Tévétorrent

János bácsi a csatában

The Good Lord Bird

Mikrofilm

Máig nem sikerült eldönteni, hogy John Brown abolicionista-harcos-prédikátor őrült vagy korát meghaladó látnok volt-e, minden­esetre szenvedélyes, erőszakos küzdelme az Amerikát kettészakító intézményes rasszizmus ellen kísértetiesen rezonál a kortárs viszonyokra.

Sokan még az északi szervezett rabszolgaság-ellenes mozgalomban sem vették komolyan a maroknyi milíciájával Délen randalírozó Brownt, aki végül 1859-ben tragikusan végződő virginiai fegyveres rajtaütésével mintegy megelőlegezte az amerikai polgárháborút. James McBride díjnyertes történelmi metafikcióját Ethan Hawke és Mark Richard alakította minisorozattá, megtartva az eredeti mű abszurd humorát, pikareszk formáját és kreatív hozzáállását a történelmi tényekhez.

Maga Brown „csupán” mellékszereplő a történetben, de jelenléte hosszú árnyékot vet a narrátor Henryre/Henriettára/Hagymára, az árván maradt, szökevény rabszolgafiúra. Hawke olyan gátlástalan tébollyal játssza a meg nem értett kereszteslovagot, hogy szinte sokkolja a nézőt, ám amikor nincs a színen, már hiányoljuk. Mellette a halk szavú, tépelődő Joshua Caleb Johnsonnak kell egy kis idő, míg magára talál. Ahogy a fiúnak, úgy nekünk is sokáig rejtély a megszállott abolicionista. Hol taszító, mosdatlan őrültnek, hol isteni prófétának látjuk – a mű pedig jótékony homályban hagyja az igazságot. A néző összezavarása általában véve is jellemző a sorozatra, karneváli örömmel olvad egybe az abszurd, az akasztófahumor és a cseppnyi déli gótika. A sok tragikomikus véletlen és csetlés-botlás közepette könnyű elfelejteni, hogy az amerikai történelem egyik kataklizmájának előjátékát nézzük – egy-egy ilyen gyanútlan pillanatban tör ránk a revizionista westernekre jellemző nyers erőszak. Hawke és Richard a Hamilton posztmodern történelemfelfogásának nyomán a jelen táplálékává teszi a múltat – kimondott szándékuk, hogy Brown fanatikus aktivizmusa kommentálja a jelenkori Amerika faji megosztottságát. Ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy önálló fehér megmentők nincsenek, a fekete amerikaiak saját történetük írói.

Magyar felirat: marcoverde & elsys

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.