Kerekes Vica? Elsőre egyértelmű volt!

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 2.

Mikrofilm

Így forog a Hab.

A pusztazámori Öreg Tölgy Kastélyfogadóban a leggyakoribb látvány, hogy az esküvőjükre készülő párok andalognak a fákkal teli parkban, azt tervezgetik, hogy hol lesz a szertartás, és hol fognak ülni a vendégek, amikor majd összeházasodnak. Az idei nyár közepén azonban egészen mást láthatott, aki errefelé járt: nehéz lett volna olyan sarkot találni, ahol nincs legalább egy kamera, és a legkevésbé az volt meglepő, ha valaki belefutott Szikszai Rémuszba vagy éppen Kerekes Vicába.

false

 

Fotó: Hab

Vígjáték, de az elegáns fajtából

Itt, Budapesttől úgy huszonöt percnyi autóútra forog ugyanis az új magyar film, a Hab, amely az alkotók elmondása szerint vígjáték lesz, igaz, nem abból a térdcsapkodós fajtából, melyről úgy jön ki az ember, hogy már el is felejti. Lakos Nóra rendező ezt úgy fogalmazza meg, hogy a film humora kicsit franciás, elegáns. „Az első pillanattól kezdve fontos volt, hogy vizuálisan egyedi és igényes vígjátékot alkossunk, amely távol van a reklámos, amerikai mintára készülő komédiák stílusától” – magyarázza a rendező. A Hab egy fiatal lányról szól, aki szerelmi csalódása után cukrászdát nyit, és különleges sütemények készítésébe temeti a bánatát: a filmtörténet reménytelen szerelmeseiről elnevezett édességeket kínál a betérőknek. Mivel azonban a cukrászda üzemeltetésére nincs elég pénz, elindul egy pályázaton, mellyel harmincmilliót lehet szerezni, de kiderül, hogy ezen csak házaspárok vehetnek részt. Így a cukrászlány kreál magának egy családot, és a valódi házasokhoz hasonlóan megpróbálja megszerezni a pénzt.

false

 

Fotó: Hab

Bár a történet alapja nem egy high concept, mégis aktuális kérdéssel foglalkozik, a harmincas generáció elköteleződéssel és családalapítással kapcsolatos félelmeit viszi vászonra Lakos. „Ebben a történetben senki sincs a helyén, a szerepcsere nemcsak a tettetett családból fakad, hanem abból, hogy a 11 éves főszereplőnk gyakorlatilag egy nagypapalélekkel bír, míg a felnőttek kamaszéletet élnek. A történet végére az a feladat, hogy a felnőttek merjenek felnőni és a gyerekek gyerekké válni” – mondja a rendező, aki a 2000-es évek második felében több kisjátékfilmet (Edina, Egy napra visszamennék, Nagyanyám köldöke, Otthon, Külön matek), Magyar bajusz címmel dokumentumfilmet is készített, legutóbb pedig a Tóth János című sorozat vezetőrendezője volt. A forgatókönyvet pedig Fekete Fruzsina írta, aki a cselekményt a saját élettörténetét alapul véve álmodta meg.

A helyszínben van némi dekadencia

A stáb több hónapig kereste a fő helyszínt, ahol a film kétharmada játszódik, és ahová azok a párok érkeznek, akik a harmincmilliós díjra pályáznak. Amikor Szurdi Judit látványtervezővel és a rendezővel bejárjuk a parkot, az is elhangzik, hogy ebben a helyszínben egyszerre van meg a dekadencia és a finom elegancia. Való igaz, hogy a park tava mellett egy gloriettet találunk, míg nem messze ettől már ott egy kis fészer, ahová csak épphogy befért a stáb. Forgatni viszont nem volt valami könnyű ezen a helyen: ugyanis a díszleteket hetente vissza kellett rendezni, mert a kastélypark eredeti funkcióját sem vesztette el, szombatonként a forgatás közben is esküvőket tartottak itt.

false

 

Fotó: Hab

Kerekes Vica? Elsőre egyértelmű volt!

Lakos Nóra szerint ha valami, az számára az első pillanattól fogva egyértelmű volt, hogy Kerekes Vicát szeretné felkérni főszereplőnek. Persze, castingon neki is részt kellett vennie, de a rendező már itt érezte, hogy megtalálta a Hab cukrászlányát. Lakosnak nem titkolt célja, hogy Kerekes Vicát visszahozza a magyar filmgyártásba, mert a színésznő az elmúlt években inkább a szlovák és cseh mozi sztárjaként volt ismert. Itthon sokan szexszimbólumként gondolnak rá, ezt a képet is szeretné árnyalni Lakos, igaz, fürdőruhás, víz alatt csókolós jelenet azért lesz a filmben. Lakos azt mondja, „a színésznő egy különleges mesefigura, aki mind drámai, mind humoros jelenetekben csodálatosan működik”.

false

 

Fotó: Hab

Kicsit hasonló elgondolás mentén történt a férfi főszereplő kiválasztása is. Mátray László játssza a cukrászlány párját, és bár a korábban Sepsiszentgyörgyön dolgozó színész ma a Nemzeti Színházban főszerepeket játszik, a vásznon alig lehetett eddig látni, egyedül a két évvel ezelőtti Kojotban tűnt fel, ahol díjat is nyert alakításáért. Lakos Nóra szerint „nagyon nehéz volt megtalálni a férfi főszereplőt, aki egyszerre tud férfias, humoros és játékos is lenni. Nem kisfiú, de nem is egy pocakos apuka, és ebből kevés van a harmincas korosztályban” – mondja a rendező, aki szerint Kerekes és Mátray nagyon jól működik együtt a vásznon.

A pszichológus és a Los Angeles-i álompár

A kooperáció pedig kifejezetten fontos volt a casting során, mert a film jelentős részében a milliókra hajtó párok együtt mozognak a vásznon, ezért nem volt mindegy, mennyire van meg a színészek között az összhang. Zsigmond Emőke és Bányai Miklós között a rendező szerint például nagyon is megvolt, szerinte olyanok lesznek ők a filmben, mintha Los Angelesből lépett volna elénk egy álompár. Bányai esetében ez nem is túlzás, ő jelenleg is kétlaki életet él: az év egyik felében Los Angelesben dolgozik, a másikban viszont Budapesten. A filmben az Örkény Színházban játszó Zsigmond Emőkével ők alakítják a bosszantóan tökéletes párt a főszereplőnk szemszögéből, bár Bányai szerint a látszat ebben az esetben is csal. Mindketten azt mondják, hogy a díszleteknek és a fényképezésnek fontos szerep jut a filmben, Bányainak például a Wes Anderson-filmek képi világa is beugrott a forgatás közben.

false

 

Fotó: Hab

„Dani nagyon jól fényképez” – ezt már Szikszai Rémusz mondja, és Bálint Dánielre, a film operatőrére utal, majd azt is hozzáteszi, hogy a képi világ szerinte sokat hozzá fog tenni a Habhoz. Szikszai figurája némileg kilóg a sorból, ő játssza ugyanis a pszichológust, aki a párokat fogja elemezni a táborban. „Bizonyos értelemben én vagyok a negatív szereplő, aki viszi előre a cselekményt, de persze ez így nem igaz, mert nem vagyok szemét, csak meglátom a párokban, amit egy pszichológus meglát” – mondja Szikszai, akinek jól jött a nyári forgatás, és hogy előre tudta, mikor lesznek a jelenetei, mert így össze tudta ezt egyeztetni a színházi munkáival. „Ez nem egy gatyaletolós komédia, inkább reális helyzeteken alapuló helyzetkomikum van a filmben” – mondja a Habról Szikszai.

Hogy a Habban nagy szerepe lesz a helyzetkomikumnak, azt Pálfi Kata is megerősíti, aki Elek Ferenccel fog majd együtt mozogni a vásznon, az ő párját alakítja a filmben. A párosításnak Pálfi kifejezetten örült, mert Elekkel már korábban is dolgoztak együtt, filmben és színházban is. „Én ’96 óta ismerem őt, mert a színművészetin kettővel felettem járt, gyakorlatilag egy emeleten volt az osztálytermünk, gyakran jártak át hozzánk díszleteket elrekvirálni a vizsgaelőadásaikhoz” – meséli Pálfi, aki szerepe szerint élősködik a családján. „Egy kontrollmániás nőről van szó, de próbálom úgy megjeleníteni, hogy azért szerethető legyen” – mondja a színésznő.

A filmet, amit a tervek szerint 2019 őszétől nézhetünk a mozikban, 286 millióval támogatta a Filmalap.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.