Magyar filmben tér vissza Kevin Spacey

  • narancs.hu
  • 2022. május 12.

Mikrofilm

Egy tatárjárásról szóló filmben játszaná a főgonosz bíborost. 

Ennyi, Kevin Spacey pályája véget ért: 126 dollárt csinált a kasszáknál az utolsó filmje – írtuk 2018-ban, amikor bemutatták a színész utolsó, még zaklatási botrányát megelőzően készült filmjét, a Billionaire Boys Clubot.

A MeToo-mozgalomba az egyik leglátványosabb módon belebukott színész azóta inkább csak az olyan fura performanszaival hallatot magáról, mint amikor egy kihasznált, majd cserbenhagyott bokszolóról szóló verset szavalt a Római Nemzeti Múzeumban; vagy amikor bizarr karácsonyi videókkal borzolta a kedélyeket. Később Franco Nero nyújtott neki segítő kezet, aki egy cameo-szerepet ajánlott neki kis költségvetésű olasz független filmjében – ezt azonban még mindig nem nevezhetjük hatalmas visszatérésnek. Ugyan főszerepet játszott Michael Hoffmann (Szép kis nap, Dől a moné) Gore Vidalról szóló életrajzi filmjében, botránya után a Netflix úgy döntött, inkább be sem mutatja a mozit.

A két Oscar-díjas bukott színésznek végül úgy néz ki, Magyarország nyújt segítő kezet: főszerepet kapott Soós Péter 1,26 milliárd forintos támogatásban részesült 1242 – A nyugat kapujában című, a tatárjárásról szóló magyar-mongol kalandfilmjében.

A 24.hu szerint Spaceynek már aláírt szerződése van, amely alapján a főgonoszt, egy itáliai bíborost alakítja majd – mellette pedig olyan egyéb, egykor nagy névnek számító színészek is feltűnnek, mint Christopher Lambert, Eric Roberts vagy Terence Stamp. A film vágója az Oscar-jelölt Kant Pan (Síró játék – The Crying Game) lesz, de részt vesz a munkákban az a Greg Powell is, aki olyan hollywoodi blockbusterek akciójeleneteiért felelt, mint a James Bond-, Mission Impossible-, vagy Halálos iramban-filmek.

A hír kipattanása után az Indiewire már úgy fogalmazott: Kevin Spacey visszatér Hollywoodba, amely egyelőre barokkos túlzásnak tűnik, tekintve hogy magyar filmek inkább csak akkor jutnak el Amerikáig, ha az Oscar-nevezés miatt minimális vásznon kötelező bemutatni az indított mozit. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.