Nem a díjért hajtanak – a queer sportolók harca

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Mikrofilm

Hol versenyezzen egy interszex sportoló, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy leszbikus bokszolónak? Takács Mária dokumentumfilmje a queer sportolók világát mutatja be.

A Las Vegas Raiders nevű amerikaifutball-klub játékosa, Carl Nassib június végén az Instagramján coming outolt – a hír azért járta be a világsajtót, mert először fordult elő, hogy a világ egyik legnézettebb sportligájában, az NFL-ben egy aktív sportoló nyíltan vállalta melegségét.

A sportvilág nagy része a mai napig a macsó kultúrára épül, különösen igaz ez az olyan sportágakra, mint a foci vagy az amerikaifoci

– épp ezért nagyon kevesen mernek coming outolni, kiváltképp az aktív játékosok közül.

De miért nehéz melegként a sportvilág tagjának lenni, és milyen szépségeket tud hozni a versenyzés egy LMBTQ+ ember életében? Erről szól Takács Mária, A második aranykor című webdoku-sorozat alkotójának legújabb dokumentumfilmje.

A Kapd el a ritmust! A sportvilág queer felforgatása öt főszereplője négy különböző országban él, és bár mindannyian az LMBTQ+ közösség tagjai, eltérően definiálják saját magukat, céljaik, és a sporttal való kapcsolatuk is különböző. Akad bokszoló, akinek nőként eleve nehéz érvényesülni egy alapvetően férfiasként azonosított sportban – hát még leszbikusként. Van olyan sportoló, aki azért küzd nehézségekkel a versenyzés terén, mert nem illik bele a bináris férfi-női kategóriákban. És bemutatkozik a filmben egy olyan meleg hosszútávfutó is, aki egyszerűen azt akarja bebizonyítani, hogy ő sem ér kevesebbet, mint heteró társai, és ugyanúgy képes teljesíteni, mint azok.

A queer közösség sokszínűsége mellett a filmben megjelennek az LMBTQ+ sportklubok és az amatőr versenyek is, ahol valóban a tehetség és a teljesítmény számít, nem pedig a nemi identitás vagy a szexuális irányultság.

A filmet a 26. Budapest Pride alkalmából mutatják be, június 25 és július 25 között pedig online is nézhető a Verzió weboldalán – az első 100 néző ráadásul ingyen kikölcsönözheti a filmet.

Július 7-én 18 órakor a Blinken OSA Archívumban (Budapest 1051, Arany János u. 32.) tartanak vetítést, majd beszélgetést, amelyen Takács Mária rendező mellett a film két magyar főszereplője, Hegedűs Csaba és Török Benjamin Forest, valamint dr. Fischer Miklós sportpszichológus is részt vesz. Az eseményen csak védettségi igazolvánnyal/appal vehetnek részt az érdeklődők, a férőhelyek száma pedig limitált – regisztrálni ezen a linken lehet.

További információk itt érhetőek el.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.