Megnéztük a Verzión a Fanni kertjét

  • - barotányi -
  • 2023. november 24.

Mikrofilm

Két, a közösségből kiszakadt ember sorsát követi ez a különleges hangulatú film.

Újpest határában rejtőzött egy kunyhó, amelyben két, a társadalomból kitaszított/kivonult ember élte közös életét: Fanni, a családjából is kiközösített, intézetből ki-be járó transz tinédzser és Laci, az egykori gyári munkás. Afféle szabálytalan családként együtt harcoltak a sanyarú körülményekkel és próbáltak megbirkózni gondjaikkal. Somogyvári Gergő különleges hangulatú, összességében négy és fél évig készült filmje egyszerre szól a felnőtté válásról, az emberi kapcsolatok fontosságáról és az elfogadásról, ami sosem jön magától. Azt is lehetne hinni, hogy csupán a filmkészítők morbid ötlete volt, hogy egy filmbe pakolják ezt a két embert, de valójában teljesen véletlenül akadtak a jól megépített városszéli kalyibára, ahol már jó ideje együtt éltek.

Annyi biztos, hogy kettejük élete tálcán kínálja a témákat – a film egyszerre szól a munkaerőpiacról önhibájukon kívül kikerültek, vagy előítéletek miatt bekerülni sem tudók sorsáról, de arról is, hogy az ellátórendszer, a hatóságok, de társadalom, sőt, saját családjuk sem tud mit kezdeni Fanni és sorstársai létével. A két embert paradox módon teljes inkompatibilitásuk köti össze: a még mindig ügyes kezű, sűrűn és cifrán szitkozódó Laci valójában kevés hasznát veszi Fanninak, aki viszont be tudja hozni a virtuális külvilágot folyton alakuló viskójukba. A film egyikük számára látszólagos hepiendbe torkollik (Fanni társra talál és befogadják), míg Lacit elviszi a halálos kór, közös otthonuk pedig a markolókanál alatt végzi – de tudjuk jól, hogy ez a történet nem érhet véget ennyivel.  

 
Fanni kertje

Vetítik: 24-én, 20.00, Corvin – Kabos; 29-én, 16.00, Toldi Nagyterem

A Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadása öt oldalas mellékletben foglalkozik a Verzió Filmfesztivállal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.