Meghalt John Singleton, az első afroamerikai, akit legjobb rendezői Oscarra jelöltek

  • narancs.hu
  • 2019. április 30.

Mikrofilm

Az amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer 51 éves volt.

Leginkább a Fekete vidékről, eredeti címén a Boyz n the Hoodról volt ismert.

Az 1991-es filmet 24 évesen rendezte, ezért jelölték legjobb rendezői Oscar-díjra is — első afroamerikaiként és a valaha jelölt legfiatalabb rendezőként.

false

A Los Angeles-ben játszódó nyers szociodráma kritikai és üzleti siker lett, 2002-ben a National Film Register kulturálisan jelentős és az utókornak megőrzendő alkotásnak titulálta.

Azóta 8 filmet rendezett, többek között olyanokat, mint a Hazug igazság, a Megoldatlan egyenletek vagy a Rosewood.

Ő volt a producere a Snowfall című bűnügyi sorozatnak.

Április 17-én került kórházba sztrókkal, április 25-ére már kómában volt.

Hétfőn a család közlése szerint Singletont lekapcsolták a lélegeztetőgépekről.

„Nincsenek szavak a szomorúságomra, elvesztettem a testvéremet, barátomat és mentoromat, aki mindig szerette megjeleníti a világban a feketék tapasztalatát“ — mondta a Fekete vidékben is játszó Ice Cube a halálhír után Twitteren.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.