Csendes gyilkos – ma már így ismerjük az azbesztet, amelynek építőipari felhasználását a fejlett országokban évekkel ezelőtt betiltották. Ennek ellenére a WHO szerint az Európai Unióban még mindig évente 20-30 ezer ember betegszik meg, 2030-ig pedig várhatóan 300 ezer ember fog meghalni miatta.
És ez csak Európa – gondoljunk bele, milyen pusztító hatása van az azbesztnek a világ elmaradottabb részein!
Daniel Lambo belga dokumentumfilmes ennek járt utána. Otthona szomszédságában működött egy építőanyag-ipari cég, amely rengeteg embernek, köztük az apjának is munkát adott – azt azonban nem sejtették az ott dolgozók, hogy a gyár lassan, de folyamatosan mérgezi őket.
„Azbeszt és cement – ezt hívjuk tökéletes párosnak!”
– szólt akkoriban a fáma. Ma már tudunk az anyag káros hatásairól – az azbesztipar azonban nem tűnt el, csak átalakult. A felhasználásával készült tetők és épületek mindenhol a világon, így Magyarországon is tovább károsítják az ott élők egészségét, a Nyugaton bezárt gyárak pedig a törvényeket és adószabályokat kihasználva Keleten, például Indiában nyitottak újra, és az ottani dolgozókat mérgezve jobban prosperálnak, mint valaha.
A Légszomj nemcsak egy társadalmi témák iránt elkötelezett filmes lebilincselő nyomozása, de a korunkról szóló megdöbbentő látlelet is egyben.
A Légszomj című filmet a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon vetítik november 15-én (Művész mozi - jegyek itt) és 17-én (Kino - jegyek itt). A rendező is ott lesz, akitől a film után kérdezni is lehet.