Két magyar film is versenyben lesz az idei Berlinalén

  • narancs.hu
  • 2021. február 11.

Mikrofilm

A Természetes fény és a Rengeteg – Mindenhol látlak is bekerült a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.

A Nemzeti Filmintézet tette közzé csütörtökön, hogy két magyar rendező, Nagy Dénes és Fliegauf Bence filmje is versenyre kel a berlini Arany Medvéért. Mint írják, legutóbb 2017-ben, a Testről és lélekről szerepelt magyar filmként a világ egyik legrangosabb fesztiváljának számító Berlinálé versenyprogramjában. Akkor Enyedi Ildikó rendezése elhozta a legjobb filmnek járó fődíjat, az Arany Medvét. Arra ugyanakkor nem volt még példa, hogy két magyar alkotás világpremierjére is a versenyprogramban kerüljön sor.

Az NFI támogatásával, magyar-lett-francia-német koprodukcióban Závada Pál azonos című regénye alapján készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállt vidékein játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István, egy magyar földműves, szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.  

Závada Pál regényéről – amely a Minimum tizenegyes! kritikuslistán is az élen végzett - a Magyar Narancsban olvashattak korábban alapos kritikát, illetve interjút is a szerzővel.

Nagy Dénes, akinek a Természetes fény az első nagyjátékfilmje, ezúttal is együtt dolgozott állandó alkotótársával, Dobos Tamás operatőrrel (Apaföld, Genezis, Fűzfa), illetve Ágh Márton (Tegnap, Drakulics elvtárs, Szelíd teremtés – A Frankenstein terv) látvány- és jelmeztervezővel, akik a produkció nagyszabású és hiteles képi világának megteremtéséért feleltek, míg történész szakértőként Ungváry Krisztián működött közre. A forgatás 2019 őszén volt részben Magyarországon és Lettország Oroszországgal határos keleti tájain.

Carlo Chatrian, a Berlinale művészeti igazgatója Fliegauf Bence munkájáról kiemelte, hogy előzményfilmje, a Rengeteg a legnagyobb felfedezések egyike volt a 2004-es Berlinale Forum nevű szekciójában, és a rendező csaknem két évtized után egy még inkább lenyűgöző folytatással tér vissza.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.