Koreaiak készítették el az elmúlt évek legerősebb zombifilmjét

  • Gera Márton
  • 2018. március 1.

Mikrofilm

A világnak azon a felén régóta tudják: nem a zombik az igazán veszélyesek.

Az értelmes, netán elgondolkodtató zombifilm ritka madár. Sokkal ritkább, mint a zombipornó (ami például Marc Forsternek nagyon ment), az indokolatlanul hosszúra nyújtott zombis sorozat vagy csak a szimpla zombulás. Ám amikor a szokásos látványon, a vánszorgó élőhalottakon és a vérrel teli túlélőkön túl valami mást is kap a néző, nos, arról valóban érdemes szót ejteni. A dél-koreaiaknak például sikerült e kisebb csodát létrehozniuk, bár ez sokaknak valószínűleg nem újdonság, elvégre a Vonat Busanba 2016-os film... Még a miskolci CineFesten is levetítették, ám hazai forgalmazást csak most kapott. De legalább kapott, így még többen láthatják, hogy a világnak azon a felén tökéletesen tisztában vannak azzal, hogyan is kell összerakni egy pompás (!!!) zombifilmet.

#1 Teaser: VONAT BUSANBA - ZOMBI EXPRESSZ - (18) - Márciustól a mozikban!

Vonat Busanba - A zombiexpressz színes, feliratos dél-koreai akció-horror-dráma, 118 perc, 2016 Az elfoglalt befektetési tanácsadó, Seok-Woo elhatározza, hogy születésnapi ajándék gyanánt elviszi elhidegült kislányát a volt feleségéhez Busanba. Már a vonaton ülnek, amikor az utaskísérő mögött felugrik egy menekülő, sebesült nő, aki nem sokkal később szörnyű kínok között meghal - ám néhány pillanattal később vérszomjas szörnyetegként tér magához, és őrjöngve ugrik rá a neki segíteni próbáló másik utaskísérőre.

Persze, Sang-ho Yeon is hozott alapanyagból dolgozik: zombijai majdnem úgy néznek ki, mint a The Walking Dead címszereplői, aki pedig nem fertőződött meg, elmondhatatlanul fél – a film minden jelenete azt üzeni, hogy senki sincs biztonságban. Csakhogy ez most nem mellébeszélés, elvégre a busani/puszani vonat utasai tényleg szar helyzetben vannak, mivel feljutott az expresszre egy fertőzött, és ahogy az lenni szokott, szinte rögtön elkezdi szedni áldozatait. Aggódik is a néző, ha egy zombi már a huszadik percben lecsap, mi marad a hátralévő másfél órára, de ezzel Sang-ho Yeon is számolt. A Vonat Busanba egyfelől ugyanis már-már szolgaian követi a zombifilmek receptjét (egyre kevesebben maradnak életben, egyre több zombi lesz, de némi rafinériával túl lehet élni), de közben új vizekre evez, és a zombikat csupán háttérként kezdi el használni. Hiszen mi lehet annál izgalmasabb, mint hogy a közelgő vész teljesen kicsinálja az embert, egymás ellen fordítja a családtagokat, és úgy őrül meg majdnem mindenki, mintha ő maga lenne zombi?

via GIPHY

Ott állnak ezek az életükért küzdő emberek a vonaton, és egy idő után már nem is az foglalkoztat minket, hogy előjön-e az újabb zombi a vécéből, hanem az, hogy ki lesz, aki szemét módon viselkedik. És elfogadható-e, ha kizárják a többiket a kocsikból, mert ők talán fertőzöttek? Tudunk-e szurkolni valakinek, aki csak a saját életét akarja menteni? Csupa olyan kérdés, ami alapesetben elő sem kerül egy zombifilmben. De a Vonat Busanba pont attól üdítően jó, hogy mer más lenni. Ez azt is jelenti, hogy nem a szokásos dramaturgiával van dolgunk, nem kapunk egzakt válaszokat arra, miért lepte el hirtelen milliónyi zombi Dél-Koreát, elvégre ez másodlagos kérdés, és kicsit sem befolyásolná azt, hogy mi történik a vonaton menekülőkkel. Ha valami, akkor a helyenként túltolt érzelgősség lehet inkább zavaró, de ez alighanem a dél-koreai mozira egyébként is jellemző.

Vonat Busanba – Zombi expressz. Dél-koreai horror, 118 perc, 2016. Forgalmazza a Pannonia Entertainment. A filmet limitált vetítéssorozatban vetítik a magyar mozik.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

 


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.