Izraelben betiltották, Wonder Woman filmet csinál belőle

  • narancs.hu
  • 2019. december 25.

Mikrofilm

A regény, amit megfilmesít, egy izraeli-palesztin szerelmi történetet dolgoz fel.

Gal Gadot egy olyan film-adaptáción dolgozik, amit az izraeli kormány betiltott az iskolákban, mivel egy izraeli-palesztin szerelmi történetet dolgoz fel – írja a Variety.

Az izraeli származású Gadot, aki a Wonder Women című szuperprodukció miatt vált világhírűvé, férjével, Jaron Varsanóval a Dor Rabinyan 2014-es Borderlife című regényét tervezik megfilmesíteni. A történet egy izraeli nőről és egy palesztin férfiről szól, akik New Yorkban találkoznak, majd egymásba szeretnek, a későbbiekben pedig titkolják a szerelmüket és kapcsolatukat a családuk és a barátaik előtt.

A könyv nagy vihart kavart Izraelben, főleg azután, hogy a jobboldali Naftali Bennett oktatási miniszter megtiltotta 2015-ben, hogy az iskolákban olvassanak belőle a diákok. Ironikus módon a tilalom jelentős bevétel növekedést hozott a könyv kiadójának. A készülő film producerei arról nem nyilatkoztak még, hogy Gadot szerepel-e majd a filmben, csak annyit mondtak, hogy a stáb bejelentésére később kerül sor.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.