Hófödte hegycsúcsok, zöld rétek, békésen csörgedező, kristálytiszta patakok – a német vidék idealizált képét bemutató heimatfilmek, azaz haza- vagy szülőföldfilmek rendszerint az Alpokban vagy a Fekete-erdő vidékein játszódtak, szentimentális hangvételben bemutatva az ott lakók egyszerű, de nagyszerű életét, csacska szerelmi vívódásait vagy olyan ellentéteket, mint a fiatalok és idősek közöttit, vagy épp a tradíció és a haladás konfliktusát. Alapjuk a 19. században kialakult népies irodalmi irányzat, a heimatkunst volt. Először az I. világháború után kezdték megfilmesíteni a népszerű regényeket és elbeszéléseket, amelyek széles közönségre találtak a világégés miatt kiábrándult németek körében. A műfajt a náci rendszer is megpróbálta sajátjává tenni, igazi reneszánsza azonban épp a II. világháború után indult: az eszményi bukolikus filmek egyszerre jelentettek menekülést a háborús élmények elől és kínálták fel egy más, békésebb Németország képét: 1960-ig közel 300 heimatfilm készült, köztük az itthon is népszerű Sissi-sorozat; a műfaj ráadásul Ausztriában és Svájcban is virágzott.
A 70-es években aztán az új német film alkotóinak megjelenésével a hazafilmek is átalakultak: kritikusabbá, vagy épp realistábbá váltak – elég csak Peter Fleischmann Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban című alkotására gondolnunk;
de Volker Schlöndorff és Rainer Werner Fassbiner is megcsinálta a maga szülőföldfilmjét.
A vidéki idill sem tűnt el persze teljesen, csak épp vaskos vígjátékokba, vagy épp a tévébe költözött: A klinika vagy A Guldeburgok öröksége itthon is kultikussá váltak – ennél is beszédesebb, hogy A hegyi doktor című sorozat folytatása a teljes magyar lakosság körében még mindig az egyik legnépszerűbb tévéműsornak számít.
És hogy mit képviselnek az egykor giccses, mozgó képeslapokat jelentő hazafilmek ma? A post-heimatfilmek egyik legeklatánsabb példája Edgar Reitz Heimat-filmsorozata, mely az 1840-es évektől a 2000-es évekig mutatja be egy német család életét, megfosztva azt a műfajra jellemző idillikus ábrázolásmódtól – de akkor mégis mi maradt belőle?
Valami ilyesmire keresi a választ
a Művész Távmozi Haza a magasban – Új német filmek a Távmoziban vetítéssorozata is.
A programban szereplő mind a négy film a haza tág fogalmát igyekszik értelmezni: hol érezzük otthon magunkat; hova tartozunk; mely helyen vagyunk biztonságban – és mindehhez hogyan kapcsolódnak kulturális értékeink és hagyományaink? Mindezeket ráadásul a legújabb, díjnyertes német filmek, markáns hangú, izgalmas alkotók tálalásában láthatjuk.
Az Álomban például egy lány ered anyja démonjainak nyomába: a szülő folyamatos rémálmok után a teljes tehetetlenség állapotába, stuporba merül. Mona egy újsághirdetésben felfedezi azt a hotelt, amelynek képei anyját is kísértették és nyomozni kezd. Kiderül, hogy az idilli helyszín három öngyilkosságot és egyéb súlyos titkokat rejt. Michael Venus első filmje egyszerre lelki horror és művészi eszközökben gazdag pszichológiai dráma, főszerepben a Toni Erdmannból ismert Sandra Hüllerrel.
Vetítés: 03. 18. 20:00
Az online vetítések során két dokumentumfilm is látható lesz. Az egyik a Mindörökké Walchensee, amelyben a rendező, Janna Ji Wonders saját családja történetszálait igyekszik kibogozni. A doku egy home videóval kezdődik, melyen a gyerekkori direktort kérdezgeti édesanyja, ő azonban néhány kérdés után máris a kamera mögé kérezkedik. A fókusz innentől anyján, valamint annak testvérén van, akinek halála az egész családra árnyékot vet. A már-már naplószerű személyes film három generációt mutat be, amelyek mindegyike elemi erővel kapcsolódik a festői Walchensee partjához.
Vetítés: 03. 19. 20:00
A Fekete tej két testvér egymásra találását mutatja be: Wessi Németországban élve a modern, nyugati világot testesíti meg, ám Mongóliába hazatérve kénytelen ismét megtanulni húgának, Ossinak az életmódját és hagyományait. Mikor különleges, erotikus vágy ébred közte, és egy sztyeppén élő, idősebb férfi között, egyszerre szövődnek erős szálak és keletkeznek hatalmas repedések a testvérek között. A főszerepet is játszó Uisenma Borhu részben önéletrajzi ihletésű filmje amellett hogy a hagyományok jelentőségéről és a haza mibenlétéről beszél, a női szerepek változását is boncolgatja.
Vetítés: 03. 20. 20:00
Ugyancsak családi legendárium a témája A haza időből álló tér című filmnek. A monumentális, közel 4 órás dokuban Thomas Heise felmenőinek négy generációját mutatja be levelek, fényképek, iskolai fogalmazások és naplóbejegyzések segítségével. Első szerelmek, történelmi tragédiák, családi drámák elevenednek meg, amelyek segítségével Németország 20. századi történetét is megismerhetjük. A film elnyerte a Caligari Filmdíjat, a Német Dokumentumfilmdíjat és a Német Filmkritika Díját is.
Vetítés: 03. 21. 20:00
Részletes programok, további információk és jegyvásárlás ezen az oldalon.
