Készül Tarantino új filmje, csöpögnek lassacskán az információk is

  • - gm -
  • 2018. április 24.

Mikrofilm

Annyit elárulunk: Hollywoodban játszódik.

Bár továbbra is keveset tudni róla, valószínűleg Quentin Tarantino új filmje a jövő év egyik legjobban várt alkotása. Nemcsak azért, mert a rendező 2015 óta (akkor került mozikba az Aljas nyolcas) nem jelentkezett új filmmel, hanem mert a Once Upon a Time in Hollywood olyan témáról szól, amelyet a történelmi hűséggel nem sokat foglalkozó, a miliőteremtésben viszont járatos Tarantino minden bizonnyal remekül meg tud fogni. Most ráadásul újabb információkat tudhattunk meg a projektről.

Nemrégiben Tarantino és film egyik főszereplője, Leonardo DiCaprio a Las Vegas-i CinemaConon beszéltek a készülő moziról, és az elhangzottak alapján csak még jobban várjuk a Ponyvaregény rendezőjének új filmjét. Tarantino szerint a Once Upon a Time in Hollywood áll majd a legközelebb a Ponyvaregényhez, és az ellenkultúra, illetve a hippiforradalom idején játszódik. Hogy még inkább felcsigázza a rajongókat, a rendező hozzátette, hogy utcáról utcára, háztömbről háztömbre átalakítják a mai Los Angelest az 1969-es év Hollywoodjává. DiCaprio pedig azzal egészítette ki mindezeket, hogy a Tarantino által jegyzett forgatókönyv csodálatos, az egyik legjobb, amit valaha olvasott.

A film az 1960-as évek Hollywoodjában játszódik, ahol a tavaly elhunyt Charles Manson szektája is elkövette rémtetteit. Manson követői 1969-ben gyilkolták meg Roman Polanski terhes feleségét, Sharon Tate-et, mindezt azok után, hogy éveken keresztül éltek együtt a szektavezérrel. Noha Tarantino filmje az események idején játszódik, elsősorban nem a Manson által kitervelt gyilkosságokról fog szólni, hanem a korabeli Hollywoodról.

Miután Tarantino érthető okokból otthagyta a szexuális zaklató Harvey Weinstein cégét, a The Weinstein Companyt (a rendező Weinstein barátja volt, és elárulta, hogy tudott a producer zaklatásairól, de nem tett semmit, így szerinte ezt a szégyent soha nem tudja lemosni magáról), a készülő film forgalmazási jogait a Sony szerezte meg. A magyarországi bemutató időpontjáról egyelőre nincs hír, azt azonban már lehet tudni, hogy az amerikai mozikban 2019. augusztus 9-én mutatják be a Once Upon a Time in Hollywoodot.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.