Fülledt erotika és gyengéd érintések után baltával, brutális módon gyilkolják meg a házaspárt

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 4.

Mikrofilm

Kristen Stewart és Chloë Sevigny elevenít fel egy 19. századi gyilkosságot.

Az amerikai folklór egyik ismert történetét vitte filmre Craig William Macneill, aki a 19. század végi Borden-gyilkosságot meséli el az ősszel érkező Lizzie-ben. Massachusetts Fall River nevű városában 1892-ben baltával ölték meg a család férfi- és nő tagját, és a gyilkosság körül még ma is rengeteg a rejtély. Bár a házaspár lányát, Lizzie Bordent letartóztatták, nem sokkal később elengedték, mert nem tudták bizonyítani a bűnösségét. Ennek ellenére a szájhagyományban ma is úgy él, hogy Lizzie ragadott baltát és gyilkolt, elég csak a rövidke mondókára gondolni, amely a bűntényről tudósít:

Lizzie Borden took an axe

And gave her mother forty whacks.

When she saw what she had done,

She gave her father forty-one.

Hogy a film eldönti-e a gyilkos kilétét, nem tudni, mindenesetre a most megérkezett, feszültségtől és erotikától sem mentes előzetesben Lizzie azt mondja, Amerikában minden férfinak van ellensége, akinek dobog a szíve.

Lizzie Official Trailer | Roadside Attractions | In Select Theaters September 14

Academy Award® nominee Chloë Sevigny (Boys Don't Cry, "Big Love") stars as Lizzie Borden, the notorious woman at the heart of one of the most enduring mysteries in American history. After a lifetime of loneliness, Lizzie finds a kindred spirit in housemaid Bridget Sullivan (Kristen Stewart) and their secret intimacy sparks an unthinkable act.

Bár a Lizzie rendezője eddig leginkább csak rövidfilmeket készített, a szereplők már jóval ismertebbek. Lizzie-t az Amerikai Horror Story-ból ismerős Chloë Sevigny alakítja, a Borden házba érkező cselédet pedig Kristen Stewart játssza, aki az elmúlt években sikeresen szabadult meg az Alkonyat-trilógia nyomasztó terhétől.

A filmet szeptember 14-én mutatják be Amerikában, a magyar premierről egyelőre semmi hír.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.