Tévétorrent

János bácsi a csatában

The Good Lord Bird

Mikrofilm

Máig nem sikerült eldönteni, hogy John Brown abolicionista-harcos-prédikátor őrült vagy korát meghaladó látnok volt-e, minden­esetre szenvedélyes, erőszakos küzdelme az Amerikát kettészakító intézményes rasszizmus ellen kísértetiesen rezonál a kortárs viszonyokra.

Sokan még az északi szervezett rabszolgaság-ellenes mozgalomban sem vették komolyan a maroknyi milíciájával Délen randalírozó Brownt, aki végül 1859-ben tragikusan végződő virginiai fegyveres rajtaütésével mintegy megelőlegezte az amerikai polgárháborút. James McBride díjnyertes történelmi metafikcióját Ethan Hawke és Mark Richard alakította minisorozattá, megtartva az eredeti mű abszurd humorát, pikareszk formáját és kreatív hozzáállását a történelmi tényekhez.

Maga Brown „csupán” mellékszereplő a történetben, de jelenléte hosszú árnyékot vet a narrátor Henryre/Henriettára/Hagymára, az árván maradt, szökevény rabszolgafiúra. Hawke olyan gátlástalan tébollyal játssza a meg nem értett kereszteslovagot, hogy szinte sokkolja a nézőt, ám amikor nincs a színen, már hiányoljuk. Mellette a halk szavú, tépelődő Joshua Caleb Johnsonnak kell egy kis idő, míg magára talál. Ahogy a fiúnak, úgy nekünk is sokáig rejtély a megszállott abolicionista. Hol taszító, mosdatlan őrültnek, hol isteni prófétának látjuk – a mű pedig jótékony homályban hagyja az igazságot. A néző összezavarása általában véve is jellemző a sorozatra, karneváli örömmel olvad egybe az abszurd, az akasztófahumor és a cseppnyi déli gótika. A sok tragikomikus véletlen és csetlés-botlás közepette könnyű elfelejteni, hogy az amerikai történelem egyik kataklizmájának előjátékát nézzük – egy-egy ilyen gyanútlan pillanatban tör ránk a revizionista westernekre jellemző nyers erőszak. Hawke és Richard a Hamilton posztmodern történelemfelfogásának nyomán a jelen táplálékává teszi a múltat – kimondott szándékuk, hogy Brown fanatikus aktivizmusa kommentálja a jelenkori Amerika faji megosztottságát. Ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy önálló fehér megmentők nincsenek, a fekete amerikaiak saját történetük írói.

Magyar felirat: marcoverde & elsys

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.