Japán vécékről csinál filmet Wim Wenders

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Mikrofilm

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz. 

Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, melyeknek szerinte "társadalmi jelentése van" a modern városlakók számára. 

A rendezőt a "The Tokyo Toilet" nevű projekt szervezői keresték meg. "Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na várjunk csak egy percet" – mondta a rendező, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet.

"Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek" – mondta Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található.

Az illemhelyeket vezető építészek – köztük Kuma Kengo és Ando Tadao – tervezték. Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők.

A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. "Ezek valóban értékes helyek" – magyarázta. Wenders azt is mondta, imádja az építészetet, és egy másik életben valószínűleg építész lett volna. 

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak. Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni. 

A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. A projekt keretében több híres építészt is felkértek arra, hogy tervezzenek nyilvános illemhelyeket. 

Az Ando tervezte illemhely például kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga.

 
Forrás: Tokyotoilet.jp
 

Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt. "Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része" – fogalmazott a rendező.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.