Horrorral zárhatja karrierjét Tarantino: eddigi filmjeinek túlélői szegeznek pisztolyt egymásra

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 15.

Mikrofilm

Tele van meglepetésekkel és váratlan fordulatokkal.

A Magyarországon épp ma moziba érkező Volt egyszer egy Hollywood Tarantino kilencedik egész estés mozija (filmjeit ebben a cikkben rangsoroltuk), amire ő maga is úgy tekint, mint karrierje csúcsára: „Talán ez a film áll legközelebb a Ponyvaregényhez” – mondta a rendező az Esquire-nek a Volt egyszer… struktúrájára utalva. „Ez talán az eddigi legszemélyesebb alkotásom. Úgy tekintek rá, mint egy memóriakapszulára. Cuarónnak ott a Roma és az 1970-es Mexikóváros. Nekem itt van Los Angeles és 1969. Ez vagyok én. Ez az év formált engem a legjobban. Hat éves voltam akkor – ez az én világom. És ez az én szerelmi vallomásom Los Angeleshez” – tette hozzá.

A Volt egyszer… bemutatójakor ráadásul Tarantino megerősítette korábbi ígéretét, miszerint

tíz mozi után

visszavonul – hacsak nem tesz úgy, mint az évente visszavonuló, majd a semmiből újabb filmmel és sorozattal előbukkanó Steven Soderbergh, akkor egy alkotása maradt még hátra. Arra, hogy mi lesz az, egyelőre maga Tarantino is csak homályos utalásokat tesz. Egy interjúban például azt ígérte, nem egy hagyományos mozival akar visszavonulni, hanem valamiféle végszóval – hogy ez mit is jelent, az egyelőre rejtély. Az eddigi Tarantino-mozik is bővelkedtek kikacsintásokban és meta-jelenetekben, talán ezért vizionál az AV Club újságírója egy mexican standoffot, amelyben a rendező eddigi filmjeinek túlélői szegeznek pisztolyt egymásra egy Red Apple cigarettagyárban.

false

Maga a rendező két projektet is említett a közelmúltban, amelyek esélyesek lehetnek az utolsó mozi címére: egy 18-as karikás Star Trek-filmet és a Kill Bill harmadik felvonását. Előbbi forgatókönyvét A visszatérőt jegyző Mark L. Smith már meg is írta – amint lepörögnek a Volt egyszer…-rel kapcsolatos kötelező körök, Tarantino nekiesik a szkriptnek és ígéretéhez híven eldönti, ezt rendezi-e meg utoljára, vagy más formában vesz majd részt a mozi elkészültében. A Kill Billel kapcsolatban folyamatosan az egyeztetések a főszereplőt alakító Uma Thurmannel; Tarantino szerint, ha lesz olyan filmje, amit bármilyen formában folytatni fog, ez lesz az.

A Volt egyszer… sajtókörútján azonban már egy harmadik pályázóról értekezett: „Ha előjönnék egy zseniális horror-ötlettel, azt csinálnám meg utolsó filmemként. Imádom a horrorokat, nagyon szeretnék én is rendezni egyet” – nyilatkozta. Vérbeli

horrort valóban nem rendezett még,

ám legújabb filmjének egyik jelenete kacérkodik a műfajjal: a Brad Pitt alakította kaszkadőr ebben felkeresi a Manson-klán megszállta Spahn Ranch-et. Tarantino saját bevallása szerint maga is csak utólag jött rá, milyen félelmetesre sikerült az epizód: a vágó hívta fel a figyelmét, hogy ez a rész gyakorlatilag olyan, mint A texasi láncfűrészes mészárlás, csak nagyobb költségvetéssel. A jelenet persze valami egészen másba torkollik – ugyanis mint minden Tarantino-film, a Volt egyszer egy… Hollywood is tele van meglepetésekkel és váratlan fordulatokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.