Rowan Atkinson, a kiszolgáltatottak védelmezője és a hatalmasok kíméletlen kritikusa újra lecsapott: egy szókimondó és ezért sokat bántott férfiút vett a védelmébe. Szegény Boris Johnsonnak annyi volt a bűne, hogy a burkás nőket postaládákhoz hasonlította – erre írta a nagy angol komikus, hogy ez tök rendben van, a vicc már csak ilyen, bocsánatot kérni csak a rossz poénokért kell, ez a burkás kiszólás pedig „pretty good”. Nem lennénk meglepve, ha Atkinson új 007-es paródiája – immár a harmadik a sorban – Boris Johnson hálatelt szavaival kerülne a mozikba: „Egy örök klasszikus a Brexit utáni időkre” – B. Johnson (54). Kár, hogy nem láthattuk Rowant, amint térdét verdesve kacag Boris bonmot-ján, ennek legalább akkora kijózanító ereje lett volna, mint az új Johnny English filmnek. A vallomásos költészet e megható darabjában, melynek költői szomorúságát Federico Fellini is megirigyelhette volna, egy 63 éves férfi újra magára ölti a régi bohócruhát, de senki nem mer szólni, hogy az új poénok a tisztítóban hagyott öltöny mellényzsebében maradtak. E szomorú számvetés külsőleg úgy néz ki, hogy Atkinson hozza a poszt-Bean gumipofát, ami örök darab, a Victoria and Albert Museumban a helye, de akár el is vihetné a filmet, ha nem lenne minden szinten szinte minden kemény munkával ellazsálva. Az már a vég kezdete, ha miniszterelnökként Emma Thompson is csak a bérnevetőket képes megnevettetni, míg a testi épségre veszélyes atkinsoni elhasalások inkább aggodalomra, mintsem bármi másra adnak okot – most akkor ezért ki kérjen bocsánatot?
Forgalmazza a UIP–Duna Film
