Soha ennyi afrikai film nem indult még az Oscarért

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 17.

Mikrofilm

Nyerni csak háromszor nyertek, pedig Scorsese lobbizik értük.

Az Akadémia jelentése szerint idén 93 ország nevezett az immár a legjobb nemzetközi játékfilmnek nevezett kategóriába, amelynek nemcsak a neve, de a jelölési procedúrája is megváltozott.

Magyarország Tóth Barnabás Akik maradtak című második világháború után játszódó filmmel száll harcba az Oscar-díjért, amely úgy tűnik, az afrikai országok számára is egyre vonzóbb. Idén 10 ország nevezett a kontinensről, ami új csúcs, korábban ugyanis nyolc volt a legtöbb nevezés.

Közülük legnagyobb esélye Szenegál jelöltjének, az Atlantics című filmnek van, ami az idei Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, forgalmazási jogait pedig a Netflix szerezte meg. Mati Diop drámája egy csapat munkásról szól, akik

egy futurisztikus torony felépítésénél dolgoznak

Dakarban, de nem kapják meg a fizetésüket, ezért felkerekednek, hogy kivándoroljanak egy jobb élet reményében. Köztük van két szerelmes is, Souleiman és Ada, az ő sorsukra koncentrál a film.

Afrikai film eddig háromszor nyert Oscart az akkor még legjobb idegennyelvű film kategóriában: 2006-ban a dél-afrikai Gavin Hood Tsotsi című filmje, előtte harminc évvel, Elefántcsontpart színeiben Jean-Jacques Annaud Fekete-fehér színes című filmje, 1969-ben pedig Costa-Gavras filmje, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája révén Algéria lett a győztes.

Tavaly első alkalommal jelölt filmet Mozambik (The Train of Salt and Sugar), a szenegáli Félicité pedig még a shortlistre is felkerült. Idén két újonc ország van a delegálók között: Malawi a The Road to Sunrise, Niger a The Wedding Ring című filmet küldi versenybe.

Oscar-jelölést afrikai filmek közül legutóbb a Timbuktu kapott 2014-ben, amit Mauritánia nevezett. Az egyre több versenybe küldött film, valamint a rangos fesztiválokon aratott győzelmek miatt, manapság

az afrikai filmek fénykoráról szokás beszélni,

bár a kontinens filmgyártása a mai napig nem vetkőzte le a kolonizálás hagyományait. A legtöbb, külföldre is eljutó mozit európai cégek finanszírozzák, de ma már Martin Scorsese is – aki legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a Marvel filmjeit ekézte –  az afrikai mozik nagy rajongója és propagálója.

Scorsese World Cinema Project nevű kezdeményezésével azon ügyködik, hogy klasszikus afrikai filmeket mentsen meg az enyészettől és ismertesse meg őket a világgal.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.