Ki itt a szörnyeteg? – nincs egyetlen válasz a kérdésre ebben a nagyon is emberi japán filmben

Mikrofilm

Koreeda Hirokazu új filmjét egyszerre hasonlítják A vihar kapujábanhoz és a tavalyi Közelhez, a Szörnyeteg ezzel együtt is fordulatos, meglepő és végtelenül emberi film.

Koreeda Hirokazut napjaink egyik leghumanistább rendezőjének tartják: egyszerű, hétköznapi emberekről forgat filmeket, olyanokról, akik valamiért mégis a partvonalon kívülre kerültek. Az irónia vagy az Élősködőkhöz hasonló szatíra nyomai sincsenek meg műveiben, őt inkább az érdekli, hogy a társadalomból, ebből a hatalmas, sokszínű, sok mindent elfedő szövetből hogyan potyoghatnak ki emberek, és miért van az, hogy néhányunknak egyszerűen nem jut hely a másik mellett? A Szörnyeteg egy pontján az egyik tragikus sorsú szereplő meg is kérdezi: boldogság az, amiben nem részesülhet mindenki?

A rendező a 90-es évek óta aktív és olyan korábbi kritikuskedvencek fűződnek a nevéhez, mint az Anyátlanok, vagy A fiam családja – mindkettő versenyzett Cannes-ban is. A világhírnevet azonban a filmfesztiválon Arany Pálmát elnyerő 2018-as Bolti tolvajok hozta el számára, amelyet Oscarra is jelöltek. A sikert követően Koreeda otthagyta szülőföldjét, és készített egy francia-angol nyelvű filmet Catharine Deneuve-vel és Juliette Binoche-sal egy forgatókönyvíróról, aki újra találkozik híres édesanyjával (Az igazság), majd egy koreai drámát egy csecsemőjét elhagyni készülő anyáról (Broker). Egyik sem keltett akkora visszhangot, a rendező tehát visszatért hazájába, hogy elkészítse a Szörnyeteget – amely legalább annyira kapcsolódik eddigi filmjeihez, mint amennyire eltér azoktól.

Az 1995-ös Maborosi óta Koreeda mindig a saját forgatókönyveiből dolgozott, a Szörnyeteg szkriptjét azonban Szakamoto Judzsi jegyzi, akit főleg koreai tévés munkáiról ismernek. Már régóta szerettek volna együtt dolgozni, Koreeda azt nyilatkozta, mindig közel érezte magához az írót, hiszen hasonló témák foglalkoztatják őket, míg Szakamoto egyenesen a világ legjobb forgatókönyvírójának nevezte a rendezőt. Végül Szakamoto kereste fel őt a Bolti tolvajok után a film ötletével. Így, hogy más könyvéből dolgozott, Koreeda munkamódszere is megváltozott: a gyerekszereplőit korábban mondatról mondatra instruálta, ezúttal azonban előre odaadta nekik a teljes forgatókönyvet. Továbbra is előfordult azonban, hogy az utolsó pillanatokban változtatott a szkripten. A forgatókönyv végül díjat nyert Cannes-ban, emellett a film elhozta az LMBT-témájú filmeknek alapított Queer Palmot is.

A film egy iskolás fiúról, Minatóról szól, aki egyszer csak egyre furcsábban kezd viselkedni – az anyja észreveszi ezt és felkeresi a gyerek iskoláját, mert arra gyanakszik, hogy annak tanára, Mr. Hori tehet róla. Kiderül, hogy valóban volt összeütközés tanár és diák között, de az is nyilvánvalóvá válik, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: Minatónak és barátjának, Yorinak is van egy titka.

A film Kuroszava A vihar kapujábanjához hasonlóan a nézőpontok folyamatos váltogatásával teremt feszültséget – mindez azonban mit sem érne, ha maguk a karakterek nem lennének önmagában elég érdekesek. Koreeda apró életképekből építi fel a jellemeket, a rá jellemző módon a legtermészetesebb, leghétköznapibb válik a leggyönyörűbbé, vagy épp a legfájdalmasabbá a vásznon.

Egymás után ismerjük meg Minato anyjának szemszögét, aki csak választ akar arra, hogy mi történt a fiával; majd Mr. Horiét, aki csak jót akart, mégis hatalmas bajba keveredett; míg végül maga Minato következik, akinek furcsa barátsága a tavalyi év egyik legjobbját, a Közelt juttathatja eszünkbe – ahhoz a filmhez hasonlóan a Szörnyeteg sem mond ki semmit, inkább csak sejtet, és azzal beszél, hogy bemutatja, mások hogyan reagálnak a két fiú kapcsolatára. Mindegyik fejezet új fényből világítja meg az eseményeket – ezek nem cáfolnak egymásra, hanem folyamatosan új tartalommal gazdagodnak. Mindeközben pedig mi, nézők csak kapkodjuk a fejünket: egy Szörnyeteg című filmben természetesen

árgus szemekkel keressük, ki is a szörnyeteg, vagy hol bújik meg a gonosz – aztán rá kell jönnünk, hogy ahogy a valóságban, úgy itt sem ilyen egyszerű a helyzet.

Nincs könnyen azonosítható jó vagy rossz, pusztán emberek vannak, akik a saját boldogulásukat keresik, de közben nem veszik észre, hogy a másik ugyanígy van ezzel. Mindezt Szakamoto Rjúicsinek, Az utolsó császár Oscar-díjas komponistájának zenéje festi alá, akinek ez volt halála előtt az utolsó munkája.

Koreeda a Szörnyeteggel az igazságra akar rámutatni: arra, hogy nincs egyetlen, mindenek felett álló valóság, a mai, töredezett világunkban ugyanis mindenki csak a sajátját látja. Ha ott is lapul a címbeli szörnyeteg, valahol a szilánkok között kell keresnünk.

Bemutató: 2023. szeptember 14. Forgalmazza a Cirko Film. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.