Japán vécékről csinál filmet Wim Wenders

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Mikrofilm

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz. 

Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, melyeknek szerinte "társadalmi jelentése van" a modern városlakók számára. 

A rendezőt a "The Tokyo Toilet" nevű projekt szervezői keresték meg. "Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na várjunk csak egy percet" – mondta a rendező, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet.

"Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek" – mondta Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található.

Az illemhelyeket vezető építészek – köztük Kuma Kengo és Ando Tadao – tervezték. Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők.

A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. "Ezek valóban értékes helyek" – magyarázta. Wenders azt is mondta, imádja az építészetet, és egy másik életben valószínűleg építész lett volna. 

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak. Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni. 

A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. A projekt keretében több híres építészt is felkértek arra, hogy tervezzenek nyilvános illemhelyeket. 

Az Ando tervezte illemhely például kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga.

 
Forrás: Tokyotoilet.jp
 

Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt. "Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része" – fogalmazott a rendező.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.