Miért irtózatosan nagy gáz James Dean filmes felélesztése?

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 11.

Mikrofilm

Vietnámban harcoló katona lesz.

James Dean 1955-ben, autóbalesetben halt meg mindössze 24 évesen – pofátlanul jóképű gyerek volt, igazi szexszimbólum, de emellett még orcátlanul remek színész is. Egy rakás sorozatszerep mellett mindössze három játékfilmben játszott, ezek közül kettőért Oscarra jelölték, mindkétszer poszthumusz.

Az Édentől keletre és az Óriás is remek film, de legtöbben a Haragban a világgal főszereplőjeként emlékeznek rá: a lázadó, nyughatatlan figura valósággal ráégett a színészre. Hogy nimbusza a mai napig, 64 évvel halála után is kitart, arról megjelenése és korai halála mellett a sovány, de sűrű filmográfiája is tehet: mindhárom főszerepét egy éven belül játszotta.

Hollywood azonban képtelen belenyugodni a művész halálába:

úgy döntöttek, felélesztik. A Hollywood Reporter értesülései szerint számítógépes animációval keltenék életre Deant egy vietnámi háborús film, a Finding Jack kedvéért. A Gareth Crocker regényéből készült mozit Anton Ernst és Tati Golykh rendezik majd, Dean pedig a második főszerepet fogja játszani – az alkotók ugyanis már meg is szerezték a szükséges jogokat és engedélyeket az egykori csillag örököseitől. A CGI-Deannek csak a külsejét renderelik számítógéppel, szinkronizálni egy másik színész fogja.

false

„Sokáig kerestük, ki játszhatná el Rogan szerepét, amely egy hihetetlenül komplex karakter – hónapokig tartó kutatás után pedig végül James Dean mellett döntöttünk” – magyarázta az egyik rendező. A Dean-család jogait kezelő CMG Worldwide vezetője, Mark Roesler is örömködött egy sort:

„Ez teljesen új lehetőségeket nyit meg

azon ügyfeleink számára, akik már nincsenek velünk”. A döntés persze sokakat felháborított Hollywoodban: Chris Evans szarkasztikus Twitter-bejegyzésében jegyezte meg, hogy itt az idő, hogy a számítógépek fessenek egy új Picassót, vagy írjanak egy friss John Lennon dalt; Bette Midler szerint pedig itt az újabb a bizonyíték, hogy a fehér férfiak még haláluk után is könnyebben kapnak szerepet Hollywoodban mint mások.

Az Esquire 35, nagyon is élő színészt ajánlott, akik eljátszhatnák Dean szerepét: akadnak köztük kézenfekvő (Harry Styles, Timothee Chalamet, Tom Holland) és érdekes (Cardi B, Awkwafina, Post Malone) választások is.

Időközben Anton Ernst rendező is reagált a negatív kommentekre: azt mondja, nem érti ezt az elutasítást, Dean castingja pedig nem marketingtrükk;

ők csak készíteni akarnak egy filmet

a szeretetről és barátságról, na meg a vietnámi háború veteránjairól és kutyáikról – a színész örökösei pedig egyértelmű támogatásukat fejezték ki.

A rohamosan fejlődő CGI-technológia egyre több lehetőséget teremt a filmeseknek: ennek segítségével tudták visszahozni a Star Wars-filmekbe Carrie Fishert Leia hercegnőként; így fiatalodott meg Robert De Niro Scorsese hamarosan debütáló filmjében, Az írben; és így üldözhette Will Smith saját magát a Gemini Manben.

Hogy hogyan is fest a 3D-s James Dean, majd csak 2020 november 11-én derül ki – a Finding Jacket stílszerűen ekkor, a Veteránok Napján mutatják be Amerikában.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.