4 jó film, amiért érdemes augusztusban moziba menni

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 4.

Mikrofilm

Tom Cruise a levegőben, boszorkány a faluban, deszkások New Yorkban és egy elítélt Thaiföldön.

Ráfordulunk a nyári moziszezon utolsó hónapjára, ami rögtön egy olyan filmmel indult, amire kötelező volna befizetni mindenkit. De Tom Cruise újabb futása mellett jön az egyetlen arckifejezést ismerő Jason Statham és egy cápa (Meg – Az Őscápa), Denzel Washington ismét akciózik (A védelmező 2.), megnézhetjük a filmet, aminek a kedvéért Kate McKinnon magyarul rappelt Jimmy Fallonnál (A kém, aki dobott engem). Lesz viszont még négy film, amire az előbbieknél is jobban érdemes figyelni.

Mission: Impossible: Utóhatás

Szinte példa nélküli, hogy egy filmsorozat epizódról epizódra egyre jobb teljesítményt nyújtson, de a Mission: Impossible-nek ez mégis sikerült. Sokáig azt gondoltuk, az operaház tetején futkározós, repülőgépen szaladgálós Titkos nemzetet nem lehet felülmúlni, mert az maga volt a színtiszta akcióorgia, de megérkezett az Utóhatás, és azonnal rácáfolt erre. Tom Cruise továbbra is formában van, Christopher McQuarrie pedig még mindig tudja, hogyan kell pörgős akciómozit rendezni. Az Utóhatás igazi nyári blockbuster, a szó legjobb értelmében.

Mikor kerül a mozikba? Csütörtöktől már játsszák

Mission: Impossible – Utóhatás – új, magyar nyelvű előzetes

Országos bemutató: 2018. augusztus 2. A legjobb szándékok is visszaüthetnek később… A nagy sikerű akció-thriller sorozat legújabb részében Ethan Hunt (Tom Cruise) és az IMF-csapat (Alec Baldwin, Simon Pegg, Ving Rhames) néhány ismerős szövetségessel (Rebecca Ferguson, Michelle Monaghan) együtt fut versenyt az idővel egy balul elsült küldetés után…

A kíméletlen

A szabadulós, börtönös filmek ma már semmilyen újdonsággal nem kecsegtetnek, de Jean-Stéphane Sauvaire drámája igyekszik emelni a tétet. A kíméletlenben nem holmi amerikai börtönben, hanem Thaiföld legveszélyesebb fegyházában vagyunk, ahol a piti drogügyek miatt lecsukott angol bokszolóként harcol a kijutásért. A rendező ért az erőszak ábrázolásához, bizonyította ezt már gyerekkatonákról szóló filmjében, az Őrült Johhnyban. A Cannes-ban bemutatkozó filmben ráadásul több szerepet valódi elítéltek játszanak, és a sztori is megtörtént eseményeken alapul, a forgatókönyv alapja Billy Moore könyve (A Prayer Before Dawn).

Mikor kerül a mozikba? Augusztus 9-én

A kíméletlen (16E) feliratos előzetes

Egy fiatal angol bokszolót pitiáner drogügyletek miatt Thaiföld legkeményebb börtönébe zárják. Billy Moore számára hamarosan világossá válik, hogy a kegyetlen helyen csak akkor maradhat életben, ha alkalmazkodik a fegyház belső szabályaihoz. A börtön poklából és kilátástalan helyzetéből egyetlen módon szabadulhat: engedélyt kér, hogy részt vegyen a börtönök közötti Muay Thai bokszbajnokságokon.

Skate Kitchen

Régóta lehet tudni, hogy a Sundance Filmfesztiválon bemutatkozó alkotásokra érdemes odafigyelni, mert néha az innen induló filmek között találni a legjobb csemegéket. A

Skate Kitchen éppen ilyennek ígérkezik: Crystal Moselle filmje a New York-i deszkások világát szeretné bemutatni, és ehhez olyan szereplőket választottak, akiknél jobban senki nem ismeri ezt a szubkultúrát. A filmben valódi gördeszkasztárok szerepelnek, és leginkább lányok mutatják meg, hogy a deszkázás nem csak a fiúk szórakozása. A várakozásokat az is fokozza, hogy a rendező korábban piszok erős filmet (A mi falkánk – The Wolfpack) készített az Angulo testvérekről, akik úgy nőttek fel, hogy nem hagyhatták el New York-i lakásukat.

 

Mikor kerül a mozikba? Augusztus 16-án

Skate Kitchen Official Trailer – Starring The Skate Kitchen and Jaden Smith

Like on Facebook: https://www.facebook.com/SkateKitchenFilm/ In the first narrative feature from The Wolfpack director Crystal Moselle, Camille, an introverted teenage skateboarder (newcomer Rachelle Vinberg) from Long Island, meets and befriends an all-girl, New York City-based skateboarding crew called Skate Kitchen.

Nem vagyok boszorkány

Rungano Nyoni olyat mutat ebben a filmben, amit a legtöbbünk soha az életben nem fog közelről látni: afrikai boszorkánytelepeknél jár a kamera, ahol szerencsétlen sorsú emberek próbálnak túlélni, miután kivetették őket a közösségből. A Nem vagyok boszorkány egy kilencéves kislány szemszögéből mutatja meg a sokkoló pillanatokat, és minket, a turistákat, akik semmit nem értenek abból, amit látnak. A filmet tavaly Cannes-ban mutatták be, majd a rendező megkapta érte a Brit Filmakadémia elsőfilmeseknek járó díját. A Nem vagyok boszorkányt már a jövő héten is meg lehet nézni, az Art + Cinemában ugyanis levetítik premier előtt, a film után pedig beszélgetést rendeznek, ahol Borbély Alexandra, Oltai Kata és Papp Réka Kinga mondja el, mit gondol a boszorkányüldözésről.

Mikor kerül a mozikba? Augusztus 16-án

A 9 éves afrikai kislányt, Shulát egy apró incidens miatt boszorkánysággal vádolja egy falusi asszony. Rövid tárgyalás után bűnösnek találják, és a sivatag közepén álló boszorkánytáborba szállítják. Itt a többi lakóhoz hasonlóan egy hosszú szalagot kötnek rá, amit egy nagy fához erősítenek. Elmondják azt is: ha valaha elvágja a szalagot, átok száll rá és kecskévé változik.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.