Alicia kilenc éves és már 5 éve egy holland gyermekotthonban él, amikor kérdőre vonja a nevelőit: miért nem mehet új családhoz és miért nem látogatja többször a vér szerinti anyukája? Válaszokat nem kap. És mi sem kapunk. Maasja Ooms három éven keresztül mutat fel részleteket a lány nevelőotthonban töltött mindennapjaiból, miérteket azonban nem ad, mindössze kartotékadatokba kapunk beavatást: Alicia egyévesen kerül tinédzser anyjától nevelőszülőkhöz, majd nevelőapja halála után otthonba.
| ||
És aztán telnek az évek. Minél tovább követjük a történetét, annál több frusztráló kérdéssel szembesülünk, éppúgy, mint maga a kamaszodó kislány, akinek igazából fogalma sincs arról, miért nem lehet újra a szinte gyerekként szülővé kényszerülő anyjával, miközben a fiatalabb testvére otthon élhet. És ha oda nem mehet, miért nem keresnek neki új családot? És miért kellene betartania szabályokat, amikor őt innen úgyse viszi el soha senki… Csupa zavar, csupa érthetetlenség, csupa szeretethiány és tehetetlen düh, ráadásul a kamaszkor küszöbén, amikor egyébként sem egyszerű megtalálni a biztos pontot a világban vagy önmagunkban.
| ||
Alicia környezete ráadásul nem biztos pontokból, hanem tanácsadókból, nevelőkből áll: a velük való kapcsolatot és konfliktusokat élezi ki, mutatja fel a film. És közben adatolja, megmagyarázza az időbeli ugrásokat, a szökéseket, a gyógyszeres kezelést, az új otthonokkal való próbálkozásokat... Ám a dokumentumfilm csak kevéssé reflektál saját szerepére, nem sokat tudunk meg arról, hogyan hat a megfigyelés a személyiség fejlődésére. Hullámhegyek- és völgyek váltják egymást: a gyermekotthonok jobb és rosszabb napjai.
A rendező nem a szegénységre vagy az anyagi hiányokra koncentrál, hanem egy másik nélkülözésre: az anyától, apától, otthontól megfosztottságra. A nagy kérdés, van-e kiút a rendszerből, amelyen Alicia anyja már végigtalpalt, és Alicia is a küszöbén áll. Vajon nincsenek más utak, csak az önmagukat ismétlő mintázatok? És marad-e bármi egy gyerek életében, ha hiányzik a szeretet?
Vetítik: szerdán (7-én) délután négykor és vasárnap (11-én) negyed háromkor a Művészben.
