Két évre vagyunk az AI-generálta filmektől a Bosszúállók-rendező szerint

  • narancs.hu
  • 2023. április 28.

Mikrofilm

Joe Russo szerint ez nem rémisztő, inkább izgalmas dolog, és az egész filmkészítési és filmnézési kultúrát is megváltoztathatja.

A Bosszúállók: Végjátékkal és Végtelen háborúval bevételi rekordokat döntögető Russo-testvérpártól nem állnak távol a hangzatos kijelentések: nemrég például azt nyilatkozták, moziba járni ma már egy elitista dolognak számít. Egyikük, Joe Russo pedig nemrég azzal borzolta a kedélyeket, hogy az AI-ben, azaz mesterséges intelligenciában rejlő filmkészítési lehetőségeket fejtegette.

A Donald Mustard videójáték-készítővel közös panelbeszélgetésen Russo arról spekulált, hogy körülbelül két évre vagyunk az AI-készítette filmektől – és ez véleménye szerint egy üdvözítendő dolog.

„Az igazi értéke a történetmesélés demokratizálása. Ez elképesztően hasznos. Azt jelenti, hogy bizonyos léptékkel, a fotórealisztikus programok és az AI segítségével bárki elmesélhet egy történetet vagy készíthet egy játékot. Számomra ez az, ami elképesztően izgalmas” – fogalmazott.

Szerinte elképzelésünk sincs, az AI hogyan fogja érinteni Hollywoodot, az azonban biztos, hogy a változás motorja a Z-generáció lesz, amely nemcsak könnyű szakértelemmel rendelkezik a témában, de nem is fél alkalmazni azt. Ők lesznek a kultúra fő gazdasági hajtóerejei, márpedig nekik nagyon mások az igényei, mint az előző generációknak Russo szerint. „Nem érdekli őket a mozisztár-rendszer. Ha leülök a gyerekeimmel és azt mondom nekik, hogy ebben Brad Pitt szerepel, rám néznek hogy az kicsoda? Máshogy értékelik a szabadidejüket és azt, ki szórakoztatja őket” – magyarázta. 

Az AI-tól azt várja, hogy segít a történetek megtervezésében, és egyben meg is változtatja, ahogyan elmeséljük azokat. „Egy folyamatosan változó sztorid lesz, legyen szó játékról, filmről vagy sorozatról. Besétálsz a házadba és lemented az AI-t a saját platformodra. ’Hé, szeretnék egy mozit amiben az én fotórealisztikus avatárom és Marilyn Monroe fotórealisztikus avatárja szerepel. Azt akarom, hogy romantikus komédia legyen, mert nehéz napom volt’ – az pedig létrehoz egy nagyon is megfelelő történetet, aminek párbeszédeiben a te hangod hallható. Lemásolja a hangodat, és hirtelen van egy 90 perces romkomod, aminek te vagy a főszereplője. Te pedig tovább pofozgathatod a történeted a neked megfelelő módon” – fejtette ki, hogy szerinte hogyan fog kinézni a jövő filmnézése.

Russo beszélgetőtársa, Donald Mustard az Epic Games nevű, videójátékokkal foglalkozó vállalat egyik vezetője volt, hozzájuk tartozik például a világsikerű Fortnite is. A rendező szerint az ehhez hasonló játékok a filmprodukciókra is inspirálóan hatnak. Sőt, szerinte az AI segítségével a fentihez hasonló módon a játékok is személyre szabhatóak lesznek. „Tegyük fel, hogy azt szeretnéd, hogy a Fortnite sokkal jobban hasonlítson egy horror játékhoz. Csak meg kell majd kérned az AI-t, hogy csavarja fel a horrorisztikus elemeket. Szerintem erre tartunk – nem tudom, mennyi időbe telik, de ez az irány” – magyarázta.

Russótól nem állnak távol a technológiai újdonságok, a hatalmas bevételeket elérő Marvel-filmjeik után testvérével zokszó nélkül hátat fordítottak a hagyományos filmszínházaknak: először az Apple-nek rendeztek egy drámát Cherry – Az elveszett ártatlanság címmel, majd egy másik streaminghez, a Netflixhez szerződtek, aminek elkészítették a platform akkori legdrágább filmjét.

A beszélgetés során Russo bevallotta, hogy több AI-vel foglalkozó vállalatba is beszállt. Egyik cége, az AGBO például a filmkészítési folyamat kodifikálásával foglalkozik – ennek pedig nagy hasznát vették, mikor szoros határidő alatt kellett szuperhősmozikat készíteniük. Kevin Feige, a Marvel fejese ugyanis egyszer csak bedugta fejét az ajtajukon azzal, hogy másfél év múlva moziba kell kerülnie a Polgárháborúnak. „Nos, akkor elő kell állnunk egy történettel, adj 10 percet!” – emlékezett vissza.

Mint elmondta, nagyon fegyelmezett munkafolyamatra volt szükségük, hogy előálljanak egy olyan sztorival, amit a világ minden táján jól fogadnak majd, ráadásul négy másik, akkor még forgó Marvel-filmhez is kapcsolódik. „Egy nagyon fókuszált folyamatra volt ehhez szükségünk – ez minden filmmel egyre fejlettebbé vált, míg a Bosszúállók: Végjátékra már egy rendkívül hatékony csoporttá váltunk. Épp ezért úgy gondoltuk, vigyük tovább ezt a folyamatot és kezdjünk el más dolgokat is fejleszteni vele” – magyarázta.

Russo szerint azért fuldoklunk a folytatásokban és franchise-okban, mert a filmek büdzséje olyan korlátozó erejű, hogy mindenki igyekszik kockázatkerülő lenni és ezért inkább létező tartalomhoz nyúlnak. „El kell jutnunk odáig hogy ismét lehet nagy téttel játszani – ez csak akkor következhet be, ha a büdzsék csökkennek” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia elhozhatja ezt. Ennek ellenére látja a technológia veszélyeit is: szerinte szükség lesz olyan AI-cégekre is, akik olyan AI-t fejlesztenek, ami megvéd minket az AI-tól.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.