VERZIÓ 2020

Himnusz a sajtóhoz

Mark Wiese: Frontvonalban

  • - ts -
  • 2020. november 5.

Mikrofilm

Rodrigo Dutertét aligha kell olvasóinknak bemutatni, de a teljes képhez elengedhetetlen felidézni egynémely „hőstettét”.

Nevezett 2016 májusa óta a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke, és elsősorban arról lett híres vagy inkább hírhedt, hogy évtizedek óta ádáz harcot folytat… izé, úgymond a kábítószer-kereskedelem (elosztók, dílerek, függők, bárki érintett) ellen. Valójában mindenki ellen, akiről akár csak szóba jöhet, hogy az útjában áll. Ebbéli eltökéltsége annyira erős, hogy gyakorlatilag semmiféle igazságszolgáltatásra nincsen szüksége tervei megvalósításához. Reguláris (rendőrök, katonák) és irreguláris halálosztagai járják Manila sikátorait, hogy végezzenek mindazokkal, akik valamiért célkeresztbe kerülnek – a vérdíj 100 dollártól indul, de komplikáltabb páciens esetében felszökhet akár 400-ig is (plusz büntetlenség).

Duterte már elnökjelöltként, 2015 decemberében azzal dicsekedett, hogy ő maga is részt vett három gyanúsított meggyilkolásában. Nota bene ez a hencegés mások mellett Maria Ressa újságírónő, a manilai Rappler című online magazin főszerkesztője előtt hangzott el (ezzel az igazán emlékezetes jelenettel nyit a film).

2018 telén a Time magazin a szokásos év embere díjának odaítélése alkalmából szokatlan módon négy címlappal jelent meg. Mégpedig azért, mert az elismerést – amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy odafigyel rá az egész világ – akkor nem egy ember kapta, hanem egy csoport: a munkájuk miatt üldözött újságírók. A négyből az egyik címlapon – ahogy már ki is találhatták – Maria Ressa szerepelt.

Wiese másfél órás filmje tényleg megmutatja az alfától az ómegáig, hogy hogyan is megy ez: hogyan lehet egy szó szerint gyilkos diktatúrában szabad, független újságírást művelni. Hogyan működik egy támadások sorát elszenvedő szerkesztőség, hogyan gondolkozik egy újságíró, aki nap mint nap néz szembe az elhallgattatására törő állammal, a börtön fenyegetésével. Wiese kamerája ott van a szerkesztőségben, ízelítőt ad Duterte szerepléseiből, de belenéz pár bérgyilkos szemébe is, van, aki szenvtelenül részletezi munkája nehézségeit, van, aki egy revolverrel játszadozik mintegy mellesleg a mondókája közben, kitáraz, betáraz, csőre húzza, elvan vele: végső soron demonstrálja a filmben megjelenő élethelyzetet. A hatalom és a becsület macska-egér harcát. Ám miután ezt dermedten végignéztük, még van egy teendőnk: felmenni a rappler.com-ra, és elájulni, hogy mindezt hogyan lehet mégis. Tudniillik, ilyen színvonalú munkát végezni üldöztetés alatt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.