oscarra jelölték, de egyszer sem győzött – most azonban szinte érezni a levegőben, hogy eljött az ő ideje. Hasonló történt annak idején a régóta díjra áhítozó Leonardo DiCaprio (A visszatérő) vagy épp Martin Scorsese (Megfojtott virágok) esetében – mindenki úgy érezte, hogy kijár már nekik az elismerés, és egyszer csak beérett a várakozás. Ha a film tehát nem is nyer, Nolan díjazása szinte már borítékolható.

Ha már Scorsese: a Megfojtott virágokat ugyan az Apple finanszírozta, ennek ellenére a cég a streaming helyett moziba küldte a méregdrága, több mint 3 órás mozit – ha mindez pénzügyileg nem is térült meg, arra jó volt, hogy hírét vigye a filmnek (erről itt írtunk bővebben). A film mellett szól, hogy az elmúlt években Hollywoodban egyre népszerűbbek az őslakosok történeteit feldolgozó filmek és sorozatok (ilyen volt például A rezervátum kutyái), a témája pedig Scorsese nevével együtt akár díjat is érhetne, de valószínűleg nem elég vonzó széles tömegek számára: az ilyen hosszú és összetett mozik, melyek valós türelmet és odafigyelést várnak el a nézőktől, ritkán tudnak győzni az Oscaron.

A Barbie azonban épp ezért lehet nyerő: ez volt az év legsikeresebb filmje, színes-szagos, vicces és önironikus, épp annyi mondanivalóval, amit még bárki képes dekódolni. Ami ellene szólhat, hogy hiába szed össze valószínűleg egy rakat jelölést, egyik kategóriában sem számít a legesélyesebbnek: a női főszereplőknél Margot Robbie helyett inkább Lily Gladstone (Megfojtott virágok) és Emma Stone (Szegény párák) között dőlhet el a verseny, a rendezőknél pedig Greta Gerwig helyett Nolan és Scorsese is esélyesebb.

A stúdió eredetileg a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriáját célozta meg vele, és az Írók Céhe (WGA) is annak minősítette, az Akadémia azonban meglepő módon úgy döntött, csak az adaptáltak között indulhat a szkript, ugyanis egy babán, azaz egy már létező karakteren alapul. Az Oscar hasonló metódus szerint minden folytatás és remake forgatókönyvét automatikusan adaptáltnak minősíti. Az eredetiek között a Barbie az elsőszámú jelöltnek számított volna, az adaptáltak között viszont olyanokkal kell megküzdenie, mint az Oppenheimer, a Megfojtott virágok vagy a Szegény párák.

 
 
Leonardo DiCaprio és Lily Gladstone a Megfojtott virágokban

Kevesebb szó esik róluk, ám a három fő esélyes mögött közvetlenül ott található a Téli szünet és a Szegény párák is. Meglepetésre a Golden Globe-ot a Téli szünet nyerte, ráadásul főszereplője, Paul Giamatti akár Cillian Murphyt is meglepheti a férfi főszereplők között, a Szegény párák pedig a technikai kategóriák mellett főleg Emma Stone-ban bízhat, akinek Lily Gladstone-t (Megfojtott virágok) kell legyőznie.

Mindkét film esetében hiányzik azonban a kulcsfontosságú SAG-jelölés. A céh díjának 1995-ös alapítása óta mindössze 5 olyan film nyert Oscart, amelyet nem jelöltek erre: A rettenthetetlen, A víz érintése, a Zöld könyv – Útmutató az élethez és A nomádok földjén. Ott van viszont a SAG jelöltjei között Cord Jefferson forgatókönyvíró első rendezése, az American fiction, amely egyedül a DGA-jelölést nem kapta meg, ugyanakkor az eddigi díjkiosztókon bár gyakran nominálták, nyerni csak elvétve nyert. A Percival Everett regényét adaptáló, önreflektív mozi valószínűleg túl furcsa és megosztó ahhoz, hogy valódi esélye legyen a fődíjra.

A PGA jelöltjeire azért érdemes odafigyelni, mert a szervezet az Oscar egyik legpontosabb előrejelzőjének számít: az elmúlt 20 évben 15-ször az nyert ott, aki náluk. Könnyen lehet, hogy 10 jelöltje egy az egyben az a 10 film lesz, amit az Akadémia is jelölni fog majd. 

A Narancs szubjektív listáját 2023 legjobb filmjeiről itt olvashatják:

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.