Koreaiak készítették el az elmúlt évek legerősebb zombifilmjét

  • Gera Márton
  • 2018. március 1.

Mikrofilm

A világnak azon a felén régóta tudják: nem a zombik az igazán veszélyesek.

Az értelmes, netán elgondolkodtató zombifilm ritka madár. Sokkal ritkább, mint a zombipornó (ami például Marc Forsternek nagyon ment), az indokolatlanul hosszúra nyújtott zombis sorozat vagy csak a szimpla zombulás. Ám amikor a szokásos látványon, a vánszorgó élőhalottakon és a vérrel teli túlélőkön túl valami mást is kap a néző, nos, arról valóban érdemes szót ejteni. A dél-koreaiaknak például sikerült e kisebb csodát létrehozniuk, bár ez sokaknak valószínűleg nem újdonság, elvégre a Vonat Busanba 2016-os film... Még a miskolci CineFesten is levetítették, ám hazai forgalmazást csak most kapott. De legalább kapott, így még többen láthatják, hogy a világnak azon a felén tökéletesen tisztában vannak azzal, hogyan is kell összerakni egy pompás (!!!) zombifilmet.

#1 Teaser: VONAT BUSANBA - ZOMBI EXPRESSZ - (18) - Márciustól a mozikban!

Vonat Busanba - A zombiexpressz színes, feliratos dél-koreai akció-horror-dráma, 118 perc, 2016 Az elfoglalt befektetési tanácsadó, Seok-Woo elhatározza, hogy születésnapi ajándék gyanánt elviszi elhidegült kislányát a volt feleségéhez Busanba. Már a vonaton ülnek, amikor az utaskísérő mögött felugrik egy menekülő, sebesült nő, aki nem sokkal később szörnyű kínok között meghal - ám néhány pillanattal később vérszomjas szörnyetegként tér magához, és őrjöngve ugrik rá a neki segíteni próbáló másik utaskísérőre.

Persze, Sang-ho Yeon is hozott alapanyagból dolgozik: zombijai majdnem úgy néznek ki, mint a The Walking Dead címszereplői, aki pedig nem fertőződött meg, elmondhatatlanul fél – a film minden jelenete azt üzeni, hogy senki sincs biztonságban. Csakhogy ez most nem mellébeszélés, elvégre a busani/puszani vonat utasai tényleg szar helyzetben vannak, mivel feljutott az expresszre egy fertőzött, és ahogy az lenni szokott, szinte rögtön elkezdi szedni áldozatait. Aggódik is a néző, ha egy zombi már a huszadik percben lecsap, mi marad a hátralévő másfél órára, de ezzel Sang-ho Yeon is számolt. A Vonat Busanba egyfelől ugyanis már-már szolgaian követi a zombifilmek receptjét (egyre kevesebben maradnak életben, egyre több zombi lesz, de némi rafinériával túl lehet élni), de közben új vizekre evez, és a zombikat csupán háttérként kezdi el használni. Hiszen mi lehet annál izgalmasabb, mint hogy a közelgő vész teljesen kicsinálja az embert, egymás ellen fordítja a családtagokat, és úgy őrül meg majdnem mindenki, mintha ő maga lenne zombi?

via GIPHY

Ott állnak ezek az életükért küzdő emberek a vonaton, és egy idő után már nem is az foglalkoztat minket, hogy előjön-e az újabb zombi a vécéből, hanem az, hogy ki lesz, aki szemét módon viselkedik. És elfogadható-e, ha kizárják a többiket a kocsikból, mert ők talán fertőzöttek? Tudunk-e szurkolni valakinek, aki csak a saját életét akarja menteni? Csupa olyan kérdés, ami alapesetben elő sem kerül egy zombifilmben. De a Vonat Busanba pont attól üdítően jó, hogy mer más lenni. Ez azt is jelenti, hogy nem a szokásos dramaturgiával van dolgunk, nem kapunk egzakt válaszokat arra, miért lepte el hirtelen milliónyi zombi Dél-Koreát, elvégre ez másodlagos kérdés, és kicsit sem befolyásolná azt, hogy mi történik a vonaton menekülőkkel. Ha valami, akkor a helyenként túltolt érzelgősség lehet inkább zavaró, de ez alighanem a dél-koreai mozira egyébként is jellemző.

Vonat Busanba – Zombi expressz. Dél-koreai horror, 118 perc, 2016. Forgalmazza a Pannonia Entertainment. A filmet limitált vetítéssorozatban vetítik a magyar mozik.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.