Harry Potter szarban, sárban és bogarak közt kúszik, hogy kiszabaduljon a dzsungelből

  • Gera Márton
  • 2017. október 26.

Mikrofilm

Daniel Radcliffe most tényleg megjárja a poklot. Itt a csütörtöki Mikrofilm!

Senki ne menjen úgy túrázni, ahogy Daniel Radcliffe: egy rejtélyes falu nyomába ered a bolíviai dzsungelben, aztán persze eltűnik, hogy a Dzsungel második felében olyan szenvedést éljen meg, amitől még Bear Grylls is kiszaladna a világból. Jó kis túlélőpornót kapunk, amelyben Radcliffe megküzd a természet törvényeivel; a sárral, a bogarakkal és a saját hallucinációival. Mindezt pedig javarészt élvezet nézni, mert Radcliffe ma már nem az fiúcska, aki köpenyben, pálcával a kezében szaladgál, hanem olyan színész, akinek simán elhisszük, hogy cefetül érzi magát a dzsungelben.

Dzsungel (16) – Október 26-⁠tól a mozikban!

Dzsungel (Jungle) –⁠ Október 26-⁠tól a mozikban! Színes, ausztrál–⁠kolumbiai kalandfilm, 115 perc, 2017. Megtörtént eseményeket dolgoz fel Daniel Radcliffe (Harry Potter, Az ember, aki mindent tudott) új mozija, amely az Ausztráliában élő izraeli kalandor és író, Yossi Ghinsberg memoárjából készült.

Kinek érdemes beülni rá? Aki a bölcsek kövén és az azkabani foglyon nőtt fel, s még mindig nem hiszi el, hogy ez a Daniel Radcliffe már nem az, akit a Harry Potterben néztünk éveken át.

Creatives talk Jungle ahead of MIFF World Premiere

Producer Gary Hamilton and Director Greg McLean speak to Screen Australia ahead of the World Premiere of Jungle, at MIFF Opening Night Gala. Daniel Radcliffe stars in this tense survival thriller based on the bestselling real-life story of adventurer Yossi Ghinsberg.

Ahogy lassan már minden film, a Dzsungel is igaz történeten alapul: az izraeli Yossi Ghinsberg még az 1980-as években ragadt a dzsungelben, de túlélte a megpróbáltatásokat, és könyvet is írt róluk. Idén nyáron, a film megtekintése után pedig arról beszélt, hogy bár a mozik általában kiszínezik a valóságot, most még véletlenül sem erről van szó: szerinte ugyanis amit Greg McLean filmjében látunk, az csak súrolja a valóságot. Hogy a rendező vonzódik a vérrel, szenvedéssel és túléléssel teli sztorikhoz, az nem kérdés, lévén ő csinálta a 2005-ös Wolf Creeket, amelynek nyolc évvel később elkészítette a folytatását is.

Dzsungel (Jungle). Ausztrál–kolumbiai kalandfilm, 115 perc, 2017. Forgalmazza a Pannonia Entertainment.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely minden csütörtökön és hétvégén új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.