Film

Keresés

Mikrofilm

Aneesh Chaganty thrillere leveti az összes technofób ballasztot, ami az amerikai fősodor az „internetet” magyarázni és ostorozni kívánó suta munkáit jellemezte. A megtévesztően egyszerűnek látszó történetben egy koreai-amerikai özvegy apa (John Cho fegyelmezett és rokonszenves alakításában) eltűnt gimnazista lánya után kezd nyomozni. Informatikai szakemberként ügyesebben mozog az online platformokon, mint egy átlagos szülő, ám őt is sokkolja, hogy a lánya micsoda fragmentált, sokrétű identitást épített a közösségi médiában, ahol előbb osztotta meg az anyja halála felett érzett gyászát vadidegenekkel, mint saját apjával. A néző Daviddel együtt tárja fel a lány „második életét”, miközben egy elmulasztott Facetime-hívás, egy köldöknézős Tumblr-poszt is drámai funkciót kap (ennek csúcspontja a nyitójelenet, az anya elvesztését röpke percekben, tisztán digitális nyomokkal elmesélő, a Disney-féle Fel!-t idéző szekvencia). Chaganty végre a filmnyelvet is a tartalomhoz szabja: gyakran a platformok közti váltások ritmizálják a vágásokat, a feszültség az értesítésekből, azok elmulasztásából, régi üzenetek visszaolvasásából ered. A rendező újratrenírozza a néző tekintetét, hogy másképp olvassa a mindennapi életet bőven és szűretlenül átitató online kommunikáció lenyomatait. A mesterien felépített rejtély eredete és megoldása is az online térből ered, Chaganty tolmácsolásában a technológia végre nem valami sátáni varázslat, hanem az, ami: egy megkerülhetetlen tényező, ami átalakítja a rendőri munkát, a szülő-gyermek viszonyt, a barátságot.

Forgalmazza az Intercom

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?