Ki itt a szörnyeteg? – nincs egyetlen válasz a kérdésre ebben a nagyon is emberi japán filmben

Mikrofilm

Koreeda Hirokazu új filmjét egyszerre hasonlítják A vihar kapujábanhoz és a tavalyi Közelhez, a Szörnyeteg ezzel együtt is fordulatos, meglepő és végtelenül emberi film.

Koreeda Hirokazut napjaink egyik leghumanistább rendezőjének tartják: egyszerű, hétköznapi emberekről forgat filmeket, olyanokról, akik valamiért mégis a partvonalon kívülre kerültek. Az irónia vagy az Élősködőkhöz hasonló szatíra nyomai sincsenek meg műveiben, őt inkább az érdekli, hogy a társadalomból, ebből a hatalmas, sokszínű, sok mindent elfedő szövetből hogyan potyoghatnak ki emberek, és miért van az, hogy néhányunknak egyszerűen nem jut hely a másik mellett? A Szörnyeteg egy pontján az egyik tragikus sorsú szereplő meg is kérdezi: boldogság az, amiben nem részesülhet mindenki?

A rendező a 90-es évek óta aktív és olyan korábbi kritikuskedvencek fűződnek a nevéhez, mint az Anyátlanok, vagy A fiam családja – mindkettő versenyzett Cannes-ban is. A világhírnevet azonban a filmfesztiválon Arany Pálmát elnyerő 2018-as Bolti tolvajok hozta el számára, amelyet Oscarra is jelöltek. A sikert követően Koreeda otthagyta szülőföldjét, és készített egy francia-angol nyelvű filmet Catharine Deneuve-vel és Juliette Binoche-sal egy forgatókönyvíróról, aki újra találkozik híres édesanyjával (Az igazság), majd egy koreai drámát egy csecsemőjét elhagyni készülő anyáról (Broker). Egyik sem keltett akkora visszhangot, a rendező tehát visszatért hazájába, hogy elkészítse a Szörnyeteget – amely legalább annyira kapcsolódik eddigi filmjeihez, mint amennyire eltér azoktól.

Az 1995-ös Maborosi óta Koreeda mindig a saját forgatókönyveiből dolgozott, a Szörnyeteg szkriptjét azonban Szakamoto Judzsi jegyzi, akit főleg koreai tévés munkáiról ismernek. Már régóta szerettek volna együtt dolgozni, Koreeda azt nyilatkozta, mindig közel érezte magához az írót, hiszen hasonló témák foglalkoztatják őket, míg Szakamoto egyenesen a világ legjobb forgatókönyvírójának nevezte a rendezőt. Végül Szakamoto kereste fel őt a Bolti tolvajok után a film ötletével. Így, hogy más könyvéből dolgozott, Koreeda munkamódszere is megváltozott: a gyerekszereplőit korábban mondatról mondatra instruálta, ezúttal azonban előre odaadta nekik a teljes forgatókönyvet. Továbbra is előfordult azonban, hogy az utolsó pillanatokban változtatott a szkripten. A forgatókönyv végül díjat nyert Cannes-ban, emellett a film elhozta az LMBT-témájú filmeknek alapított Queer Palmot is.

A film egy iskolás fiúról, Minatóról szól, aki egyszer csak egyre furcsábban kezd viselkedni – az anyja észreveszi ezt és felkeresi a gyerek iskoláját, mert arra gyanakszik, hogy annak tanára, Mr. Hori tehet róla. Kiderül, hogy valóban volt összeütközés tanár és diák között, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: Minatónak és barátjának, Yorinak is van egy titka.

A film Kuroszava A vihar kapujábanjához hasonlóan a nézőpontok folyamatos váltogatásával teremt feszültséget – mindez azonban mit sem érne, ha maguk a karakterek nem lennének önmagában elég érdekesek. Koreeda apró életképekből építi fel a jellemeket, a rá jellemző módon a legtermészetesebb, leghétköznapibb válik a leggyönyörűbbé, vagy épp a legfájdalmasabbá a vásznon.

Egymás után ismerjük meg Minato anyjának szemszögét, aki csak választ akar arra, hogy mi történt a fiával; majd Mr. Horiét, aki csak jót akart, mégis hatalmas bajba keveredett; míg végül maga Minato következik, akinek furcsa barátsága a tavalyi év egyik legjobbját, a Közelt juttathatja eszünkbe – ahhoz a filmhez hasonlóan a Szörnyeteg sem mond ki semmit, inkább csak sejtet, és azzal beszél, hogy bemutatja, mások hogyan reagálnak a két fiú kapcsolatára. Mindegyik fejezet új fényből világítja meg az eseményeket – ezek nem cáfolnak egymásra, hanem folyamatosan új tartalommal gazdagodnak. Mindeközben pedig mi, nézők csak kapkodjuk a fejünket: egy Szörnyeteg című filmben természetesen

árgus szemekkel keressük, ki is a szörnyeteg, vagy hol bújik meg a gonosz – aztán rá kell jönnünk, hogy ahogy a valóságban, úgy itt sem ilyen egyszerű a helyzet.

Nincs könnyen azonosítható jó vagy rossz, pusztán emberek vannak, akik a saját boldogulásukat keresik, de közben nem veszik észre, hogy a másik ugyanígy van ezzel. Mindezt Szakamoto Rjúicsinek, Az utolsó császár Oscar-díjas komponistájának zenéje festi alá, akinek ez volt halála előtt az utolsó munkája.

Koreeda a Szörnyeteggel az igazságra akar rámutatni: arra, hogy nincs egyetlen, mindenek felett álló valóság, a mai, töredezett világunkban ugyanis mindenki csak a sajátját látja. Ha ott is lapul a címbeli szörnyeteg, valahol a szilánkok között kell keresnünk.

Bemutató: 2023. szeptember 14. Forgalmazza a Cirko Film. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.