Nem a díjért hajtanak – a queer sportolók harca

  • narancs.hu
  • 2021. július 5.

Mikrofilm

Hol versenyezzen egy interszex sportoló, és milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy leszbikus bokszolónak? Takács Mária dokumentumfilmje a queer sportolók világát mutatja be.

A Las Vegas Raiders nevű amerikaifutball-klub játékosa, Carl Nassib június végén az Instagramján coming outolt – a hír azért járta be a világsajtót, mert először fordult elő, hogy a világ egyik legnézettebb sportligájában, az NFL-ben egy aktív sportoló nyíltan vállalta melegségét.

A sportvilág nagy része a mai napig a macsó kultúrára épül, különösen igaz ez az olyan sportágakra, mint a foci vagy az amerikaifoci

– épp ezért nagyon kevesen mernek coming outolni, kiváltképp az aktív játékosok közül.

De miért nehéz melegként a sportvilág tagjának lenni, és milyen szépségeket tud hozni a versenyzés egy LMBTQ+ ember életében? Erről szól Takács Mária, A második aranykor című webdoku-sorozat alkotójának legújabb dokumentumfilmje.

A Kapd el a ritmust! A sportvilág queer felforgatása öt főszereplője négy különböző országban él, és bár mindannyian az LMBTQ+ közösség tagjai, eltérően definiálják saját magukat, céljaik, és a sporttal való kapcsolatuk is különböző. Akad bokszoló, akinek nőként eleve nehéz érvényesülni egy alapvetően férfiasként azonosított sportban – hát még leszbikusként. Van olyan sportoló, aki azért küzd nehézségekkel a versenyzés terén, mert nem illik bele a bináris férfi-női kategóriákban. És bemutatkozik a filmben egy olyan meleg hosszútávfutó is, aki egyszerűen azt akarja bebizonyítani, hogy ő sem ér kevesebbet, mint heteró társai, és ugyanúgy képes teljesíteni, mint azok.

A queer közösség sokszínűsége mellett a filmben megjelennek az LMBTQ+ sportklubok és az amatőr versenyek is, ahol valóban a tehetség és a teljesítmény számít, nem pedig a nemi identitás vagy a szexuális irányultság.

A filmet a 26. Budapest Pride alkalmából mutatják be, június 25 és július 25 között pedig online is nézhető a Verzió weboldalán – az első 100 néző ráadásul ingyen kikölcsönözheti a filmet.

Július 7-én 18 órakor a Blinken OSA Archívumban (Budapest 1051, Arany János u. 32.) tartanak vetítést, majd beszélgetést, amelyen Takács Mária rendező mellett a film két magyar főszereplője, Hegedűs Csaba és Török Benjamin Forest, valamint dr. Fischer Miklós sportpszichológus is részt vesz. Az eseményen csak védettségi igazolvánnyal/appal vehetnek részt az érdeklődők, a férőhelyek száma pedig limitált – regisztrálni ezen a linken lehet.

További információk itt érhetőek el.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.