VERZIÓ 2020

Himnusz a sajtóhoz

Mark Wiese: Frontvonalban

  • - ts -
  • 2020. november 5.

Mikrofilm

Rodrigo Dutertét aligha kell olvasóinknak bemutatni, de a teljes képhez elengedhetetlen felidézni egynémely „hőstettét”.

Nevezett 2016 májusa óta a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke, és elsősorban arról lett híres vagy inkább hírhedt, hogy évtizedek óta ádáz harcot folytat… izé, úgymond a kábítószer-kereskedelem (elosztók, dílerek, függők, bárki érintett) ellen. Valójában mindenki ellen, akiről akár csak szóba jöhet, hogy az útjában áll. Ebbéli eltökéltsége annyira erős, hogy gyakorlatilag semmiféle igazságszolgáltatásra nincsen szüksége tervei megvalósításához. Reguláris (rendőrök, katonák) és irreguláris halálosztagai járják Manila sikátorait, hogy végezzenek mindazokkal, akik valamiért célkeresztbe kerülnek – a vérdíj 100 dollártól indul, de komplikáltabb páciens esetében felszökhet akár 400-ig is (plusz büntetlenség).

Duterte már elnökjelöltként, 2015 decemberében azzal dicsekedett, hogy ő maga is részt vett három gyanúsított meggyilkolásában. Nota bene ez a hencegés mások mellett Maria Ressa újságírónő, a manilai Rappler című online magazin főszerkesztője előtt hangzott el (ezzel az igazán emlékezetes jelenettel nyit a film).

2018 telén a Time magazin a szokásos év embere díjának odaítélése alkalmából szokatlan módon négy címlappal jelent meg. Mégpedig azért, mert az elismerést – amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy odafigyel rá az egész világ – akkor nem egy ember kapta, hanem egy csoport: a munkájuk miatt üldözött újságírók. A négyből az egyik címlapon – ahogy már ki is találhatták – Maria Ressa szerepelt.

Wiese másfél órás filmje tényleg megmutatja az alfától az ómegáig, hogy hogyan is megy ez: hogyan lehet egy szó szerint gyilkos diktatúrában szabad, független újságírást művelni. Hogyan működik egy támadások sorát elszenvedő szerkesztőség, hogyan gondolkozik egy újságíró, aki nap mint nap néz szembe az elhallgattatására törő állammal, a börtön fenyegetésével. Wiese kamerája ott van a szerkesztőségben, ízelítőt ad Duterte szerepléseiből, de belenéz pár bérgyilkos szemébe is, van, aki szenvtelenül részletezi munkája nehézségeit, van, aki egy revolverrel játszadozik mintegy mellesleg a mondókája közben, kitáraz, betáraz, csőre húzza, elvan vele: végső soron demonstrálja a filmben megjelenő élethelyzetet. A hatalom és a becsület macska-egér harcát. Ám miután ezt dermedten végignéztük, még van egy teendőnk: felmenni a rappler.com-ra, és elájulni, hogy mindezt hogyan lehet mégis. Tudniillik, ilyen színvonalú munkát végezni üldöztetés alatt.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.