Ezért fontos a klímaváltozás ábrázolása az ifjúsági irodalomban

  • Szekeres Nikoletta
  • 2021.09.06 19:22

Sorköz

Lényeges, hogy a globális felmelegedés és egyéb környezeti problémák pszichés és szociális hatásait is megismerjék a fiatalok.

 

Noha pontosan tudjuk, hogy a környezetszennyezés régebbi gyökerű, a közbeszédben mégis csak az elmúlt évtizedben került előtérbe a környezetvédelem, a globális felmelegedés és a tudatos fogyasztás kérdése. Ma már egyre több fiatalt foglakoztat a klímaválság és a rá adható polgári válaszok problémája.

A valóság riasztó

Bellai Zorka, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete szerint szemben a középkorúakkal, akik között rengeteg a szkeptikus, a fiatalok között egyáltalán nem kérdés, hogy mekkora problémát jelent a klímaváltozás. Válaszaik azonban elgondolkodtatóak. A lapunknak nyilatkozó szakember úgy látja, Greta Thunberg kiállásának hatására a környezettudatos viselkedés valamelyest „divattá” is vált, s magyar fiatalok is csatlakoztak a #FridaysForFuture mozgalomhoz, de aztán (a COVID-nak is köszönhetően) ez az érdeklődés nem hozta magával a mélyebb megértés és megélés igényét. Bellai úgy látja, hogy

a fiatalok viselkedését alapvetően a nemtörődömség jellemzi, nem terveznek a tíz-húsz évre előre.

Ez részben életkori sajátság is, de az olyan katasztrófák híre, mint a németországi árvízé vagy a görögországi erdőtüzeké annyira sokkolóak, hogy egyszerűen nem akarnak, nem mernek belegondolni abba, milyen jövő vár rájuk. Az előző generáció szorongásai mellé tehát az ő életükbe befurakodott egy új, a klímaszorongás, ami hullámokban tör rájuk, egyre gyakrabban pánikbetegséggel, pánikrohamokkal kísérve. A témáról alig olvasnak könyveket, pedig ha a szülők és a pedagógusok megismertetnék őket ezekkel, sokkal könnyebb lenne szemléletformáló beszélgetéseket, vitákat generálni a témáról.

Greta Thunberg volt az, aki saját történetén keresztül először mutatott rá a klímaválság pszichés hatásaira. A magyar kiadók viszonylag gyorsan reagáltak: a család történetét feldolgozó Ég a házunk szinte párhuzamosan jelent meg az eredetivel. Megrázó és nagyon tanulságos látni Greta spektrumzavarának felerősödését, és azt, hogy ez hogyan változtatja meg a család addigi életét. Megrázó olvasni a Gretát ért iskolai bántalmazásokról is. A kötet ügyesen lavíroz a személyes családtörténet és az általánosabb nézőpontú, megélt társadalmi felelősségvállalás tematikája között. Azt várta volna az ember, hogy a könyvből bestseller lesz. Ezért is okozott óriási meglepetést Király Levente, a Corvina kiadó vezetője, amikor őszintén beszélt a könyv távolról sem egyöntetű fogadtatásáról. Az Ég a házunk eladási adatai mutatják a legjobban, attól még, hogy valaki minden nap szerepel a médiában, a könyve nem feltétlenül lesz egyértelműen sikeres. (Thunbergék a jogdíjakat klímacélokra ajánlják fel.) Ennél azonban sokkal fájóbb pontja a történetnek, hogy elképesztő gyűlöletáradat zúdult a kiadó felületein a könyvre, ezért a kiadvány gondozói több éjszakát töltöttek a gyűlölködő, őket hazugság- és rémhírterjesztőnek nevező, vagdalkozó kommentek megválaszolásával és moderálásával.

Ha nem is ilyen hajmeresztő a közel ugyanebben az időben megjelent két másik Thunberg-könyv fogadtatása, de sikerről a kiadók nem tudnak beszámolni. A jövőnk most kezdődik, Greta Thunberg harca a Földért című kötet egy háromszerzős német könyv magyarítása, ami Greta életének és tevékenységének bemutatása mellett ismeretterjesztő könyv, az egyes szám második személyű narrációval pedig egyfajta beszélgetős könyvként folyamatosan igyekszik kommunikálni az olvasóval. Míg az Ég a házunk  inkább fiataloknak és felnőtteknek szól vagy családi olvasmányként ajánlható szülői vezetéssel, addig ez bátran olvasható egyedül is. Szintén Greta Thunbergről szól Valentina Gianella személyes hangú, hasznos, a fogalmakat tisztázó, pontosító könyve, ami Greta vagyok címmel jelent a Móra kiadónál - de a várt siker a téma érzékenysége és fontossága ellenére itt is elmaradt.

Vonzóbb a fikció?

Azt minden szakember kiemeli, hogy szükség van ezekre az olvasmányokra, a különböző ellenőrizetlen hírek, információk terjedésének ellensúlyozásaként is. Ajánlható például Kertész Erzsi Mindig másnap című mesekönyve (Korbuly Ági vicces és érzékeny illusztrációival). Ez nem konkrétan "klímakönyv", s nem is a környezetvédelemre reflektál; egyszerűen azt a bizonytalanságot ábrázolja, ami az elmúlt másfél év bezártságából és a mindennap felénk áradó hírek állandó bizonytalanságából fakad. A gyerekekre hangszerelt, ám az áthallásai és a humora miatt családilag is könnyen együtt olvasható könyvben a minden egyes nap más körülmények között ébredők küzdelmeivel, akklimatizációs szorongásaival és próbálkozásaival találkozunk.

A témával összefüggő egyik legnagyobb gond talán az, hogy óriási a zavar a fejekben, az emberek nem értik az összefüggéseket - mondta a Narancs.hu-nak Tauber Tamás. A Veres Pálné Gimnázium biológia szakos tanára szerint ez nem meglepő, hiszen módfelett komplex jelenségkörről van szó, az edukációnak ezért is lehetne kiemelt szerepe. A másik fontos elem a szakember szerinte a pozitív víziók megjelenítése lenne, illetve a kevésbé egy kaptafára készülő jövőelképzelések bemutatása. Rojik Tamás climate fictionként is címkézhető, a Szárazság és az Árulás című könyveiben az élővizeink kiszáradásából fakadó és nagyon is közelinek tűnő krízist írja meg. A fikció teret és lehetőséget hagy arra, hogy a valóságtól elemelve, egy fejlődési történetbe ágyazva, fiatalok sorsán keresztül mutassa be a hatalom működését, a gazdasági és politikai érdekek okozta visszásságok pontos ábrázolásával. Nem romantikus, nyertes-vesztes típusú sztorit kapunk, hanem érzelmileg bonyolult, pszeudo happy endinget. A magyar irodalmi palettán oly kevéssé népszerű sci-fi, vagy annak elágazásai általában valamiféle high tech jövőképet ábrázolnak, illetve olyan társadalomképet vizionálnak, amelyben végül az egyre szűkebb elit ellentétbe kerül a lázadó, kvázi régi és kvázi jó értékeket képviselő szegényekkel. A fiatalok gyakran e két csoport közötti médiumot testesítik meg, szuperképességek nélküli, mégis messianisztikus képességekkel. (Zágoni Balázs kiváló összetartozó sci-fijei, A Gömb és az Odaát szerencsésen feszegetik a műfaji határokat). Tauber szerint az hiányzik e kortárs fikciókból, hogy a high tech szemlélet helyett egyfajta no tech szemlélet kerüljön előtérbe, hiszen legalább annyira lehetséges jövőkép a drónok felügyelte társadalomé, mint az, hogy az alulról szerveződő kisközösségek újradefiniálják a termelés, teremtés, együttélés és a közösség fogalmát.

Tauber Tamás is kiemeli, milyen sokrétű problémával kell szembenéznünk. A talajerózió, a fajkihalás, a nitrogénciklus megborulása, az UV-terhelés kérdése nem magában áll: mindennek komoly szociális vonatkozása is van. Kevesen mondják ki, de

a klímaválság komolyan összefügg a szegénység kérdésével.

Bellai Zorka is többször kiemelte a fiatalok vegyes érzelmei kapcsán, hogy nincs sok bizodalmuk a politikai és gazdasági entitásokban, márpedig, és ezt tudják is, főképpen rajtuk múlik a változás. Abban azonban minden szakértő véleménye összecseng, hogy minden egyes kis lépés számít. A tisztánlátás lehet az első ilyen.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Neked ajánljuk