Kevin nélkül reszketnek a betörők az új előzetesben

  • narancs.hu
  • 2021. október 13.

Mikrofilm

A remake igyekszik hű maradni az eredetihez.

Lassan könnyebb összeszedni azokat a filmeket, amelyekből nem készül remake vagy sorozat. Épp ezért valószínűleg senkit nem ért meglepetésként, hogy minden idők egyik legnagyobb karácsonyi filmklasszikusa, a már így is két teljesen felesleges folytatással rendelkező Reszkessetek, betörők! is ráncfelvarráson esik át.

A hivatalosan Home Sweet Home Alone című "újragondolás" középpontjában egy Kevin-szerű, rosszcsont kisgyerek, Max Mercer (a Jojo nyusziból ismert Archie Yates) áll, akit szülei otthon felejtenek, amikor elutaznak az ünnepekre. A forgatókönyv innentől a jól ismert fordulatokat követi: Max először élvezi az ölébe pottyant szabadságot és igyekszik minden kisgyerek álmát megvalósítva annyi édességet magába tömni, amennyit csak bír. Aztán érkeznek a nem várt betolakodók, a főhős pedig felszívja magát, fegyverkezni kezd és megvédi a családi otthont. A betörők ezúttal a Vizes Banditák helyett egy pár (Rob Delaney és Ellie Kemper), akik egy korábban ellopott örökséget igyekszenek visszaszerezni.

A most megjelent előzetes erős nosztalgiahangulatot áraszt, és annyi máris kiderült, hogy az eredeti film Tom&Jerry-szerű, a valóságtól teljesen elrugaszkodott csihi-puhi poénjai is visszatérnek: a betolakodókat főhősünk billiárdgolyókkal, jégcsapokkal, jeges aszfalttal igyekszik hatástalanítani, melyek közül már egy is tartós károsodást okoz. Egyelőre nem tudni, a napjainkban játszódó remake hogyan orvosolja a modern technika áldásos hatását; vagyis hogy az 1990-es eredetihez képest ma már semmiféle gondot nem jelent egy pillanat alatt elérni valakit, aki a világ másik felén található. Szintén kérdés maradt, valamilyen formában feltűnik-e maga Macaulay Culkin, vagy csak a Buzzt alakító Devin Ratray cameózik majd.

Az új Reszkessetek, betörők! a Magyarországon egyelőre nem fogható Disney+-ra érkezik majd november 12-én.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.