Tévésorozat

Lupin

Mikrofilm

George Kay sorozata olyan, mint egy sármos hagyma.

Már a felső rétege is érdemes a figyelmünkre (elegáns, stílusos heist­történet), de ahogy haladunk a kurta, ötrészes évadban, úgy mélyül és gazdagodik a cselekmény anélkül, hogy a könnyed struktúra elnehezülne és feleslegesen komorrá válna. A sorozat úgy idézi meg a francia ponyvairodalom kincsét, Maurice Leblanc Arsène Lupin-történeteit, hogy elengedi a frakkos-cilinderes korhűséget, és inkább napjainkhoz igazítja a mestertolvaj kalandjait. Lupin itt mítosz és inspiráció, aki képes arra, hogy generációkon és kultúrákon átívelve erőt és vigaszt adjon az arra fogékony fiataloknak.

Lupin modern megtestesítője és lelkes rajongója Assane Diop (Omar Sy), egy szenegáli bevándorló fia, aki kisfiúként veszíti el művelt és becsületes apját egy gazdag család árulása nyomán. Omar Sy a tőle megszokott meleg életörömmel és karizmával jeleníti meg Assane-t, aki leleményességét és az őt vonakodva fogadó francia társadalom rasszizmusát használva válik sikeres mestertolvajjá. Megállja a helyét egy gazdag, fehér gyerekek uralta elitiskolában, falja a francia kultúrát, ugyanakkor szenegáli háttere a társadalom informális, marginalizált rétegeibe is bejárást biztosít neki. A könnyed eleganciával felépített forgatókönyv azonban nem engedi, hogy a súlyosabb témák eluralják a történetet – végig inkább a humor és a kesernyés irónia dominál. A sorozat nem is tagadja, hogy át fog verni minket, de mi persze szeretni fogjuk. Olyan, mintha egy ügyes bűvészmutatványt néznénk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk