Soha ennyi afrikai film nem indult még az Oscarért

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 17.

Mikrofilm

Nyerni csak háromszor nyertek, pedig Scorsese lobbizik értük.

Az Akadémia jelentése szerint idén 93 ország nevezett az immár a legjobb nemzetközi játékfilmnek nevezett kategóriába, amelynek nemcsak a neve, de a jelölési procedúrája is megváltozott.

Magyarország Tóth Barnabás Akik maradtak című második világháború után játszódó filmmel száll harcba az Oscar-díjért, amely úgy tűnik, az afrikai országok számára is egyre vonzóbb. Idén 10 ország nevezett a kontinensről, ami új csúcs, korábban ugyanis nyolc volt a legtöbb nevezés.

Közülük legnagyobb esélye Szenegál jelöltjének, az Atlantics című filmnek van, ami az idei Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, forgalmazási jogait pedig a Netflix szerezte meg. Mati Diop drámája egy csapat munkásról szól, akik

egy futurisztikus torony felépítésénél dolgoznak

Dakarban, de nem kapják meg a fizetésüket, ezért felkerekednek, hogy kivándoroljanak egy jobb élet reményében. Köztük van két szerelmes is, Souleiman és Ada, az ő sorsukra koncentrál a film.

Afrikai film eddig háromszor nyert Oscart az akkor még legjobb idegennyelvű film kategóriában: 2006-ban a dél-afrikai Gavin Hood Tsotsi című filmje, előtte harminc évvel, Elefántcsontpart színeiben Jean-Jacques Annaud Fekete-fehér színes című filmje, 1969-ben pedig Costa-Gavras filmje, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája révén Algéria lett a győztes.

Tavaly első alkalommal jelölt filmet Mozambik (The Train of Salt and Sugar), a szenegáli Félicité pedig még a shortlistre is felkerült. Idén két újonc ország van a delegálók között: Malawi a The Road to Sunrise, Niger a The Wedding Ring című filmet küldi versenybe.

Oscar-jelölést afrikai filmek közül legutóbb a Timbuktu kapott 2014-ben, amit Mauritánia nevezett. Az egyre több versenybe küldött film, valamint a rangos fesztiválokon aratott győzelmek miatt, manapság

az afrikai filmek fénykoráról szokás beszélni,

bár a kontinens filmgyártása a mai napig nem vetkőzte le a kolonizálás hagyományait. A legtöbb, külföldre is eljutó mozit európai cégek finanszírozzák, de ma már Martin Scorsese is – aki legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a Marvel filmjeit ekézte –  az afrikai mozik nagy rajongója és propagálója.

Scorsese World Cinema Project nevű kezdeményezésével azon ügyködik, hogy klasszikus afrikai filmeket mentsen meg az enyészettől és ismertesse meg őket a világgal.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.