Megreformálta az Akadémia az Oscar-kampányolás szabályait

  • narancs.hu
  • 2023. május 2.

Mikrofilm

Nincs több szenvtelen lobbi, promóciós vetítés vagy álságos panelbeszélgetés.

Az idei Oscar egyik legnagyobb meglepetése Andrea Riseborough jelölése volt a legjobb női főszereplők között. Filmje, a To Lestlie egy mindössze egymillió dollárból készült független mozi volt, amit ugyan szerettek a kritikusok, de nem kápráztatta el közönségét. Sőt, igazából alig lehetett hallani róla – egészen az Oscar-kampányig. Ekkor hirtelen Charlize Therontól kezdve Gwyneth Paltrow-ig színészek sora állt ki Riseborough alakítását méltatva; a Twitter és a Facebook megtelt a To Leslie-t promózó sztárokkal. A trükk pedig bejött. A film méregdrága kampány, hatalmas plakátok és drága fogadások nélkül jutott Oscar-jelöléshez, többek között olyanokat beelőzve, mint Viola Davis (The Woman King – A harcos) vagy Danielle Deadwyler (Till – Igazságot a fiamnak). Az Oscar a felháborodás hatására vizsgálatot rendelt el, de ahogy az várható volt, nem vették el a jelölést Riseborough-tól – a botrányról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A díjat odaítélő Akadémia azonban nem hagyta annyiban a dolgot: szabályváltoztatást jelentettek be, ami már a következő évi ceremóniát is érinti. Ugyan a korábbi vizsgálatban úgy ítélték meg, a To Leslie online kampánya nem sértette meg irányelveiket, most kicsit szorítottak a gyeplőn:

a most bevezetett változások szerint az Akadémia szavazói ezentúl nem lobbizhatnak bizonyos filmek vagy alakítások mellett, vagy agitálhatják szavazásra a többi tagot.

A lényeg a lobbizás mértékén van: az Akadémia szabályai szerint az már normát sért, ha valaki azt írja mondjuk Twitteren, hogy „Szavazz erre a filmre!” – épp ezért a kampányok egyik bevett fordulata a „For your consideration”-szöveg, melynek jelentése a sokkal finomabb „Figyelmébe ajánljuk”.

Szintén vitákat váltott ki a To Leslie esetében, hogy a hírességek promóciós vetítéseket rendeztek a filmnek. Most ennek a gyakorlatnak is igyekszik gátat szabni az Akadémia: ezentúl Gwyneth Paltrow is maximum négy ilyen vetítést rendezhet a jelölés kihirdetése előtt egy mozinak, utána pedig egyet sem. Ezeket a For Your Consideration (FYC)-vetítéseket pedig nem fizetheti egy harmadik fél, szponzor vagy márka. Kibúvót jelenthetnek a szabályok alól a privát események: azaz Paltrow nyugodtan rendezhet vetítést egy filmnek, ha azt nem az Akadémia levelezőlistáján hirdeti meg, és nem egy stúdió vagy cég, hanem ő maga állja a cechet. A kérdezz-felelek-eseményeket (Q&A) és panelbeszélgetéseket is megreformálták, ezek ugyanis szintén bevett kampányelemeknek számítanak: az Akadémia tagjai nem szervezhetnek ilyet vagy vehetnek részt ezek lebonyolításában.

A díjátadók előtt a tengerentúlon bevett fogás a névtelen akadémiai szavazók megkérdezése: ezekben a cikkekben a meg nem nevezett szavazók őszintén és kendőzetlenül beszélnek arról, melyik jelöltet látták és melyiket nem, kire szavaznak és ki az, aki szerintük a jelölést sem érdemelte meg. A Variety-től kezdve az Indiewire-ön át a GoldDerbyig többen közöltek ilyen cikket az idén, de könnyen lehet, hogy ez a tradíció is megszűnik: az Akadémia ugyanis ezentúl megtiltja a tagjainak, hogy beszámoljanak szavazási preferenciáikról, akár anonim módon is. Az persze más kérdés, mindezt hányan fogják be is tartani.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.