Nemcsak Meseország, az online társkeresés is mindenkié

  • narancs.hu
  • 2021. június 8.

Mikrofilm

Hatrészes, romantikus oktató websorozatban mutatja be a digitális párkeresés nehézségeit és az LMBTQ-emberek boldogságkeresését a Meseország mindenkié című könyvet is kiadó Labrisz Egyesület. A második aranykor című sorozat első része június 8-tól nézhető online.

„A középkorú emberek láthatatlanabbak, pedig nekik is vannak a saját élethelyzetükből fakadóan problémáik” – mondta Takács Mária rendező korábban a Narancs.hu-nak a Labrisz Leszbikus Egyesület készülő sorozatával kapcsolatban. Az egyesülethez fűződik a körülötte keltett műfelháborodás miatt nagy port kavart Meseország mindenkié című könyv kiadása. A második aranykorral a könyvhöz hasonlóan céljuk a szemlélettágítás és a szórakoztatva oktatás: a romantikus websorozat azt mutatja be, milyen nehézségekkel szembesül két középkorú személy az online társkeresés ingoványos talaján – kiváltképp, ha leszbikusokként igyekszenek megtalálni a boldogságot.

A sorozat egyik szereplője Judit, a budapesti ötvenes leszbikus festőnő, akinek épp véget ért hosszú kapcsolata. Nyíltan vállalja másságát, amire a fővárosban minden lehetősége megvan. Nem ért azonban a számítógépekhez és az internetes kommunikációhoz. Vele ellentétben Tünde, a negyvenes éveiben járó tanárnő magabiztosan kezeli a digitális eszközöket, csak épp az online társkeresésben járatlan még. Ráadásul a kisvárosi környezetben rejtőzködni kényszerül, csak néhány embernek coming-outolt. Mindketten segítséget kapnak egy fiatal ismerősüktől, így lassan romantikus érzelmek szövődnek köztük a digitális térben. Küzdelmeik egyszerre meghatóak és humorosak.

 
A Juditot alakító Vasvári Emese A második aranykor egyik jelenetében
Fotó: Kürti István 

A film készítői nem egyszerűen egy leszbikus szerelem történetét akarták elmesélni. Az volt a céljuk, hogy Judit és Tünde sztoriján keresztül segítséget nyújtsanak azoknak, akik hasonló cipőben járnak. A forgatás előtt online kérdőívben kérték ki a közösség véleményét, milyen elemeket építsenek be a történetbe. A websorozat formátumot is azért választották, mert az a leginkább hozzáférhető mindenki számára. Amint Takács Mária elmondta, a biztonság kedvéért készítenek PDF-et is a történetben feldolgozott kommunikációs folyamatokról azoknak, akiknek a websorozat követése nehézséget okoz.

„A Covid-járvány idején még jobban elszigetelődött a közösségünk, főleg a vidéken élő leszbikusok. Nem tarthattuk meg rendszeres programjainkat, utazni nem lehetett, találkozóinkra, klubeseményeinkre sem kerülhetett sor. Online felületeken próbáltuk tartani a kapcsolatot, de ez alatt az idő alatt még jobban megmutatkoztak azok a különbségek, amelyek az internetfelhasználói, közösségimédia-ismereti különbségekből adódnak. Jellemzően a középkorú vagy annál idősebb nők szakadtak el és váltak újra láthatatlanná és hangtalanná: internetes ismeretek híján nem tudtak kapcsolódni a közösséghez” – mondta Timár Magdi Cilin, a Labrisz Egyesület tagja, a sorozat gyártásvezetője. Ezért döntöttek úgy, hogy online médiaismereti kurzust tartanak, és a tananyagot szórakoztató, videós formában jelenítik meg.

A második aranykor pályázati forrásokból készült, a digitális utómunkálatok költségeit pedig gyűjtés keretében szedték össze. A sorozat első része, melynek főszerepeit Vasvári Emese és Bacskó Tünde alakítják, június 8-án 20:30-kor látható magyar nyelven, angol felirattal a Labrisz Egyesület honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján. Az újabb epizódok június 13-ig naponta érkeznek majd. 

(Címlapképünkön: Bacskó Tünde és Vasvári Emese, a film főszereplői. Fotó: Kürti István)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.