Megnéztük a Verzión a Fanni kertjét

  • - barotányi -
  • 2023. november 24.

Mikrofilm

Két, a közösségből kiszakadt ember sorsát követi ez a különleges hangulatú film.

Újpest határában rejtőzött egy kunyhó, amelyben két, a társadalomból kitaszított/kivonult ember élte közös életét: Fanni, a családjából is kiközösített, intézetből ki-be járó transz tinédzser és Laci, az egykori gyári munkás. Afféle szabálytalan családként együtt harcoltak a sanyarú körülményekkel és próbáltak megbirkózni gondjaikkal. Somogyvári Gergő különleges hangulatú, összességében négy és fél évig készült filmje egyszerre szól a felnőtté válásról, az emberi kapcsolatok fontosságáról és az elfogadásról, ami sosem jön magától. Azt is lehetne hinni, hogy csupán a filmkészítők morbid ötlete volt, hogy egy filmbe pakolják ezt a két embert, de valójában teljesen véletlenül akadtak a jól megépített városszéli kalyibára, ahol már jó ideje együtt éltek.

Annyi biztos, hogy kettejük élete tálcán kínálja a témákat – a film egyszerre szól a munkaerőpiacról önhibájukon kívül kikerültek, vagy előítéletek miatt bekerülni sem tudók sorsáról, de arról is, hogy az ellátórendszer, a hatóságok, de társadalom, sőt, saját családjuk sem tud mit kezdeni Fanni és sorstársai létével. A két embert paradox módon teljes inkompatibilitásuk köti össze: a még mindig ügyes kezű, sűrűn és cifrán szitkozódó Laci valójában kevés hasznát veszi Fanninak, aki viszont be tudja hozni a virtuális külvilágot folyton alakuló viskójukba. A film egyikük számára látszólagos hepiendbe torkollik (Fanni társra talál és befogadják), míg Lacit elviszi a halálos kór, közös otthonuk pedig a markolókanál alatt végzi – de tudjuk jól, hogy ez a történet nem érhet véget ennyivel.  

 
Fanni kertje

Vetítik: 24-én, 20.00, Corvin – Kabos; 29-én, 16.00, Toldi Nagyterem

A Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadása öt oldalas mellékletben foglalkozik a Verzió Filmfesztivállal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.