Nem a díjért hajtanak – a queer sportolók harca

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Mikrofilm

Hol versenyezzen egy interszex sportoló, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy leszbikus bokszolónak? Takács Mária dokumentumfilmje a queer sportolók világát mutatja be.

A Las Vegas Raiders nevű amerikaifutball-klub játékosa, Carl Nassib június végén az Instagramján coming outolt – a hír azért járta be a világsajtót, mert először fordult elő, hogy a világ egyik legnézettebb sportligájában, az NFL-ben egy aktív sportoló nyíltan vállalta melegségét.

A sportvilág nagy része a mai napig a macsó kultúrára épül, különösen igaz ez az olyan sportágakra, mint a foci vagy az amerikaifoci

– épp ezért nagyon kevesen mernek coming outolni, kiváltképp az aktív játékosok közül.

De miért nehéz melegként a sportvilág tagjának lenni, és milyen szépségeket tud hozni a versenyzés egy LMBTQ+ ember életében? Erről szól Takács Mária, A második aranykor című webdoku-sorozat alkotójának legújabb dokumentumfilmje.

A Kapd el a ritmust! A sportvilág queer felforgatása öt főszereplője négy különböző országban él, és bár mindannyian az LMBTQ+ közösség tagjai, eltérően definiálják saját magukat, céljaik, és a sporttal való kapcsolatuk is különböző. Akad bokszoló, akinek nőként eleve nehéz érvényesülni egy alapvetően férfiasként azonosított sportban – hát még leszbikusként. Van olyan sportoló, aki azért küzd nehézségekkel a versenyzés terén, mert nem illik bele a bináris férfi-női kategóriákban. És bemutatkozik a filmben egy olyan meleg hosszútávfutó is, aki egyszerűen azt akarja bebizonyítani, hogy ő sem ér kevesebbet, mint heteró társai, és ugyanúgy képes teljesíteni, mint azok.

A queer közösség sokszínűsége mellett a filmben megjelennek az LMBTQ+ sportklubok és az amatőr versenyek is, ahol valóban a tehetség és a teljesítmény számít, nem pedig a nemi identitás vagy a szexuális irányultság.

A filmet a 26. Budapest Pride alkalmából mutatják be, június 25 és július 25 között pedig online is nézhető a Verzió weboldalán – az első 100 néző ráadásul ingyen kikölcsönözheti a filmet.

Július 7-én 18 órakor a Blinken OSA Archívumban (Budapest 1051, Arany János u. 32.) tartanak vetítést, majd beszélgetést, amelyen Takács Mária rendező mellett a film két magyar főszereplője, Hegedűs Csaba és Török Benjamin Forest, valamint dr. Fischer Miklós sportpszichológus is részt vesz. Az eseményen csak védettségi igazolvánnyal/appal vehetnek részt az érdeklődők, a férőhelyek száma pedig limitált – regisztrálni ezen a linken lehet.

További információk itt érhetőek el.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.