Immár a klímatudatot is teszt méri a filmekben

Mikrofilm

Az idei Oscar-jelöltek közül mindössze három alkotás felelne meg a kritériumoknak.

Az Alison Bechdel amerikai képregényíróról elnevezett Bechdel-teszt (amit néha szabálynak és törvénynek is neveznek) az egyik leghíresebb, filmeket méricskélő lakmuszpapírnak számít, amely a genderkutatások, a MeToo és a hasonló társadalmi mozgalmak miatt az elmúlt években egyre szélesebb körben vált ismertté. A teszt azt méri, hogy egy fikciós műben (jelen esetben filmben) szerepel-e két, néven nevezett nő, beszélgetnek-e egymással, és a férfiakon kívül más is szóba kerül-e közöttük. Nem meglepő módon a filmek többsége elbukik a teszten, amelynek rengeteg oka van onnantól kezdve, hogy a filmkészítők túlnyomó többsége még mindig férfi, a hímsovinizmuson át odáig, hogy sok film egyszerűen a témája vagy a közege miatt eleve esélytelen hogy átmenjen a teszten (a közkeletű példa erre A rózsa neve, ami egy középkori kolostorban játszódik). A bechdeltest.com oldal egy csomó filmet listáz jelezve, átmentek-e a teszten – 2024-ből mindössze 6 cím szerepel az adatbázisban, de ebből 5 (köztük a Dűne második része és A méhész is) átment a próbán.

A Bechdel-teszt mintájára most elkészült a klímaváltozásteszt, vagyis a „klíma-valóság ellenőrzés” (Climate Reality Check), ami azt méri, a filmek és annak karakterei tudatában vannak-e a klímaváltozásnak.

A Good Energy nevű nonprofit szervezet kezdeményezésének célja, hogy a filmesek és forgatókönyvírók felülvizsgálják saját történeteiket és ellenőrizni tudják, valóban a valóságot reprezentálja-e – ami nem túl fényes, hiszen a klímaváltozás hatásait már ma is a bőrünkön érezhetjük. Direkt nem tesztnek, hanem ellenőrzésnek, vagy valóság-checknek hívják, ugyanis úgy gondolják, a napjainkban játszódó filmeknek tudomásul kellene venniük a klímakatasztrófát és annak hatásait, és valamilyen formában reflektálniuk kellene arra a valóságra, amelyben játszódnak.

Ahhoz, hogy egy film átmenjen a klímatudatossági ellenőrzésen, két dolgot kell teljesítenie:

  • demonstrálnia kell, hogy a klímaváltozás létezik,
  • valamint azt is, hogy ezzel a szereplői is tisztában vannak.

Utóbbi megvalósulhat dialógusok, a háttérben folyó híradós tudósítások, vagy klímaváltozással kapcsolatos események segítségével is. Az nem elég, ha egyszerűen rossz az időjárás egy filmben, hacsak a figurák nem adják tudtul, hogy manapság egyre több rendhagyó időjárási esemény történik. Ahhoz, hogy megugorják a lécet, a filmekben olyan kifejezéseknek kell megjelenniük, mint klímaváltozás, klímakrízis, globális felmelegedés, emelkedő vízszint vagy épp olvadó gleccserek. „Amikor a történetek eltörlik a klímaváltozást, látszólag egyre inkább elszakadnak a valóságtól. Minél inkább szerepet játszik ugyanis egy sztoriban a klíma, annál autentikusabbá, relevánsabbá válik, ennek segítségével pedig csak még jobban kapcsolódhat majd a közönséggel és az ő tapasztallataikkal, amelyet a mai, klímaváltozás által meghatározott korban szereznek” – fogalmazott a klíma-check mögött álló kutatás.

Egy felmérés szerint a 16-25 év közötti fiatalok 75 százaléka a klímaváltozás miatt szorong és aggasztja őket a jövő, a filmek azonban mindezt egyáltalán nem jelenítik meg. Mindez pedig a teszt mögött álló összefoglaló szerint a fosszilis energiában érdekelt cégek malmára hajtja a vizet, amelyek épp azt akarják, hogy a témát csend vegye körül és minél több legyen a klímakatasztrófa iránt szkeptikus ember.

Megvizsgálták, a 31 idén Oscarra jelölt film közül mennyi menne át a klímavalóság-ellenőrzésen. Közülük mindössze 13 volt napjainkban, vagy a közeli jövőben játszódó történet, ezek közül azonban

mindössze három ment át a teszten: a Barbie, a Mission: Impossible – Leszámolás: Első rész és a Nyad.

Nem ez az első alkalom, amikor felvetődik, hogy a kortárs műalkotásoknak komolyabban kellene foglalkozniunk napjaink és a közeljövő talán legfenyegetőbb jelenségével: ebben a cikkünkben mutattuk be, miért volna fontos, hogy a klímaváltozás az ifjúsági irodalomban is hangsúlyosabb szerepet kapjon. Az egyre több fiatalkorút érintő klímaszorongást pedig ebben a cikkünkben jártuk körül.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.