Magyar Narancs: Mintha magáról a Murdoch famíliáról csináltak volna egy sorozatot.
Jesse Armstrong: Még szerencse, hogy nem róluk csináltuk. A valós személyekkel és igazi családokkal csak a baj van, ha az ember filmet akar csinálni róluk. Túl sok a kötöttség.
MN: Persze, de a médiabirodalmakat birtokló famíliák utódlási harcairól sokat hallani mostanában, legyen szó Rupert Murdoch vagy Sumner Redstone családjáról. Az egyszeri halandó nagyjából úgy képzeli a milliárdos csemeték és családfők közti hatalmi játszmákat, ahogy az az Utódlásban látható.
JA: Egy britnek, mint amilyen én is vagyok, lehet, hogy nem is Murdoch, hanem például a Maxwell fiúk (az 1991-ben elhunyt nagymogul gyermekei – a szerk.) fognak beugrani. Egy amerikainak elég a tévékre gondolniuk. A CBS és a Viacom a Redstone-dinasztiáé. Az NBC a Comcasté, a Comcast pedig a Roberts famíliáé. Az ABC a Disney-é. Vagy ott van a Sinclair Group – ez is családi biznisz, ők a helyi tévék felvásárlásban utaznak, a nagy részüket már be is kebelezték. Szóval, szép nagy a választék.
MN: Jó, de Murdochról egyszer már írt is valamit.
JA: Íróként mindig is a hatalom és a politika viszonyai vonzottak, együtt dolgoztam Armando Iannuccival a The Thick of It című sorozatban és az Egy kis gubancban is. És hát igen, éppenséggel Murdoch sem ismeretlen előttem, jó néhány éve írtam egy forgatókönyvet a Murdoch családról, de ez a projekt éppúgy elhalt, mint a reménybeli filmek nagy része. Ezzel egy időben írtam egy másik forgatókönyvet is az amerikai republikánus politikai stratégáról, Lee Atwaterről, de abból sem lett semmi.
|
MN: Mennyire jutott Murdoch közelébe?
JA: Semennyire. Nem az a fajta író vagyok, aki megkörnyékezi az alanyát. Én inkább olvasok, kutatok. Ez volt a technikám Murdochkal is. Most, hogy az Utódlásra készültem, elővettem, amit Murdochról írtam anno, de nagyban hatott rám a Jinx című dokusorozat is; elképesztő, mennyi mindent megúszhat valaki pusztán azért, mert gazdag. Még a halált is, legalábbis van, aki így gondolja. Emlékszem, Redstone mondta azt a saját utódlásáról, hogy neki ilyesmire nincs szüksége, hiszen nem fog meghalni. És valami nagyon hasonlót mondott Murdoch is. Persze lehet, hogy csak viccnek szánta.
MN: Ismer olyan médiacézárt, akinek van humora?
JA: Hát, ha a róluk írt életrajzokat veszem alapul, nem tudnék ilyet mondani. Redstone életrajzát semmiképpen sem ajánlanám, ha jobb kedvre akar derülni. Nem az a tércsapkodós humorú történet. Persze nyilván az ilyen könyvek nagy részét egy szellemíró írja helyettük. Az biztos, hogy nem a poéngyártásból szedték meg magukat.
MN: Murdoch humorának létezésére utalnak jelek?
JA: Nem tudok ilyesmiről.
MN: Egyébként a britek megbocsátottak Murdochnak?
JA: Meg, persze. De miért is?
MN: Volt az a kis telefonlehallgatási botrány. (A Murdoch-birodalomhoz tartozó brit bulvárlap, a News of the World munkatársai telefonokat hallgattak le anyagszerzés céljából – a szerk.)
JA: Nem beszélhetek az egész Egyesült Királyság nevében, de nekem úgy tűnik, mintha mára túllépett volna ezen az incidensen a közvélemény. De biztosat csak egy közvélemény-kutatás tudna erről mondani.
MN: Dúsgazdag amerikainak vagy dúsgazdag britnek könnyebb lenni?
JA: Felteszem, egy amerikai gazdagnak könnyebb. Nem kell megküzdenie az osztályától örökölt nyűgökkel. Egy amerikai sokkal nyíltabban ünnepelheti a sikereit. Nézze meg Trumpot! Tök mindegy, hogy a vagyonodhoz milyen eszközökkel jutottál hozzá, pusztán a gazdagság ténye elég, hogy sokak szemében nagy embernek számíts. Hozzánk, halandókhoz a sorozatból valószínűleg Greg áll a legközelebb, ő olyan, mint a közmondásos vidéki rokon, aki egyszer csak belecsöppen ebbe a Fifth Avenue-hoz köthető, helikopteres, jachtos világba.
MN: Önnek volt gazdagsági tanácsadója?
JA: Igen, alkalmaztunk belső embereket, akik nagyon jól ismerik a gazdagokat, a média és a biznisz világát, és persze a társasági életet is. Ők igazítottak el minket, hogy milyen késekkel és villákkal esznek ezek az alakok.
MN: A Brian Cox játszotta médiamogul kézzel eszi a gyorséttermi hamburgert. A junkfoodot az amerikai elnök sem veti meg.
JA: Lehet, hogy ez is ott motoszkált a tudatalattinkban, de amennyire meg tudom állapítani, hamburgerügyben nem Trumptól jött az ihlet.
MN: A hamburger egy dolog, de csak úgy röpködnek a fuckok a sorozatban. Volt valami limit?
JA: Az HBO-nál nincsenek fuckkorlátok. Igazi fuckfesztivált tartottunk.
A sorozatról írt kritikánk a Visszhang rovatban olvasható.