Soha ennyi afrikai film nem indult még az Oscarért

  • Szabó Ádám
  • 2019. október 17.

Mikrofilm

Nyerni csak háromszor nyertek, pedig Scorsese lobbizik értük.

Az Akadémia jelentése szerint idén 93 ország nevezett az immár a legjobb nemzetközi játékfilmnek nevezett kategóriába, amelynek nemcsak a neve, de a jelölési procedúrája is megváltozott.

Magyarország Tóth Barnabás Akik maradtak című második világháború után játszódó filmmel száll harcba az Oscar-díjért, amely úgy tűnik, az afrikai országok számára is egyre vonzóbb. Idén 10 ország nevezett a kontinensről, ami új csúcs, korábban ugyanis nyolc volt a legtöbb nevezés.

Közülük legnagyobb esélye Szenegál jelöltjének, az Atlantics című filmnek van, ami az idei Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a zsűri nagydíját, forgalmazási jogait pedig a Netflix szerezte meg. Mati Diop drámája egy csapat munkásról szól, akik

egy futurisztikus torony felépítésénél dolgoznak

Dakarban, de nem kapják meg a fizetésüket, ezért felkerekednek, hogy kivándoroljanak egy jobb élet reményében. Köztük van két szerelmes is, Souleiman és Ada, az ő sorsukra koncentrál a film.

Afrikai film eddig háromszor nyert Oscart az akkor még legjobb idegennyelvű film kategóriában: 2006-ban a dél-afrikai Gavin Hood Tsotsi című filmje, előtte harminc évvel, Elefántcsontpart színeiben Jean-Jacques Annaud Fekete-fehér színes című filmje, 1969-ben pedig Costa-Gavras filmje, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája révén Algéria lett a győztes.

Tavaly első alkalommal jelölt filmet Mozambik (The Train of Salt and Sugar), a szenegáli Félicité pedig még a shortlistre is felkerült. Idén két újonc ország van a delegálók között: Malawi a The Road to Sunrise, Niger a The Wedding Ring című filmet küldi versenybe.

Oscar-jelölést afrikai filmek közül legutóbb a Timbuktu kapott 2014-ben, amit Mauritánia nevezett. Az egyre több versenybe küldött film, valamint a rangos fesztiválokon aratott győzelmek miatt, manapság

az afrikai filmek fénykoráról szokás beszélni,

bár a kontinens filmgyártása a mai napig nem vetkőzte le a kolonizálás hagyományait. A legtöbb, külföldre is eljutó mozit európai cégek finanszírozzák, de ma már Martin Scorsese is – aki legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a Marvel filmjeit ekézte –  az afrikai mozik nagy rajongója és propagálója.

Scorsese World Cinema Project nevű kezdeményezésével azon ügyködik, hogy klasszikus afrikai filmeket mentsen meg az enyészettől és ismertesse meg őket a világgal.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.