Japán vécékről csinál filmet Wim Wenders

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 11.

Mikrofilm

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz. 

Wim Wenders német rendező a fényűző tokiói nyilvános illemhelyekről forgat filmet, melyeknek szerinte "társadalmi jelentése van" a modern városlakók számára. 

A rendezőt a "The Tokyo Toilet" nevű projekt szervezői keresték meg. "Az első reakcióm, bevallom, az volt: Mi? Illemhelyek? Na várjunk csak egy percet" – mondta a rendező, hozzátéve, hogy aztán elkezdte meglátni, miről szólhat a történet.

"Nekem a vécék ekkor illemhelyekké váltak. Amikor a következő napokban megnéztem ezeket a helyeket, rájöttem, hogy ezek a szó valódi értelmében illemhelyek" – mondta Wenders szerdán riportereknek Tokió divatos Sibuja negyedében, ahol a tucatnyi elegáns nyilvános vécé található.

Az illemhelyeket vezető építészek – köztük Kuma Kengo és Ando Tadao – tervezték. Az volt az elképzelésük, hogy egy kellemes nyilvános mosdó ellentmondhat annak a közkeletű képnek, amely szerint a nyilvános vécék koszosak, tele vannak firkálva és még a bűnözéshez is köthetők.

A Berlin felett az ég és a Buena Vista Social Club Oscar-jelölt rendezője azt mondta, amikor meglátta a sibujai illemhelyeket, meghatódott. "Ezek valóban értékes helyek" – magyarázta. Wenders azt is mondta, imádja az építészetet, és egy másik életben valószínűleg építész lett volna. 

A film a bejelentés szerint négy rövid történetből áll majd, és a főhőse egy köztisztasági dolgozó lesz, aki vécéket pucol, munkáját mesterségnek, az emberek szolgálatának tekinti. A forgatókönyv részletein még dolgoznak. Jakuso Kodzsi, akit a 2006-os Bábel című filmből ismerhetnek a mozinézők, elfogadta a szerepet, amint felajánlották neki, mivel szeretett volna Wendersszel dolgozni. 

A tokiói illemhelyprojekt azért indult, hogy elkápráztassák a 2020-as olimpiára érkező külföldi látogatókat, még mielőtt a koronavírus-járvány arra kényszerítette a szervezőket, hogy nézők nélkül rendezzék meg a játékokat. A projekt keretében több híres építészt is felkértek arra, hogy tervezzenek nyilvános illemhelyeket. 

Az Ando tervezte illemhely például kör alaprajzú, rácsos külső falain átszűrődik a fény és szabadon jár a levegő. A Nigo japán divattervező kreálta kék egyenruhát viselő munkások víz nélkül tisztítják, hogy ne legyen penészes és ne romoljon az állaga.

 
Forrás: Tokyotoilet.jp
 

Wenders szerint filmje a nem túl emelkedett környezet ellenére mély eszmeiséget rejt. "Szinte azt gondolom, utópisztikus elképzelés, mivel a toalett az a hely, ahol mindenki ugyanolyan. Nincs gazdag és szegény, öreg vagy fiatal. Mindenki az emberiség része" – fogalmazott a rendező.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.