Izraelben betiltották, Wonder Woman filmet csinál belőle

  • narancs.hu
  • 2019. december 25.

Mikrofilm

A regény, amit megfilmesít, egy izraeli-palesztin szerelmi történetet dolgoz fel.

Gal Gadot egy olyan film-adaptáción dolgozik, amit az izraeli kormány betiltott az iskolákban, mivel egy izraeli-palesztin szerelmi történetet dolgoz fel – írja a Variety.

Az izraeli származású Gadot, aki a Wonder Women című szuperprodukció miatt vált világhírűvé, férjével, Jaron Varsanóval a Dor Rabinyan 2014-es Borderlife című regényét tervezik megfilmesíteni. A történet egy izraeli nőről és egy palesztin férfiről szól, akik New Yorkban találkoznak, majd egymásba szeretnek, a későbbiekben pedig titkolják a szerelmüket és kapcsolatukat a családuk és a barátaik előtt.

A könyv nagy vihart kavart Izraelben, főleg azután, hogy a jobboldali Naftali Bennett oktatási miniszter megtiltotta 2015-ben, hogy az iskolákban olvassanak belőle a diákok. Ironikus módon a tilalom jelentős bevétel növekedést hozott a könyv kiadójának. A készülő film producerei arról nem nyilatkoztak még, hogy Gadot szerepel-e majd a filmben, csak annyit mondtak, hogy a stáb bejelentésére később kerül sor.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?