Megnéztük a Verzión a Fanni kertjét

  • - barotányi -
  • 2023. november 24.

Mikrofilm

Két, a közösségből kiszakadt ember sorsát követi ez a különleges hangulatú film.

Újpest határában rejtőzött egy kunyhó, amelyben két, a társadalomból kitaszított/kivonult ember élte közös életét: Fanni, a családjából is kiközösített, intézetből ki-be járó transz tinédzser és Laci, az egykori gyári munkás. Afféle szabálytalan családként együtt harcoltak a sanyarú körülményekkel és próbáltak megbirkózni gondjaikkal. Somogyvári Gergő különleges hangulatú, összességében négy és fél évig készült filmje egyszerre szól a felnőtté válásról, az emberi kapcsolatok fontosságáról és az elfogadásról, ami sosem jön magától. Azt is lehetne hinni, hogy csupán a filmkészítők morbid ötlete volt, hogy egy filmbe pakolják ezt a két embert, de valójában teljesen véletlenül akadtak a jól megépített városszéli kalyibára, ahol már jó ideje együtt éltek.

Annyi biztos, hogy kettejük élete tálcán kínálja a témákat – a film egyszerre szól a munkaerőpiacról önhibájukon kívül kikerültek, vagy előítéletek miatt bekerülni sem tudók sorsáról, de arról is, hogy az ellátórendszer, a hatóságok, de társadalom, sőt, saját családjuk sem tud mit kezdeni Fanni és sorstársai létével. A két embert paradox módon teljes inkompatibilitásuk köti össze: a még mindig ügyes kezű, sűrűn és cifrán szitkozódó Laci valójában kevés hasznát veszi Fanninak, aki viszont be tudja hozni a virtuális külvilágot folyton alakuló viskójukba. A film egyikük számára látszólagos hepiendbe torkollik (Fanni társra talál és befogadják), míg Lacit elviszi a halálos kór, közös otthonuk pedig a markolókanál alatt végzi – de tudjuk jól, hogy ez a történet nem érhet véget ennyivel.  

 
Fanni kertje

Vetítik: 24-én, 20.00, Corvin – Kabos; 29-én, 16.00, Toldi Nagyterem

A Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadása öt oldalas mellékletben foglalkozik a Verzió Filmfesztivállal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.