Ki itt a szörnyeteg? – nincs egyetlen válasz a kérdésre ebben a nagyon is emberi japán filmben

Mikrofilm

Koreeda Hirokazu új filmjét egyszerre hasonlítják A vihar kapujábanhoz és a tavalyi Közelhez, a Szörnyeteg ezzel együtt is fordulatos, meglepő és végtelenül emberi film.

Koreeda Hirokazut napjaink egyik leghumanistább rendezőjének tartják: egyszerű, hétköznapi emberekről forgat filmeket, olyanokról, akik valamiért mégis a partvonalon kívülre kerültek. Az irónia vagy az Élősködőkhöz hasonló szatíra nyomai sincsenek meg műveiben, őt inkább az érdekli, hogy a társadalomból, ebből a hatalmas, sokszínű, sok mindent elfedő szövetből hogyan potyoghatnak ki emberek, és miért van az, hogy néhányunknak egyszerűen nem jut hely a másik mellett? A Szörnyeteg egy pontján az egyik tragikus sorsú szereplő meg is kérdezi: boldogság az, amiben nem részesülhet mindenki?

A rendező a 90-es évek óta aktív és olyan korábbi kritikuskedvencek fűződnek a nevéhez, mint az Anyátlanok, vagy A fiam családja – mindkettő versenyzett Cannes-ban is. A világhírnevet azonban a filmfesztiválon Arany Pálmát elnyerő 2018-as Bolti tolvajok hozta el számára, amelyet Oscarra is jelöltek. A sikert követően Koreeda otthagyta szülőföldjét, és készített egy francia-angol nyelvű filmet Catharine Deneuve-vel és Juliette Binoche-sal egy forgatókönyvíróról, aki újra találkozik híres édesanyjával (Az igazság), majd egy koreai drámát egy csecsemőjét elhagyni készülő anyáról (Broker). Egyik sem keltett akkora visszhangot, a rendező tehát visszatért hazájába, hogy elkészítse a Szörnyeteget – amely legalább annyira kapcsolódik eddigi filmjeihez, mint amennyire eltér azoktól.

Az 1995-ös Maborosi óta Koreeda mindig a saját forgatókönyveiből dolgozott, a Szörnyeteg szkriptjét azonban Szakamoto Judzsi jegyzi, akit főleg koreai tévés munkáiról ismernek. Már régóta szerettek volna együtt dolgozni, Koreeda azt nyilatkozta, mindig közel érezte magához az írót, hiszen hasonló témák foglalkoztatják őket, míg Szakamoto egyenesen a világ legjobb forgatókönyvírójának nevezte a rendezőt. Végül Szakamoto kereste fel őt a Bolti tolvajok után a film ötletével. Így, hogy más könyvéből dolgozott, Koreeda munkamódszere is megváltozott: a gyerekszereplőit korábban mondatról mondatra instruálta, ezúttal azonban előre odaadta nekik a teljes forgatókönyvet. Továbbra is előfordult azonban, hogy az utolsó pillanatokban változtatott a szkripten. A forgatókönyv végül díjat nyert Cannes-ban, emellett a film elhozta az LMBT-témájú filmeknek alapított Queer Palmot is.

A film egy iskolás fiúról, Minatóról szól, aki egyszer csak egyre furcsábban kezd viselkedni – az anyja észreveszi ezt és felkeresi a gyerek iskoláját, mert arra gyanakszik, hogy annak tanára, Mr. Hori tehet róla. Kiderül, hogy valóban volt összeütközés tanár és diák között, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: Minatónak és barátjának, Yorinak is van egy titka.

A film Kuroszava A vihar kapujábanjához hasonlóan a nézőpontok folyamatos váltogatásával teremt feszültséget – mindez azonban mit sem érne, ha maguk a karakterek nem lennének önmagában elég érdekesek. Koreeda apró életképekből építi fel a jellemeket, a rá jellemző módon a legtermészetesebb, leghétköznapibb válik a leggyönyörűbbé, vagy épp a legfájdalmasabbá a vásznon.

Egymás után ismerjük meg Minato anyjának szemszögét, aki csak választ akar arra, hogy mi történt a fiával; majd Mr. Horiét, aki csak jót akart, mégis hatalmas bajba keveredett; míg végül maga Minato következik, akinek furcsa barátsága a tavalyi év egyik legjobbját, a Közelt juttathatja eszünkbe – ahhoz a filmhez hasonlóan a Szörnyeteg sem mond ki semmit, inkább csak sejtet, és azzal beszél, hogy bemutatja, mások hogyan reagálnak a két fiú kapcsolatára. Mindegyik fejezet új fényből világítja meg az eseményeket – ezek nem cáfolnak egymásra, hanem folyamatosan új tartalommal gazdagodnak. Mindeközben pedig mi, nézők csak kapkodjuk a fejünket: egy Szörnyeteg című filmben természetesen

árgus szemekkel keressük, ki is a szörnyeteg, vagy hol bújik meg a gonosz – aztán rá kell jönnünk, hogy ahogy a valóságban, úgy itt sem ilyen egyszerű a helyzet.

Nincs könnyen azonosítható jó vagy rossz, pusztán emberek vannak, akik a saját boldogulásukat keresik, de közben nem veszik észre, hogy a másik ugyanígy van ezzel. Mindezt Szakamoto Rjúicsinek, Az utolsó császár Oscar-díjas komponistájának zenéje festi alá, akinek ez volt halála előtt az utolsó munkája.

Koreeda a Szörnyeteggel az igazságra akar rámutatni: arra, hogy nincs egyetlen, mindenek felett álló valóság, a mai, töredezett világunkban ugyanis mindenki csak a sajátját látja. Ha ott is lapul a címbeli szörnyeteg, valahol a szilánkok között kell keresnünk.

Bemutató: 2023. szeptember 14. Forgalmazza a Cirko Film. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.