Gyilkos a levegőben: 2030-ig várhatóan 300 ezer embert fog megölni Európában

Verzió 2019 - Légszomj

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 14.

Mikrofilm

Bele se gondoljunk, hogy mi lehet a világ elmaradottabb szegleteiben – horror a Verzión.

Csendes gyilkos – ma már így ismerjük az azbesztet, amelynek építőipari felhasználását a fejlett országokban évekkel ezelőtt betiltották. Ennek ellenére a WHO szerint az Európai Unióban még mindig évente 20-30 ezer ember betegszik meg, 2030-ig pedig várhatóan 300 ezer ember fog meghalni miatta.

És ez csak Európa – gondoljunk bele, milyen pusztító hatása van az azbesztnek a világ elmaradottabb részein!

Daniel Lambo belga dokumentumfilmes ennek járt utána. Otthona szomszédságában működött egy építőanyag-ipari cég, amely rengeteg embernek, köztük az apjának is munkát adott – azt azonban nem sejtették az ott dolgozók, hogy a gyár lassan, de folyamatosan mérgezi őket.

„Azbeszt és cement – ezt hívjuk tökéletes párosnak!”

– szólt akkoriban a fáma. Ma már tudunk az anyag káros hatásairól – az azbesztipar azonban nem tűnt el, csak átalakult. A felhasználásával készült tetők és épületek mindenhol a világon, így Magyarországon is tovább károsítják az ott élők egészségét, a Nyugaton bezárt gyárak pedig a törvényeket és adószabályokat kihasználva Keleten, például Indiában nyitottak újra, és az ottani dolgozókat mérgezve jobban prosperálnak, mint valaha.

A Légszomj nemcsak egy társadalmi témák iránt elkötelezett filmes lebilincselő nyomozása, de a korunkról szóló megdöbbentő látlelet is egyben.

A Légszomj című filmet a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon vetítik november 15-én (Művész mozi - jegyek itt) és 17-én (Kino - jegyek itt). A rendező is ott lesz, akitől a film után kérdezni is lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”