Füst Milán regényéből forgat filmet Enyedi Ildikó
enyedi_ildiko1215.jpg

Füst Milán regényéből forgat filmet Enyedi Ildikó

  • narancs.hu
  • 2019. április 8.

Mikrofilm

Hétfőn kezdődött a forgatás világsztárokkal.

Hamburgban kezdődik az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjének forgatása. A Füst Milán A feleségem története című regénye alapján készülő film női főszereplője a James Bond-, Mission: Impossible-filmekből és a cannes-i Arany Pálmás Adéle életéből ismert Léa Seydoux francia színésznő, férfi főszereplője pedig Gijs Naber holland színész. A három országban forgó, nemzetközi színészgárdát felvonultató romantikus filmgyártását a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta. Az Inforg-M&M Film vezetésével német, olasz és francia koprodukcióban, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő film a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba.

Az 57 napot felölelő munka legnagyobb része hazánkban zajlik majd: a belső felvételeket a Filmalap MAFILM Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítik, míg a Párizsban játszódó külső jeleneteket Budapesten veszik fel.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.