Harry Potter szarban, sárban és bogarak közt kúszik, hogy kiszabaduljon a dzsungelből

  • Gera Márton
  • 2017. október 26.

Mikrofilm

Daniel Radcliffe most tényleg megjárja a poklot. Itt a csütörtöki Mikrofilm!

Senki ne menjen úgy túrázni, ahogy Daniel Radcliffe: egy rejtélyes falu nyomába ered a bolíviai dzsungelben, aztán persze eltűnik, hogy a Dzsungel második felében olyan szenvedést éljen meg, amitől még Bear Grylls is kiszaladna a világból. Jó kis túlélőpornót kapunk, amelyben Radcliffe megküzd a természet törvényeivel; a sárral, a bogarakkal és a saját hallucinációival. Mindezt pedig javarészt élvezet nézni, mert Radcliffe ma már nem az fiúcska, aki köpenyben, pálcával a kezében szaladgál, hanem olyan színész, akinek simán elhisszük, hogy cefetül érzi magát a dzsungelben.

Dzsungel (16) – Október 26-⁠tól a mozikban!

Dzsungel (Jungle) –⁠ Október 26-⁠tól a mozikban! Színes, ausztrál–⁠kolumbiai kalandfilm, 115 perc, 2017. Megtörtént eseményeket dolgoz fel Daniel Radcliffe (Harry Potter, Az ember, aki mindent tudott) új mozija, amely az Ausztráliában élő izraeli kalandor és író, Yossi Ghinsberg memoárjából készült.

Kinek érdemes beülni rá? Aki a bölcsek kövén és az azkabani foglyon nőtt fel, s még mindig nem hiszi el, hogy ez a Daniel Radcliffe már nem az, akit a Harry Potterben néztünk éveken át.

Creatives talk Jungle ahead of MIFF World Premiere

Producer Gary Hamilton and Director Greg McLean speak to Screen Australia ahead of the World Premiere of Jungle, at MIFF Opening Night Gala. Daniel Radcliffe stars in this tense survival thriller based on the bestselling real-life story of adventurer Yossi Ghinsberg.

Ahogy lassan már minden film, a Dzsungel is igaz történeten alapul: az izraeli Yossi Ghinsberg még az 1980-as években ragadt a dzsungelben, de túlélte a megpróbáltatásokat, és könyvet is írt róluk. Idén nyáron, a film megtekintése után pedig arról beszélt, hogy bár a mozik általában kiszínezik a valóságot, most még véletlenül sem erről van szó: szerinte ugyanis amit Greg McLean filmjében látunk, az csak súrolja a valóságot. Hogy a rendező vonzódik a vérrel, szenvedéssel és túléléssel teli sztorikhoz, az nem kérdés, lévén ő csinálta a 2005-ös Wolf Creeket, amelynek nyolc évvel később elkészítette a folytatását is.

Dzsungel (Jungle). Ausztrál–kolumbiai kalandfilm, 115 perc, 2017. Forgalmazza a Pannonia Entertainment.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely minden csütörtökön és hétvégén új tartalommal jelentkezik.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.