Akkorát buktak a táncoló macskák, hogy bemutató után is javítgatják őket

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 25.

Mikrofilm

Nem csak nekünk okoz álmatlan éjszakákat a Macskák – a bevételeket látva a stúdió is rémüldözhet.

Kevesen gondolták volna, hogy az év legrémisztőbb filmje nem a nálunk forgatott folk-horror, a Tűnj el! rendezőjének új szatírája, még kevésbé az Az vagy épp a Ragyogás folytatása lesz. Idén augusztusban ugyanis megérkezett a Macskák előzetese, s egyből túltett minden rémálmunkon.

Nem csoda, hogy a rettenetes CGI-köntösben parádézó világsztárok kiverték a biztosítékot – a röhej teljessé tételéhez pedig az a pletyka is hozzájárult, hogy a film 300 millió dollárból készült, vagyis minden idők egyik legdrágább mozija volt. Ez ugyan nem valószínű, de abban biztosak lehetünk, hogy nem volt olcsó.

Andrew Lloyd Webber musicaljének rajongói a borzalmas trailer után egyetlen dologban reménykedhettek: a rendező Tom Hopperben. Ő az, aki az évtized legnagyobb svindlijét elkövetve nemcsak a legjobb film kategóriájában verte el David Fincher A közösségi hálóját, de a rendezői díjat is elhozta A király beszédével.

Ez a kép majdnem mindent elmond a filmről

Ez a kép majdnem mindent elmond a filmről

 

 

Aztán elkészítette A nyomorultak ki tudja, hányadik musical-változatát, amelyet sokan szintén előre lesajnáltak – végül ez is elnyert 3 Oscart, és a kasszáknál is sikert aratott. Csakúgy, mint legutóbbi mozija, A dán lány, ami szintén díjnyertessé vált. Úgy tűnt tehát, Hopper bármihez nyúl, arannyá válik – a sikersorozatnak most azonban vége szakadt.

Az idei karácsony nagy durranásának szánt Macskák ugyanis hatalmasat zakózott a pénztáraknál (az új Star Wars mögött mindössze 6,5 millió dolláros bemutató), a kritikusok darabokra tépték, és a nézők is gyűlölik. Hamar elhaltak azok a hangok is, amelyek a díjszezon titkos favoritjaként beszéltek róla: még a legendásan nemtörődöm Golden Globe is csak a zenéjéért jelölte a filmet –vagyis az Oscaron biztosan nem találkozunk majd vele.

A Macskák körüli elmebajt tovább tetézi, hogy a hírek szerint Hopper épp hogy be tudta fejezni a film utómunkálatait a bemutatóra – a hatalmas bukás hírére pedig a stúdió úgy döntött, javít a film számítógépes trükkjein és napokon belül új változatot küld a mozikba. Olyan már előfordult, hogy az előzetes rossz fogadtatása miatt a rajongók kedvéért változtattak egy film CGI trükkjein, az azonban példa nélküli, hogy egy filmet a bemutató után toldozgassanak-foldozgassanak.

A Macskák c. film december 26-án érkezik a magyar mozikba.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.