Film

Legénybúcsú Bt.

  • 2018. november 30.

Mikrofilm

Ez a vígjáték szigorúan magánéleti jellegű bonyodalmakat próbál vicces formában elővezetni: munkahelyükön, családjukban elnyomott balfácánok csinálnak bizniszt abból, hogy más, ugyancsak több irányból elnyomott balfácánok részére, legénybúcsú címén biztosítják a nem nagyon kulturált tombolás lehetőségét – az egzotikus, nyers, féktelen és szenvedélyes vadkeleten.

Van itt minden: pia és kurvák, extrém sportok és lövöldözés a pusztán, akár tankkal is, akár emberre is. Szaré’-húgyé’. Olyan olcsón mérik a dévajkodást a bamba bennszülöttek, hogy tényleg csak kiröhögni lehet a nyomi pofájukat. Az átejteni vélt feleségek meg, bár a végén csak rálépnek kicsapongani merészelő férjük mogyorójára, annyit azért levesznek, hogy mekkora lóvé van a tangabugyiba-melltartóba öltözött szőrös seggfejek utaztatásában, s miután erkölcsileg jól megleckéztették életük párját, a gyengébbik nem irányába is kiterjesztik a cég nemes tevékenységét, hiszen a nekivadult csajok is szívesen vadásznak kiszolgáltatott félhülyékre. Ha poénokat, na jó, legalább egyetlen poént mellé­keltek volna ehhez a kavarodáshoz, még tán megbocsátható volna az a képekből, megjegyzésekből, beszólásokból mintegy mellékesen áradó mély megvetés, leplezni meg sem próbált lenézés, kulturális értelemben vett rasszizmus (amikor nem genetikailag tartunk alsóbbrendűnek valakit, hanem a miénktől eltérő kulturális referenciái és preferenciái miatt), amelyet az alkotók a mindenre magyarázatot szolgáltató „vadkelet” kifejezéshez társítanak. Ha nem említettem volna: a mozgókép eredeti címe: Budapest.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.